– A cigányzenei tradíciók átörökítése mennyire nehéz feladat, mit tapasztal a fiataloknál?
– Ez nehéz kérdés. Nem lehet megszabni senkinek, hogy milyen stílusú zenét szeressen, vagy hogy milyen zenei stílusban alkosson. A közösségeinkben azért még elevenen élnek a folkdalok, tradicionális dalok, és ez a világ előjön az új dalokban is. Gyerekkorunkban a stílust tanultunk meg, nem konkrét dalokat, ezért vagyunk képesek új dalokat is írni, és ezeket a fejünkben tartani. Persze, előfordul, hogy a fiatalok poposabb dalokhoz nyúlnak, az interneten is látunk erre sok példát. Ez is van, ezt is el kell fogadni.
– A fúziós gondolkodás, zenei kísérletezés veszélyt jelenthet-e a cigányzene műfajára?
– Zenei megoldások és az énektechnika tekintetében is látni a változást, de egy élő kultúrában ez természetes. Az a kultúra, amelyik csak a múltból táplálkozik és a jelen nem mutatkozik meg benne, amelyik nem tud újjászületni, az voltaképp halott.
Nem tudhatom, hogy az unokáink, dédunokáink milyen zenét fognak hallgatni és énekelni, de lesz lehetőségük visszanyúlni a gyűjtésekhez, cigányzenei felvételekhez. Akinek lesz hozzá kedve, előveheti a régi dalokat, amelyek reménykedem, hogy még jó pár generáción keresztül élni fognak.
A folkot szeretik a fiatalok, csak valamiért nem merik megmutatni. Sokszor úgy érzem, hogy attól félnek, talán nem úgy képviselik ezt a műfajt, ahogy kellene vagy illene. Emellett meg akarják mutatni, hogy ők popdalokat is tudnak énekelni, és ez annyira hat rájuk, hogy közben a folkot elnyomják. A nemzetközi cigány dal napja egy remek lehetőség arra, hogy bemutassuk a folkzene értékeit és jelentőségét.
Reméljük, hogy a jövőben egyre több olyan hely lesz, ahol a műfaj teret nyerhet magának, s ahol a fiatalok bátorságra kapnak énekelni, a dalokat színpadra vinni, akár új zenekarokat alapítani, a régi stílust képviselve.
6 ország, 15 helyszín, 50 zenekar
„Amikor először hallottam a magyar dal napjáról, akkor jutott eszembe, hogy jó lenne megszervezni a cigány dal napját is, hiszen ennél jobban reflektálni egy kultúrára talán nem is lehet. Tavalyelőtt volt erre lehetőségünk először, akkor még csak belföldön, három helyszínen – Baján, Nagyecseden és Budapesten – rendeztük meg az eseményt. Tavaly már tíz magyarországi és két külföldi helyszínünk volt, idén pedig már tíz magyarországi városban – Budapesten, Szentendrén, Csobánkán, Százhalombattán, Hatvanban, Ravazdon, Veszprémben, Balatonbogláron, Pécsett és Nagyecseden –, valamint öt külföldi helyszínen, közel ötven fellépő zenekarral várjuk a közönséget a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat szervezésében ingyenes koncertekkel” – mutat rá Rostás Mihály „Mazsi” zenész, zenekarvezető, a nemzetközi cigány dal napja ötletgazdája és művészeti vezetője. Augusztus 7-én és 9-én kísérőprogramokra is várják az érdeklődőket a Szentandrássy István Roma Művészeti Galériában, ahol megnyílik Bari Janó festőművész kiállítása és kerekasztal-beszélgetéseket is tartanak a szakma jeles képviselőivel a cigány zene és a cigány tánc témájában. A nemzetközi cigány dal napján fellép – a teljesség igénye nélkül – a Romengo és Lakatos Mónika, a MazsiMó-GipsyMó + Lukács Miklós, a Canarro, az EtnoRom + Szalóki Ági és a Parno Graszt is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!