A műsorvezető, Viola Szandra szerint a Bitang nyarak egyes fejezetei olyanok, mintha a beavatás állomásai lennének, van, amelyik a szülés és születés misztériumába, némelyik a szexualitás titkaiba avatja be a főhőst, de akad olyan epizód is, amikor a formálódó lélek a történelem és a halál nagy kérdéseivel találkozik először.
A műsorvezető arra is kíváncsi volt, mi lehet a titka annak, hogy a könyvet felnőttek és tizenévesek egyforma lelkesedéssel olvassák.
A kamasz éppúgy hajlamos a túlzásokra is, a leegyszerűsítésre is, a pátoszra is, miközben irtóra igyekszik elkerülni mindent, amiről azt gondolja, hogy az előző generációk ünnepélyessége érződik vagy süt át rajta. Köszöni szépen, nem; meg akarja találni a maga ünnepeit, meg akarja találni a maga fontos ügyeit
– felelte az író.
Ugyanakkor Száraz Miklós György szerint bár sokat változott a világ, minden kamasz generációban közös, hogy hasonló kérdésekre kell válaszokat találnia. – Pornó van, állatpornó van, borzalmas dolgokat lát egy kölyök éjjel-nappal, tévén, interneten, mindenhol. Ez vajon mássá tette a megoldást? Tehát ugyanazokat a kérdéseket, amin a nagyanyáink kínlódtak. Persze egy csomó dologban irtó sokat léptünk előre, a testiség csuda, a szexualitásnak és a nemiségnek ezer formája elfogadott lett, messze-messze kitolódott a tűréshatár, de ezen belül a lényegben, amikor eljut odáig, hogyan kell tisztességesnek lenni, hogyan kell választani, kell-e? Van-e hűség? És akkor most baráti hűségre is gondolhatok, nem házastársi hűségre, de azt se zárjuk ki. Házastársi hűség, eszméhez való hűség, tehát a kérdések lényege azért ugyanaz maradt. És lehet, hogy nehezebb a válasz ma, mert annyival több az információ, annyival több a vélemény, annyival több a szín, hogy abból kihámozni azt, ami én vagyok, lehet, hogy nehezebb – sorolta az őt foglalkoztató problémákat az író.
A Bitang nyarak szociográfiaként is olvasható, ugyanis a regényben megjelenő közegben nem ritka a családon belüli erőszak, a gyilkosság vagy a prostitúció sem.
Honnan ismeri ilyen jól ezeket a nehéz sorsokat, érdeklődött a műsorvezető. – Én, aki ilyen értelemben, ahogy kell ezt mondani, nagyon jó helyre születtem, tehát biztonságos korban, biztonságos családban, biztonságos országban és környezetben születtem, én néha még kölyökkoromban, abban a korban, amiről ez a könyv szól, abban a korban már-már szégyelltem ezt, vágytam egy nehezebb kölyökkort, vágytam volna egy nehezebb sorsot. Felnéztem azokra a gyerekekre, akik kénytelenek voltak másként harcolni a szüleikkel, mint én – emlékezett vissza Száraz Miklós György a gyerekkori pajtásaival való viszonyára.
A Poétikon teljes adásából az érdeklődők azt is megtudhatják, hogy milyen is a magyar géniusz és hogy milyen történelmi érdekességeket dolgoz fel a szerző Gulliver zsebórája és Havel iránytűje című könyve.
A teljes adást itt lehet megtekinteni:
