Adventi hangulatú alkotásokból nincs hiány, vannak közöttük klasszikus magyar filmek éppúgy, mint újabb, de már kultikussá vált alkotások is. Karácsonyi filmgyűjteményünk teljesen szubjektív csokor, azonban mindenki megtalálhatja benne a kedvére valót,
- vágyódjon bár a filmnéző olyan ünnepi hangulatú alkotásra, amelyet kiváló magyar rendező jegyez, például Gothár Péter, Bereményi Géza vagy Szabó István,
- de akkor se marad hoppon, ha csak egy megható magyar filmre vágyik,
- sőt a régi filmek iránt rajongók is találnak kedvükre valót.
Magyar film adventre: ezekkel a régebbi filmalkotásokkal könnyedén belefeledkezhetünk az ünnepi készülődésbe
Szőts István: Emberek a havason (1942)
Az 1942-es Szőts István film mérce a magyar filmművészet számára. Még akkor is, ha a maga korában itthon vegyes volt a fogadtatása. Ugyanakkor az 1942-es velencei filmfesztiválon a legművészibb film elismerését nyerte el, bár csak később vált láthatóvá, hogy az Emberek a havason a neorealizmus előfutára volt.
A Nyirő József Kopjafák és Havasok könyve című köteteinek elbeszélései alapján készített filmdráma egyik különlegessége, hogy a külső felvételeket az 1940-ben visszatért észak-erdélyi területeken, a Gyilkos-tó környékén rögzítették.
Az érzelmes magyar film története szerint Erdei Csutak Gergő székely favágó családostul felköltözik a havasokba, mert a fakitermelésnél – úgy tűnik – végre jól fog keresni. A munkát szervező vállalkozónak azonban megtetszik Anna, Gergő szép felesége, és míg a férje dolgozik, megpróbálja megkörnyékezni. Anna rémülten elmenekül, és véletlenül a szakadékba zuhan.
Keleti Márton: Janika (1949)
A fekete-fehér vígjátékban olyan színészi nagyságokat láthatunk, mint Turay Ida, Latabár Kálmán vagy Makláry Zoltán. A történet szerint 15 év távollét után hazatér Magyarországra a híres színésznő külföldre távozott férje, hogy a válást elintézze. A művésznő épp egy kisfiú szerepét próbálja otthon, amikor a férje betoppan. A kisfiút látva a férj azt hiszi, hogy Janika az ő gyermeke, a színésznő pedig nem világosítja fel a tévedésről. Innen kezd a helyzet bonyolódni.
Karácsonyi filmek magyar rendezőktől: a fiatalabb generációnak is élményt nyújtanak
Bereményi Géza: Eldorádó (1988)
Bereményi Géza kultikussá vált filmje a rendszerváltás emblematikus alkotása, amely önéletrajzi ihletésű, és bár története a második világháború végétől az 1956-os forradalom kirobbanásáig ível, de valójában a rendszerváltozásokkal járó értékvesztésről mesél.
Az alkotásban nem kisebb színészlegendákat láthatunk, mint Eperjes Károly, Pogány Judit, Eszenyi Enikő, Andorai Péter és Haumann Péter.
Máriássy Félix: Budapesti tavasz (1955)
Az olasz neorealizmus hatását mutató klasszikus magyar filmalkotás a hétköznapi emberek sorsán keresztül mutatja meg a háború borzalmait. Az események 1944 karácsonyán kezdődnek, amikor szovjet csapatok közelednek Budapesthez. A fővárosban élő emberek különféle stratégiákkal próbálják átvészelni az ostromot. Az alkotás életszerűen dokumentálja a mindennapokat. Az egyéni drámák és az erős környezetábrázolás hatásosan bemutatja a szemben álló felek elkeseredett harcát. Mindeközben pedig a főhős a szerelmét próbálja megmenteni.
A Budapesti tavasz a magyar emlékezet kiemelkedő filmje, hiszen elsőként foglalkozott a holokauszttal.
Gothár Péter kultfilmjei szerethető nosztalgiával emelik az ünnepek fényét
Gothár Péter: Megáll az idő (1982)
Gothár Péter alkotása igazi kultuszfilm, egy el nem évülő remekmű. A rendező korszakos alkotása lendületes kamaszfilm a hatvanas évekről, de sokkal több is ennél: szembenézés az ’56-os forradalom kudarcával, az itthon maradtak bűntudatával, örökös és hiábavaló elvágyódásával.
A történet szerint Köves István a forradalom leverése után disszidál, a családja otthon marad. Mintegy tíz évvel később a nagyobbik fiú orvosi egyetemre készül, a kisebbiket pedig csak a lányok és a lázadás érdekli.
Gothár Péter: Ajándék ez a nap (1979)
A drámai eseményekkel teli történet főszereplője egy harmincéves óvónő, Zeman Irén, aki társbérletben együtt lakik Etelkával, azonban az öreg hölgy halála szétzúzza rendezett életét. Elhatározza, hogy mindenáron új lakáshoz jut, mivel abban reménykedik, hogy ez megváltoztatja az életét.
Az egyedi atmoszférájú film hitelesen közvetíti a hetvenes évek végének életérzését. Gothár Péter rendező és Selmeczi György zeneszerző sok évtizedes alkotói együttműködésének nyitánya az alkotás, amely 1980-ban a legjobb első filmnek járó Arany Oroszlánt is elnyerte Velencében.
Árvácska, Bizalom: kihagyhatatlanul megható filmek
Ranódy László: Árvácska (1976)
A Ranódy László rendezésében készült megrázó alkotás Móricz Zsigmond azonos című kisregényének feldolgozása. A klasszikus magyar film gyermek hősnője lelenc, akit Dudásék az árvaházi kihelyezési díjért vesznek magukhoz. A kegyetlen bánásmód elől a kislány megszökik, ismét árvaházba, majd a még embertelenebb Szennyesék portájára kerül. Miután egyetlen támasza, a melegszívű öreg Vénisten meghal, a szerencsétlen gyerek véletlenül felgyújtja kínzatásai színhelyét. Czinkóczi Zsuzsa megrendítően alakítja az eredetileg Móricz Zsigmond örökbefogadott lányáról, Erzsébetről (becenevén Csibéről) mintázott Csörét.
Szabó István: Bizalom (1980)
A Bizalom Szabó István pályájának kevésbé ismert, de talán legintimebb darabja. A rendező a nyilasok előli bujkálásba azt az átható szorongást sűrítette, amit a besúgókkal teli szocializmusban is átéltek az emberek: mindenki gyanús, senkiben sem lehet megbízni. A Bizalom elsősorban mégis egy szívszorító film a háború alatti szerelemről.
