Mi a szakura?
A japán szakura szó elsődleges jelentése cseresznyefa, de ma már inkább a cseresznyefa-virágzásra használják. Az üde rózsaszín virágok itthon is sokakat ámulatba ejtenek ilyenkor, Japánban viszont a szakura az év egyik legfontosabb ünnepének számít. Ilyenkor a japánok rendszeresen kimennek és letelepednek a fák alá, esznek, isznak, beszélgetnek, miközben a virágokban gyönyörködnek. Olyannyira fontos program ez, hogy külön szavuk is van rá: az (o)hanami, szó szerint „virágnézés”. A japánoknak a virágok nem pusztán esztétikai szerepet töltenek be, az ország nemzeti jelképe ugyanis az itthon sokak által temetővirágnak beskatulyázott krizantém, amely Japán címere, a császári tisztséget is krizantémtrónnak szokták nevezni.

Mikor ünneplik a szakurát?
A szakura szokása igen ősi, Európa még javában a népvándorlás korát nyögte, mikor a japánok már a virágzást csodálták: a hagyomány ugyanis több mint 1300 évre nyúlik vissza. Kezdetben még nem össznépi esemény volt, hanem csak a nemeseké, akik a szilvavirágoknak hódoltak. Ezek viszont meglehetősen korán, január-februárban nyílnak, amikor még Japán nagy részén is hideg az idő, ez lehet az egyik oka, hogy idővel a március-áprilisban nyíló cseresznye vette át a főszerepet.
Igen ám, de a díszcseresznyefákból – melyeket csak a szépségükért ültetnek, nem teremnek gyümölcsöt – számos fajta létezik (legfontosabb a somei-yoshino), melyek különböző időpontokban nyílnak. Mégis hogy lehet, hogy a szakurának minden évben meghatározott időpontja van? Nos, amellett, hogy a virágzó cseresznyefákat mindig és mindenhol megcsodálják a japánok, precizitásukra jellemző, hogy tavasszal a meteorológiai szolgálat külön előrejelzést készít arról, hogy a hat éghajlati övezeten végignyúló szigetország egyes területein pontosan mikor várható a cseresznyevirágzás.
A szakura „hivatalos” kezdési dátuma azonban néhány meghatározott fához kötődik: a tokiói császári palotához közeli Jaszukuni-szentély kertjében álló növényekhez. Ez a dátum idén várhatóan március 24-e.