A multimédia úttörői megcsömörlöttek az online léttől, nyomógombos telefonnal menekülnek vissza a való világba

A Poétikon e heti adásának vendégei Fehér Enikő író, költő és Kovács Katáng Ferenc író, költő, műfordító voltak. A fenti kérdés pedig nem más, mint Kovács Katáng Ferenc interjúgyűjteményének címe. A kötetben a kortárs irodalom, a társművészetek és a tudomány jeles képviselőivel készített interjúkat olvashatjuk.

2024. 09. 06. 8:00
Poétikon
Kovács Katáng Ferenc, író, költő, műfordító a Poétikonban Forrás: Mediaworks
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az emberek fogyasztói szokásai változnak. Mintha mostanában több interjút olvasnánk, mint verset. Miért annyira fontos interjúkat olvasni? – vetette fel a kérdést Viola Szandra a Poétikon e heti adásában. Beszélgetőpartnere, Fehér Enikő úgy vélekedik, hogy igényünk van a tartalmas beszélgetésre, és ez hívhatja életre ezt az igényt. Az írónő Az analóg ember című novelláskötete is egy képzelt interjúval kezdődik, ahol a főszereplő Fekete Izsák csupa olyat mond el, amiről az emberek általában hallgatni szoktak.

Poétikon
Fehér Enikő a Poétikon stúdiójában Fotó: Mediaworks

Poétikon Fehér Enikővel és Kovács Katáng Ferenccel

– Fekete Izsák egy ilyen nagyon különc figura, aki szereti meghallgatni azokat az embereket, akiket lát, akik aznap nem szóltak senkihez, legyenek ezek idősebb, magányos hölgyek vagy pedig fiatal, krízisben lévő emberek. És az ő különcsége már nagyon hamar megvolt, egy ilyen baráti beszélgetés alkalmával láttunk egy Izsák nevű fickót, egy ilyen huszonéves srácot, aki mindig eltűnt, felbukkant, és csupa feketében volt, és emiatt Fekete Izsáknak kereszteltük, és ez így szájról szájra terjedt a baráti körben – mesélt a novellák alapötletéről Fehér Enikő.

A beszélgetés ezután az egyéni boldogságkeresés témája felé terelődik. Felmerül, hogy a technikai fejlődés, a megváltozott kommunikációs csatornák segítik vagy inkább gátolják az örömérzetet.

„Én Nyugaton éltem, tehát Norvégiában, ahol szinte elsők között érhettük el a személyi számítógépeket, a multimédiális eszközöket. Amiket a hónom alá vettem, vagy vettünk a feleségemmel. Hazajöttünk és oktattuk. Mert akkor még eszköz nem volt. 

Mi meghoztuk az interaktív multimédia csodáit. Aztán folytattam Norvégiában. És egyszer csak megcsömörlöttem, abban a pillanatban, ahogy elmentem nyugdíjba. Azóta nincs mobiltelefonom

 – idézte fel személyes tapasztalatait Kovács Katáng Ferenc. A közösségi médiában is hódító vintage-trendekről is és a letűnt korokhoz való vonzódásról is szó esett a műsorban:

Nagyon sok kortársam vagy nálam fiatalabb ember van, aki nem okoseszközt vesz, hanem nyomógombos telefont.

Nekem is van otthon lemezjátszóm, de ha hazamegyek, akkor a magnókazettámat is szeretem hallgatni, mert ott vannak a kedvenceim a szüleimnél – sorolta fel az „analóg korszakból” fennmaradt kedves tárgyait Fehér Enikő.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.