Tragikus sors jutott neki, mégis ő lett a huszadik századi magyar líra egyik meghatározó alakja

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. november 9-én hunyt el Radnóti Miklós költő, műfordító, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Rövid és tragikus élet jutott neki. Cikkünkből kiderül többek között, hogy melyik kézirata kelt el 10 millió forintért és az is, hogy melyik kisbolygót nevezték el róla.

Radnóti Miklós költő, műfordító 1930-ban Forrás: Wikipédia

A költőt származása miatt többször behívták munkaszolgálatra. Szolgált Szamosveresmarton, Margittán, Királyhágón, Élesden, közben hosszabb-rövidebb időt otthon tölthetett. 1944 májusában a szerbiai Bor melletti lágerbe került, a tábor kiürítésekor innen indították utolsó útjára 1944 szeptemberében.

A halálmenetben társaival együtt gyalog hajtották nyugat felé, a kegyetlen bánásmód, éhezés miatt már a végelgyengülés határára került, járásképtelen költőt a Győr melletti Abdánál november 9-én (egyes források szerint 4-én) agyonlőtték. Utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg.

Radnótit 1946 augusztusában Budapesten, a Kerepesi úti temetőben temették el. 2009-ben Pesten a nevét viselő színház előtt felavatták szobrát, Varga Imre szobrászművész munkáját, egy másik szobra a róla elnevezett újlipótvárosi utca sarkán, egykori lakóházához közel áll, egy irodalmi és egy antirasszista díjat is elneveztek róla.

Felesége, Gyarmati Fanni 2014 februárjában hunyt el, 1935-től 1946-ig írott naplója 2014 decemberében jelent meg. 2016-ban kiadták az Árnyékban éles fény vagy – A Radnóti házaspár fényképei című kötetet, ugyanebben az évben rendezte sajtó alá Bíró-Balogh Tamás a költő dedikációit Könyvvel üzenek néked címmel, 2017-ben pedig a Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I. című gyűjteményt publikálták. 2018-ban Ferencz Győző szerkesztésében ismét megjelent Radnóti Naplója, az 1989-es és 2003-as kiadásokhoz képest részletesebb jegyzetekkel ellátott könyv, amelyet a költő 1934 és 1943 között írt. 2022 óta nevét viseli a 155217 Radnóti kisbolygó is.

Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós. Fotó: Jaffa Kiadó

Az irodalom számára menedék volt

Korai költészetét a szabadvers forma, a lázadó expresszionista hang jellemzi, az egyre fenyegetőbb létben megszülető művei azonban már kiérlelt, klasszikus formát mutatnak. Prózai írásaiból kiemelkednek kortársairól írott tanulmányai, valamint a Napló, amely értékes alkotáslélektani dokumentum is. Ahogy Hegedűs Géza rámutatott: nála „a forma fegyelme esztétikai és művészi válasz egy kaotikus világra, melyből hiányzik az emberség”.

Hagyományos műfajokat elevenített fel: az episztolát (Levél a hitveshez), a himnuszt (Himnusz a békéről), az ódát (Nem tudhatom…), az eklogát. Lírai képeslapjai, a Razglednicák megrendítő erejű beszámolók életének utolsó hónapjairól, a teljes testi-lelki kiszolgáltatottságról és nyomorúságról.

Csoóri Sándor szavaival „két halál satuja közé szorítva” élt, egész életében hordozta édesanyja és ikertestvére halálát, és készült a sajátjára. A háború által sújtott, kegyetlen világban menedéket és értelmet jelentett számára az irodalom.

A munkaszolgálatok alatt is írt, egészen az utolsó pillanatig. Minden körülmények között, „ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva (…) homályban”, mindenhogyan. Nem próbált elmenekülni sorsa elől, egy pillanatra sem, vállalta a végsőkig. És hitt a hazatérésben, a túlélésben, egészen az utolsó pillanatig, az utolsó Razglednicáig, melyben oly részletesen leírta néhány nappal bekövetkezte előtt saját halálát.

Átsatírozott verssor

Érdekesség, hogy 2018-ban 10 millió forintért kelt el Radnóti Miklós klasszikusának, a Járkálj csak, halálraítélt! című versnek egyetlen fennmaradt kézirata a Központi Antikvárium árverésén. A kézirat azért igazán különleges, mert van benne egy átsatírozott sor. Radnótiról tudjuk, hogy piszkozatot nem őrzött meg. Tehát az alkotói folyamatát nem nagyon lehet reprodukálni, mert minden piszkozatot megsemmisített. Ám e kéziratnak köszönhetően egy halhatatlan mű születésének utolsó mozzanatát ismerheti meg az utókor. Az antikvárium munkatársainak sikerült megfejteniük az átsatírozott verssort, az eredeti verzióban a költő „villannak holnap a kaszák” sort írta, de végül ezt kisatírozta, és megszületett a végleges szöveg: „ejtik árnyuk a vadlibák”.

A vers címét Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós felesége adta, aki naplójában a „legszebb” jelzővel emlegette ezt a művet.

A vers először a mindössze pár kiadást megélt Gondolat című folyóiratban látott napvilágot.

Weöres Sándor ezt írta róla:

Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság.

Halálának nyolcvanadik évfordulójára emlékezve november 7. és 10. között a Magyar Versmondók Egyesülete a Győri Nemzeti Színházban rendezi meg a Radnóti Biennálét, ahol bemutatják Jávori Ferenc Fegya és Lutter Imre Béke, borzalom című Radnóti-verskoncertjét. Csönd ül a szívemen címmel összművészeti nappal tiszteleg életműve előtt a Petőfi Kulturális Ügynökség november 9-én Budapesten. A programban szerepel irodalmi séta, dunai hajózás, kiállításmegnyitó, kötetbemutató és koncertszínházi előadás.