Nagyjából a hetvenes évek derekától kezdődően megállíthatatlan lejtmenetbe kezdett a magyar filmek hazai nézettsége – igaz még ezek legtöbbje is olyan számadat volt, amit ma bármelyik magyar alkotás örömmel írna alá, még ha a megváltozott médiakörnyezet és a fogyasztói szokások átalakulása miatt nem ildomosak az ilyen összehasonlítások. Ennek köszönhetően a közönségfilmes palettán megszaporodtak a nyugati sikerfilmek magyar változatai. A trend legemblematikusabb képviselői a Bujtor István nevével fémjelzett Ötvös Csöpi-filmek (A Pogány Madonna, 1980; Csak semmi pánik, 1982; Az elvarázsolt dollár, 1985; stb., erről szóló írásunkat itt érdemes elolvasni), amik sosem titkoltan Bud Spencer Piedone-filmjeinek népszerűségére építettek. Ide tartoznak azonban a Házibuli-filmek honi átiratai is, Dobray György tinifilmjei (Szerelem első vérig, 1986; Szerelem második vérig, 1987), vagy jelen írásunk tárgya, Szalkay Sándor nyomozós szatírája, a Kojak Budapesten.

Kojak Budapesten csak egy balfácán - Na így sosem lesz maguknál Amerika
A Kojak Budapesten ebből a szempontból nyugodtan leírhatjuk, hogy a legpofátlanabb lopások egyike, hiszen a nálunk is népszerű New York-i nyalókás nyomozó alakja látogat benne Magyarországra, Terry Savalas helyett Inke László alakításában, aki ezúttal nemcsak a hangját kölcsönzi Kojaknek. Az alkotók egy az egyben „kölcsönvették” a kopasz hadnagyot, akinek ezúttal budapesti vizitje során kell felgöngyölítenie egy rejtélyes bűnügyet, Inke pedig valóban a megszólalásig hasonlít az amerikai filmlegendára.
Ezzel azonban – némileg rácáfolva az előző megállapításomra – vége is szakad a hasonlóságoknak, mert a Kojak Budapesten nem egy rutinszerűen levezényelt krimi-epizód a sorozatból, hanem meta-krimi és társadalmi szatíra, kettő az egyben.
A legtöbb híresség magyar származású
– hangzik el a gyakran hallható megállapítás még viszonylag a történet elején, ezzel tisztázva, hogy a hadnagy miért is beszél tökéletes magyarsággal. Kojak ugyanis hazánkból vándorolt ki Amerikába, hogy aztán ott megcsinálja a maga szerencséjét, és nem csak szemfüles nyomozó, hanem egyben híres TV-sztár vált belőle, aki most a Krimi-írók nemzetközi konferenciája miatt látogat Magyarországra.
Kojak itthon csak egy balfácán, külföldre kell mennie, hogy elismerjék, mintha ez a kicsi ország nem tudná megbecsülni saját tehetségeit, s ezt az áthallást erősíti az elhunyt személye is, a szintén rendkívül híres geológus-professzor, akiről sehol nem találni egy árva elismerő szót sem.
A történet első fele hemzseg a különféle meta-megállapításoktól, Agatha Christie (Gobbi Hilda alakításában) fejti ki a krimi műfaj viszonyát Shakespeare-hez hasonlítva (az angol drámaíró sokkal véresebb dolgokat művelt műveiben, mint amit a krimi-gyilkosságoknak felrónak), a rejtély megoldása pedig a Gyilkosság az Orient Expresszent idézi, egy Kojak-rajongó pedig Columbóval keveri a kopasz detektívet, akit Budapesten úton útfélen megállítanak autogram, vagy egy romantikus éjszaka reményében.