– Már általános iskolás korom óta néptáncoltam Győrben a Lippentő Táncegyüttesben. Egyetemistaként ezt a tevékenységet a Szentendre Táncegyüttesben folytattam Fitos Enikő és Kocsis Dezső szárnyai alatt, akiktől sok mindent tanultam. Belekóstoltam a színpadi rendezés, a néptánc és a koreográfia világába, illetve velük kezdtünk el járni Erdélybe, és meghatározó élmény volt számomra, hogy ők miképpen vonják be a falusiakat. Majd elkezdtem néptáncos táborokba járni tőlük függetlenül is – végül a két tevékenység, a néptánc és az iparművészet kezdett összefonódni. A diplomamunkámmal is műfaji határokat feszegettem, mert Aldous Huxley Szép új világ című munkájához készítettem olyan installációt, ami interaktív üvegszobor volt: arra kértem az embereket, hogy használják az installációt, valamint videót forgattam színészekkel és fotózást szerveztem – egy komplex művel álltam elő. Ezt az irányvonalat azóta sem hagytam el.
Az említett korszakomban képzőművészként készítettem olyan üveges installációkat, amik mindig valamilyen történetet dolgoztak föl, úgyhogy az első önálló kiállításomra a saját kedvenc irodalmi alkotásomat választottam. Ez az irány a mai Mesés Aurora divatbemutatóimnak kezdeti fázisa.
– Mit jelentenek pontosan a mesés divatbemutatók?
– Úgy hívom a divatbemutatóinkat, hogy Mesés Aurora FolkGlamour divatbemutatók, amik egy komplex magyar élményt nyújtanak, mert a magyar népi kultúra minden szelete megmutatkozik benne, legyen szó népzenéről, népdalról, néptáncról, népviseletről, népballadáról, népmeséről és legendáról. Most volt olyan előadás, ahol a Góbé zenekar zenélt élőben. A Góbé is ezzel foglalkozik, hiszen újratervezett népzenét játszanak.
Előadásainkkal már tényleg bejártuk a világot: Kanadától kezdve jártunk Erdélyben, Ausztriában, Németországban, Szlovákiában, illetve itthon számos városban és faluban.
Mindig a helyi magyar közösséggel dolgozom, például Kanadában a helyi magyar néptáncosokkal és cserkészekkel valósítottam meg az előadást. De Bécsben, Erdélyben és hazánk számos falujában és városában is így van, ahol megfordulunk.
Nemrég például Szent Erzsébet legendájával foglalkozunk, akiről a magyar emberek sokszor nem is tudják, mennyire híres. A nézők közül nagyon sokan könnyeztek, mert nagyon megérintette őket, ahogy megjelenítettük Áprád-házi Szent Erzsébet legendáját.
– Van egy nagy látogatószámú Facebook-oldala, jelen van a közösségi média különféle platformjain. Ruháival, kiegészítőivel – ékszereivel –, az örök divatot képviseli. A népviselet napja nagykövete, a Népviseletért díj tulajdonosa, valamint a Hungarikum Bizottság pályázatán már hat alkalommal nyert támogatást. Mit takar az örök divat missziója?





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!