Az öt legjobb Gregory Peck-film – Ne bántsátok a feketerigót!  + videó

Nagy klasszikus, zseniális tárgyalótermi filmdráma.

Forrás: InterCom

A film megjelenésekor, 1962-ben, az Egyesült Államokban még zajlott a polgárjogi mozgalom, és a film erős társadalmi üzenetet közvetített a rasszizmus és igazságtalanság ellen. Ahogy ez a mozi nyúlt a rasszizmus kérdéséhez, az példaértékű. Sajnos mára a woke, a BLM és egyéb liberális agymenések pont az ellenkező hatást váltották ki az emberekből. A film számos ikonikus monológot tartalmaz, különösen Atticus védőbeszédét a bíróságon. Érdemes felidézni egy híres mondatot belőle:

De vannak olyan helyek, ahol minden ember egyenlő – a bíróság az egyik ilyen hely.

1995-ben a filmet az Egyesült Államok Nemzeti Filmregisztere beválasztotta a kulturális, történelmi és esztétikai jelentőségű filmek közé, illetve az Amerikai Filmintézet több toplistáján is szerepeltetik, például a 100 legjobb amerikai film között.

Történet

Az amerikai „forró” Dél: Alabama állam az 1930-as években. Dúl a fajgyűlölet, így amikor az egyik városkában megerőszakolnak egy fiatal fehér nőt, szinte mindenki szentül hiszi, hogy csakis egy fekete lehet a tettes. A helyi rendőrség hamar ki is pécéz egy megfelelő gyanúsítottat, a tagbaszakadt Tom Robinsont többen is látták a bűntény közelében. 

Fotó: Mafab.hu

Ebben a környezetben a színes bőrű Robinson esélyei a felmentésre szinte a nullával egyenlők, nem vitás, hogy a bíróság gyorsított menetben ítéli majd halálra, hacsak a felbőszült tömeg már annak előtte meg nem lincseli. A város köztiszteletben álló, minden ízében tisztességes ügyvédje, Atticus Finch közmegdöbbenésre vállalja Robinson védelmét – tudván, hogy ez a döntés egész pályafutása végét jelentheti – olvasható a film ajánlójában.

Szereplők

Gregory Peck (Atticus Finch) – karrierje egyik legikonikusabb szerepét játszotta el. Olyannyira azonosult a karakterrel, hogy Harper Lee, a regény szerzője, róla mintázta Atticus Finchet, amikor később rajongói kérdéseire válaszolt.

Fotó: Mafab.hu

Mary Badham (Scout) – mindössze tízéves volt a szerepe idején, és ezért az alakításért Oscar-jelölést kapott, ezzel a legfiatalabb jelöltek egyike lett a történelemben.

Robert Duvall (Boo Radley) – Boo Radley karaktere rejtélyes és ijesztő, de a film végén kulcsfontosságú szerepet kap. Ez volt Robert Duvall első filmszerepe, és lenyűgöző módon szavak nélkül is erőteljesen alakította a figurát.

Érdekességek

Harper Lee, a regény szerzője, annyira elismerte Peck alakítását, hogy édesapjának zsebóráját ajándékozta neki a forgatás után. A bírósági jelenetekhez felépítettek egy hatalmas díszletet, amely élethű másolata volt egy valós alabamai bíróság belsejének. A hitelesség érdekében minden részletet gondosan kidolgoztak. 

Fotó: Mafab.hu

Az esküdtek padján valódi alabamai lakosokat használtak statisztaként. Bár a színes film már elérhető volt,  tudatosan választották a fekete-fehér formátumot, hogy hangsúlyozzák a történet komor és történelmi jellegét. Ez a választás tovább növelte a film autentikusságát. A forgatás során Robert Duvall karakterét, Boo Radley-t rejtély övezte. Az alkotók szándékosan nem mutatták meg őt a gyerekszínészeknek a forgatás bizonyos szakaszai alatt, hogy a találkozás jelenete hitelesebben adja vissza a karakter körüli misztikumot.

Összegzés

A Ne bántsátok a feketerigót! egy időtlen klasszikus, amelyet mindenkinek érdemes megnéznie, aki érdeklődik az emberi jogok, az igazságosság és az erkölcsi bátorság kérdései iránt. A film nemcsak Harper Lee világhírű regényének hű adaptációja, hanem erőteljes üzenetet közvetít a rasszizmus és az előítéletek romboló hatásáról. Méghozzá korrekt módon, nem úgy, ahogy azt manapság teszi Hollywood. 

Érzelmekkel teli a történet és lenyűgözőek a zseniális színészi alakítások. Az irodalmi művek és filmtörténeti alkotások rajongóinak kötelező darab.

Idővonal: a Ne bántsátok a feketerigót! című filmet 1962-ben mutatták be, abban az évben, amikor John F. Kennedy kormánya meghirdette a Kuba elleni gazdasági embargót – havannai szóhasználattal: a blokádot;  John Glenn amerikai űrhajós a Friendship 7 fedélzetén háromszor megkerüli a Földet; Franciaország elismerte Algéria függetlenségét;  Párizs közelében OAS-fegyveresek Bastien-Thiry alezredes vezetésével merényletet követnek el De Gaulle tábornok-elnök ellen, sikertelenül; az 1962-es, chilei labdarúgó-vb-t  Brazília nyerte, miután a döntőben 3-1 arányban legyőzte Csehszlovákia csapatát. (Forrás: Wikipédia)

A Gregory Peck filmjeit bemutató sorozatunk véget ért. A jövő héten egy exkluzív toplistával érkezünk, kiderül, olvasóink melyik moziról írt cikket tartották a legizgalmasabbnak.

Borítókép: Gregory Peck (Atticus Finch) és Brock Peters (Tom Robinson) a tárgyalóteremben (Fotó: InterCom)