Az öt legjobb Gregory Peck-film – Káprázat + videó

Izgalmas noir jellegű pszichológiai thriller.

2024. 12. 06. 20:02
Forrás: Wikipedia
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Gregory Peck filmjeit bemutató minisorozatunkban az ötödik helyet egy romantikus mozi, a Római vakáció (Roman Holiday) szerezte meg, a negyedik helyezett pedig egy klasszikus történelmi krimi, A brazíliai fiúk (The Boys from Brazil) című alkotás lett, amelyben Gregory Peck – szokatlan módon –   negatív szereplőt alakít, ami ritkaság az életművében. A bronzérmes mozi talán kevésbé ismert, mint az előző két film, de a kategóriájában klasszikusnak számít. A dobogó harmadik fokára a Káprázat (Mirage) című film lépett fel.

3. Káprázat (1965)

A filmet Edward Dmytryk rendezte, a forgatókönyvet pedig Peter Stone írta. A film Walter Ericson (Howard Fast álnéven írt) regénye, a Fallen Angel alapján készült. Az adaptációban Stone forgatókönyvíró jelentős változtatásokat eszközölt, hogy a történet jobban illeszkedjen a thriller műfajához. 

Fotó: Mafab.hu

A zenéjét az idén novemberben elhunyt Quincy Jones szerezte, aki később világhírűvé vált Michael Jackson több albumának producereként. Ez a film Jones korai hollywoodi munkáinak egyike, és már itt megmutatkozott a tehetsége a feszültségkeltés és a hangulatteremtés terén​.

A történet

David Stillwell (Gregory Peck) amnéziás biokémikus, akinek a története egy bonyolult összeesküvés köré épül. Egy öngyilkosságot követően találja magát az események közepén, és azzal szembesül, hogy több bérgyilkos is üldözi. Ahogy nyomozni kezd, lassan feltárul előtte egy titkos kormányprojekt, amelyhez az ő korábbi élete és szakértelme kapcsolódik. Az Unidyne Building látszólag egyszerű New York-i irodaház. Ám amikor egy alkalommal áramszünet van, több ember is az utcára menekül onnan. Így kerül oda David is, aki hamarosan rájön, hogy az elmúlt két évet mindentől és mindenkitől távol töltötte. 

Forrás: Wikipédia

Csak azt nem tudja, hogy hol és hogy miért nem emlékszik semmire. Ezért bízza meg Ted Caselle (Walter Matthau) magándetektívet azzal, hogy segítsen neki kideríteni, vajon mivel töltötte ezt az időt. A nyomozó azt javasolja, látogassanak el újra az Unidyne Building-be... A történet az identitás és az emlékezet elvesztésének kérdéseit, valamint a hatalommal való visszaélés témáját járja körül​.

 

A szereplők

Gregory Peck – David Stillwell  : A főszereplő, aki meggyőzően jeleníti meg az amnéziával és az üldöztetéstől való félelemmel küzdő férfit.

Walter Matthau – Ted Caselle: Egy tapasztalatlan magánnyomozót játszik, aki segít Stillwellnek a nyomozásban. A karakter humorosabb oldala ellensúlyozza a történet feszült pillanatait.

Diane Baker – Shela: Stillwell titokzatos kapcsolata, akinek kulcsfontosságú szerepe van a történet kibontakozásában

Érdekességek

Diane Baker, aki Shela karakterét alakítja, később azt nyilatkozta, hogy nagyon tisztelte Gregory Pecket, de a közöttük lévő korkülönbség miatt kissé feszélyezve érezte magát a közös jelenetek során. Ennek ellenére a kémiájuk működött a vásznon. Edward Dmytryk rendező Tippi Hedrent szerette volna a női főszerepben látni, akit azonban Alfred Hitchcockhoz kötött a szerződése, így kapta meg Diane Baker a szerepet. Leslie Caron azt állította, hogy a Universal felajánlotta neki a filmben való szereplés lehetőségét, de az akkori barátja, Warren Beatty annyira korlátozta őt, hogy kénytelen volt visszamondani az ajánlatot, habár később megbánta ezt a döntését. Városi legenda, hogy Gregory Peck annyira elégedett volt a végeredménnyel, hogy Peter Stone forgatókönyvírónak egy Rolls-Royce-t ajándékozott – olvasható a Mafab összeállításában.

Összegzés

A Káprázat című filmet gyerekkoromban láttam, és nagyon megfogott. Nagyon izgalmas volt és talán féltem is néhány jelentnél, de maradandó élmény volt. A fekete-fehér film noir stílusa rendkívül jól illik a pszichológiai thriller műfajához, és segít a film rejtélyes, sötét hangulatának megteremtésében. New York városának ikonikus helyszínei, például a Battery Park, kiemelkedő szerepet kapnak, és szinte önálló karakterként szolgálnak a történetben. Quincy Jones zenéje kiemelkedő a filmben. A hangsáv különleges dinamikát és feszültséget ad a cselekményhez. 

Bár a film kritikai fogadtatása vegyes volt, ma a 60-as évek egyik figyelemre méltó mozijaként tartják számon. Különösen a vizuális stílusát és Gregory Peck alakítását dicsérik. Azonban Walter Matthau karaktere, Ted Caselle magánnyomozó, a film egyik meglepetése. Matthau későbbi karrierje során leginkább komikusszerepeiről vált híressé, de ebben a filmben még főként drámai oldala látható.

A történetet gyakran hasonlítják más korabeli pszichológiai thrillerekhez, mint például A mandzsúriai jelölt (The Manchurian Candidate) vagy a Második lehetőség (Seconds). Aki megnézi ezt az 1965-ös alkotást nem fog csalódni.

Idővonal: a Káprázat című filmet 1965-ben mutatták be, abban az évben, amikor átadták Magyarország első autópálya-szakaszát, az M1–M7 közös fővárosi bevezető szakaszát, Az Egyesült Államok megindította a „Rolling Thunder” (Hömpölygő mennydörgés) hadműveletet, Észak-Vietnám szőnyegbombázását, válaszul a Vietkong Quy Nhoni támadására, melyben 30 amerikait öltek meg,  NSZK diplomáciai kapcsolatot létesít Izraellel és  Szingapúr független állammá alakul, miután kiválik a Maláj Államszövetségből (Wikipédia).

A Gregory Peck filmjeit bemutató sorozatunkban a jövő héten már az ezüstérmes mozival érkezünk.

Borítókép: David Stillwell (Gregory Peck) és a titokzatos Shela (Diane Baker) (Fotó: Mafab.hu)


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.