A Szabadkai Városi Múzeumban egy különleges tárlat nyitja meg kapuit magángyűjtők festményeiből, amely a modern magyar festészetet alapjaiban meghatározó, egykori nagybányai festőiskola alkotóinak jól ismert, ritkán vagy korábban még nem látott képeit is felvonultatja. A nagybányai festőiskola évtizedeken át jelentette a művészgenerációk felemelkedésének bölcsőjét, a művésztelep alapítói, Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Iványi-Grünwald Béla, Réti István, valamint Thorma János festőművészek a mai napig megkerülhetetlen szereplői a magyar művészettörténetnek. A Nagybányán született alkotások pedig több nagy európai gyűjtemény megbecsült darabjaivá is váltak.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány által, a Közép-európai örökség program részeként életre hívott kezdeményezés immár harmadik állomásának célja, hogy felhívja a figyelmet a kiállított művek kulturális hagyatékban betöltött szerepére.
A szabadkai tárlatot Pásztor Bálint, Szabadka képviselő-testületének elnöke, Pacsay-Tomassich Orsolya, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány főigazgatója, Korani Eleni kurátor, Ninkov K. Olga művészettörténész, megbízott múzeumi vezető, valamint Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria általános főigazgató-helyettese nyitja meg.
A nagybányai festőiskola új korszakot nyitott a magyar művészettörténetben, több nemzedéknek biztosított teret a szabadban való és egyben szabad alkotásra, a festők közül sokan nemzetközileg is elismertté váltak. A Közép-európai örökség program célja ezen korszakváltó gondolkodás bemutatása, hogy országhatárokon túl is közösségi értékké, összetartó erővé formáljuk a kulturális örökségünket
– fejtette ki Pacsay-Tomassich Orsolya, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány főigazgatója.
A szabadkai kiállítás a korábban bemutatott tárlatokhoz képest ezúttal 16 új, összesen 35 festménnyel érkezik a szabadkai helyszínre.
Olyan nagy jelentőségű műveket láthat a közönség, mint a vajdasági Pechán József örökségvédelem alatt álló Koradélután (1908) és Napfényes utca lovasfogattal (1911) című. művei, Ziffer Sándor Zöld szoba (1908) című szintén védett alkotása, Patkó Károly számtalan nemzetközi kiállítást látott Nagybánya (1926) című festménye, Czóbel Béla rendkívül korai Csendélet zöld ajtóval (Porcelánok), (1905) című festménye, valamint Ferenczy Károly (1862–1917) Léderer Rudolf lánya (1909) című részletgazdag fenséges női portréja vagy Tihanyi Lajos Kornstein Egon hegedűművészről készült portréja. Utóbbi művészettörténeti szempontból kiemelt értéket képvisel, hiszen Kornsteinnek köszönhetően valósulhatott meg az 1918-as belgrádi magyar képzőművészeti kiállítás, amely a korabeli feljegyzések szerint a legszebben prezentálta a modern művészetet és mutatta be külföldön a magyar magasművészet kiválóságait.
A Nagybánya vándorkiállítás koncepciója minden helyszínen más és más, ami egyrészt lehetőséget teremt az új, korábban nem látott alkotások bemutatására, másrészt reflektál a helyi kulturális sajátosságokra. A szabadkai tárlaton ezúttal nem csupán a megszokott tájképek, hanem városképek, életképek is nagyobb arányban jelennek meg. 16 teljesen új, Nagybányán vagy Marosvásárhelyen nem szerepelt kép is látható lesz, kiemelt figyelmet szentelve a vajdasági gyökerekkel rendelkező Pechán József lenyűgöző alkotásainak. A korábbi kiállításokon is nagy igény merült fel arra, hogy tárlatvezetés keretében is megismerhessék az érdeklődők a nagybányai festőiskola művészeinek életútját és a képek történetét. A Közép-európai örökség program szervezésében a látogatóknak erre is lehetősége lesz, továbbá ingyenes előadáson is részt vehetnek Ninkov K. Olga, a Szabadkai Városi Múzeum művészettörténészének és Barki Gergely művészettörténész közreműködésével
– emelte ki Korani Eleni, a kiállítás kurátora és az Ernst Galéria tulajdonosa.
A kiállítás a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Magyar Nemzeti Tanács és a Szabadkai Városi Múzeum együttműködésében valósul meg. A szabadkai helyszínt követően várhatóan további állomások is otthont adnak majd a tárlatnak, a tervek szerint a jövőben több európai országban is lehetőség nyílik megismerni a nagybányai festők remekműveit.
Nagybányai remekművek magángyűjteményekből kiállítás alatt ingyenesen látogatható előadások
Ninkov K. Olga PHD művészettörténész, a Szabadkai Városi Múzeum muzeológusa, fő kutatási területe az ikonográfia, illetve a vajdasági művészet jellegzetességei. Előadását a nagybányai művésztelep vajdasági résztvevőiről május 28-án, 18 órai kezdettel tartja. Barki Gergelyt a nagyközönség leginkább a feltáratlan képek kutatójaként ismeri, akinek nevéhez fűződik Berény Róbert Alvó nő vázával című festményének a felfedezése egy hollywoodi film díszletei között, a formabontó történet bejárta az egész világsajtót. Barki Gergely kutatója továbbá azon művészeknek, akik Nagybányáról indultak majd a világ legnevesebb festőivel alkottak együtt Párizsban és Berlinben. Az elmúlt években pedig a Nagybányán is festett művész házaspár, Galimbert Sándor és Dénes Valéria életművét tárta fel, így a szabadkai tárlaton ebbe a témába is betekintést nyerhetnek a látogatók. Előadása június 15-én, 17 órakor veszi kezdetét Fauves-ok, azaz Vadak voltak-e a nagybányai neósok? címmel.
A Közép-Európai örökség programról
A 2020-ban alapított Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány célja, hogy a közép-európai régióban műemlék- vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező épületeket vásároljon, azokat felújítsa, korszerűsítse, majd az ingatlanok hasznosítására új koncepciót alakítson ki, valamint kulturális értékmentő projekteket valósítson meg. Az alapítvány, valamint a kezdeményezésére létrejött kulturális, szellemi örökséget megőrző program célja olyan értéket teremteni, amelyből az érintett országok és települések valamennyi közössége részesülhet.
