A filmipar számára elérhető legjobb technológiákat ötvöző gyakorlati oktatási terek a virtuális stúdió segítségével a naprakész, keresett és a munkaerőpiacon azonnal hasznosítható tudás átadására kínálnak lehetőséget.
A modern virtuális stúdió technológiája
Sepsi Enikő, az SZFE rektora elmondta, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem az elsők között alkalmazza Európában ezt az új technológiát a felsőoktatásban, így az egyetem nemzetközi összehasonlításban is olyan előnyt biztosít a hallgatóinak, hogy a világ bármely pontján versenyképes tudással jelenhetnek meg a filmipar munkaerőpiacán.
Az új technológia lényege, hogy a forgatás során a háttérben LED-falon megjelenő táj vagy tér szerves kapcsolatot alkot a stúdió valós díszletelemeivel. Számítógépes programok, szoftverek segítségével bármilyen helyszín megalkotható, így az operatőrképzés mellett a látványtervezőknek is óriási lehetőséget biztosít, és a rendezőknek is újfajta kihívást jelent, hogy ebben a világban alkothatnak
– tette hozzá Sepsi Enikő.
A rektor szólt a képzésekről is. Elmondta, hogy a virtuális produkciós tudásközpont révén egy egyedülálló, a digitális oktatást támogató gyakorlati képzési helyszín jött létre, ahol a filmművészetet tanuló hallgatók a legfejlettebb technológián keresztül sajátíthatják el a projekt részeként kidolgozott digitális tananyagokat. Mint mondta, 2022 októberétől 2024 márciusáig 120 hallgató és munkatárs vett részt a képzésben.
Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos örömét fejezte ki, hogy sikeresen megvalósult a projekt, majd felidézte, hogy a technológiával két évvel ezelőtt találkozott a németországi Babelsberg Stúdióban. Kollégáival, Novák Emillel, Vecsernyés Jánossal és a kuratórium vezetőségével elhatározták, hogy létrehozzák az erre a technológiára épülő tudásközpontot Budapesten is. A Nemzeti Filmintézet azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy az egész ágazatot integrálja. Azt is elmondta, miért van erre szükség.
A Gutenberg-galaxis vége felé járunk, ezt szomorúan mondom, hiszen kevesebbet olvasnak az emberek, és egyre több vizuális információhoz jutnak – fogalmazott Káel Csaba. – A gazdaság, a kereskedelem területein, egészen a művészetekkel bezáróan rengeteg felhasználási módja van a vizuális tartalomnak. Bizonyos országok érzik ennek a súlyát, és fejlesztik, mint például az Egyesült Államok. Magyarország kitüntetett helyzetben van a mozgóképgyártás területén, mert azt a pozíciót sikerült elérnünk, hogy ma London után Európa második számú filmgyártó központja Budapest
– mondta a kormánybiztos, majd hangsúlyozta, hogy úgy látták, ebben a versenyben nem szabad lemaradnunk.
– Mivel ez az iparág rendkívül gyorsan fejlődik, azt gondoltuk, hogy az ágazatnak és az oktatásnak össze kell fognia.
Az volt az egyik cél, hogy a képzés folyamán segítsük a fiatal diákokat, de az is lényeges, hogy az új technológiának komoly gazdasági haszna és az egyetem nemzetközi megítélésében is fontos szerepe lesz – foglalta össze Káel Csaba.
A sajtótájékoztató végén egy rövid, audiokommentárral kísért összeállítást mutattak be az üzembe helyezés óta itt zajló munkákról, képzésekről, forgatásokról és a stúdióban készült felvételekről. A projektben megvalósult virtuális stúdiótechnika olyan 3D-s hátteret biztosít, amely nem igényel külső helyszínt.
A virtuális stúdió lényege, hogy a jelenet hátterében nem valódi díszletet, hanem LED-falak alkotta képeket használnak, amelyek bármilyen környezetet képesek fotórealisztikusan, 3D-ben ábrázolni. Az így megépített modellek között van például nem létező jövőbéli városkép, erdei és hegyvidéki környezet, európai nagyvárosi utcakép. Ma már a legnagyobb produkciók használják ezt a megoldást, ugyanis így jóval költséghatékonyabb az adott jelenet elkészítése, hisz nem kell utaztatni a filmes stábokat. Az új virtuális stúdióban a perspektíván lehet változtatni, ezáltal valósághű illúziót lehet elérni.
A pályázaton elnyert 1,215 milliárd vissza nem térítendő támogatással az egyetem történetében a legnagyobb beruházás valósult meg.
Borítókép: Sepsi Enikő és Káel Csaba (Fotó: Bach Máté)
