Aki netalán ismeri gróf Bánffy Miklós zeneszerzői múltját, felismerhette egyik szerzeményét az Operaház OperaShopjában tartott szerdai sajtóesemény kezdete előtt, amelyet az intézmény több jeles apropóból a magyar kultúra napjára időzített. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója szerint össze kell gyűjteni és hozzáférhetővé kell tenni az opera kincseit. Hiszen azokhoz is el kell vinni a kultúrát, az operát, akik nem jutnak el az Operaházba.

Ókovács Szilveszter bejelentette, hogy ingyenesen elérhetők az Opera korábbi könyvei
Az eseményen bemutatták a Reformátorok az Operaházban – A Bánffy–Hevesi-korszak című kötetet, amelynek szerzője Karczag Márton, a Dalszínház emléktárvezetője.
Mint elhangzott, a kiadvány gróf Bánffy Miklós 1912 és 1918 közötti vezetői periódusát dolgozza fel. A hiánypótló kötet először foglalkozik részletesen az erdélyi polihisztor nevéhez fűződő operaházi korszakkal, ami épületfelújítással indult, két világhírű Bartók-premierrel ért véget, első két évében pedig kulcsszerepet játszott a Nemzeti Színházból szerződtetett főrendező, Hevesi Sándor.
A több mint négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötetben archív felvételek, visszaemlékezések, újságcikkek és a történelem viharaiból fennmaradt szűkös levéltári dokumentumok nyomán idézi fel a szerző az 1912 és 1918 közé eső időszakot.
Karczag Márton párhuzamos életrajzokon keresztül mutatja be a két dalszínházi vezető, a kolozsvári református arisztokrata és a nagykanizsai zsidó származású polgár pályafutását a dualizmus évtizedeiben, valamint felvázolja az operaházi operajátszás a Bánffy–Hevesi-korszakot megelőző hagyományait is. Érdekesség, hogy a könyv gazdag válogatást kínál Hevesi Sándor korábban lappangó zenei témájú írásaiból és Bánffy Miklós ugyancsak szinte ismeretlen zeneszerzői szárnypróbálgatásai is helyet kaptak benne.
Karczag Márton a kötet kapcsán lapunknak elmondta, hogy Bánffy Miklós igazi polihisztor volt, akinek életműve szerteágazó. A könyv írása során az volt számára a legizgalmasabb momentum, hogy felismerte Bánffy és Hevesi együttműködését.
Teljesen új alapokra fektették az operajátszást. Hevesi volt az első társulaton kívülről érkezett főrendező, aki az operára színházi műfajként tekintett
– magyarázta.