Závogyán Magdolna: Arra kell nevelni a fiataljainkat, hogy a háború borzalmait nem lehetséges relativizálni

Adatgyűjteményt készítenek hazánk második világháborús katonai birtokbavételéről – tájékoztatott Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. Az adatbázist a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) és a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) várhatóan 2025 őszén publikálja.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár beszédet mond a Magyarország második világháborús katonai birtokbavételéről készülő adatbázis sajtótájékoztatóján. Fotó: Kovács Tamás

Töll László kiemelte: az adatbázis szikár adatai mögött falvakra és városokra, nemegyszer utcákra lebontva „gomolyog elő” a második világháború azon nyolc hónapjának a története, amely Magyarország területén rendkívül kemény harcokat hozott. 

Megjegyezte: az adatbázis bármennyire a múltról szól is, a jelennek küldött figyelmeztetés, mert abból kiolvasható, milyen tragédiával járt Magyarországnak, hogy két világhatalom háborújában, 

két istentelen és embertelen diktatúra malomköve között morzsolódott fel szabadsága és vált csatatérré az ország.

Magyarországnak nem volt elég ereje ahhoz – tette hozzá –, hogy megőrizze szuverenitását és megvédelmezze polgárait a harcok pusztításaitól és a deportálásoktól. Nem veszíthetjük el a szuverenitásunkat, az akaratot, hogy magunk döntsünk a sorsunk felett, a lehetőséget, hogy magunk döntsünk béke és háború kérdésében – emelte ki. 

Világviszonylatban is egyedülálló az adatbázis

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta: az adatbázis összeállításához nemzetközi együttműködésben megkapják a német állami levéltár, a Bundesarchiv „Tageskartéit”, amelyet a német hadvezetés az utolsó pillanatig vezetett, a német propagandagépezet Magyarország területén készített több ezer fotóját, valamint a veszteséglistákat. Az amerikai nemzeti levéltártól (NARA) pedig az ország bombázásának találati listáját, a fényképekkel. Emellett feldolgozzák az 1944–1952 közötti halotti anyakönyveket is, hogy bemutassák, a 202 nap mekkora civil áldozatvállalással járt. Továbbá a német és remélhetőleg az orosz adatbázisok katonai veszteséglistájához is hozzájutnak. 

Az adatbázis világviszonylatban is egyedülálló feldolgozása lesz az 1944–1945-ös, Magyarország területén folyó hadieseményeknek – közölte a főigazgató, nagyon fontosnak nevezve az információs kárpótlást. 

Számvéber Norbert alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója a projektet bemutatva elmondta, az adatbázis 1944. március közepétől 1945. április közepéig dolgozza fel a települési szintű adatokat. 

Az adatbázisban a 3155 magyarországi település esetében elérhetővé válik a katonai birtokbavétel – illetve birtokbavételek – időpontja, az ottani harci cselekményeket megvívó katonai alakulatok neve, a harcok jellege és időtartama, a légitámadások időpontja és az okozott károk, a katonai és polgári áldozatok száma és személyazonossága, valamint a település ingó és ingatlan vagyonában keletkezett háborús károk részletes adatsora – sorolta. 

Emellett bemutatják a települések történetével kapcsolatos adatokat is, köztük a közigazgatási besorolását, a lakosság számát, a települések területét, lakóházainak számát, közbiztonsági helyzetét.