A Szent István Filharmonikusok Liszt oratórium előadásán közreműködik Váradi Zita, Schöck Atala, Szappanos Tibor, Fátrai János, Szalai Ágnes, Kovács István, a Nemzeti Énekkar és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara. Vezényel: Somos Csaba.
Liszt Ferenc életművének kiemelkedő alkotása
A Jézus születéséről szóló első részben még a gregorián dallamfeldolgozások dominálnak, míg a második rész legmegkapóbb jelenetében, a Csodában, kihasználva a szimfonikus zenekar lehetőségeit, képszerűen ábrázolja a tomboló vihart. A harmadik tételben éri el az érzelmi intenzitás legmagasabb csúcsát a zene, szívszaggatóan ábrázolja Krisztus kétségeit, és a Stabat Mater tételben a haldokló fiát sirató anya gyötrelmeit, amit végül éteri látomásként old fel a Krisztus mennybemenetelét hirdető középkori húsvéti himnusz és a dicsőséges Resurrexit tétel.
Mint közleményükben írják, az oratórium zeneileg korántsem nevezhető hagyományosnak. Liszt szakít a tradíciókkal, a személyes érzéseket előtérbe helyező zenedráma helyett a katolikus liturgiához szorosan kapcsolódó szövegek és imák legtisztább kifejezésére törekszik.
A gregorián egyszerűsége, a nagyromantikus zenei gesztusok és a kései Liszt tömör, szinte aszketikus zenei kifejezésmódja avatja a művet a 19. század egyik legkülönlegesebb alkotásává.
