A Napút 1999-es indulása után (esztendőnként tíz-tíz, mindig tematikus szám) 2003-ban a kiadó, a Napkút is elkezdte működését és a Cédrus Művészeti Alapítvány is. Szintén 1999-től igazgató volt Szófiában, majd vendégtanár az egyetemen. – Bence fiam tartotta idehaza remekül a frontot, sosem felejtem el. Ekkor a két tevékenységi, alkotói területem összeért – hangsúlyozta Szondi György. 2010-ben Rédicsre látogatott, ahonnan személyesen hozta el Utassy József – mint később kiderült – életében utolsó verseskönyvét. Annak idején ezt így foglalta össze: „Megörökítettem, ahogy hónapok készülődése után átadja Ezüst rablánc címet kapott utolsó versgyűjteményét Napkút Kiadómnak. Megindító volt: Zsóka féltő óvása közben babrált percekig a dossziészalaggal. Előtte a gondosan glédába sorakoztatott fejezetkupacokat újra végignézte, egymás fölé simogatta: a fedőlapok közé. Búcsúzott tőlük. Maga rendezte össze verseit – több mint fél évig. Miután elhoztam, utána még egyszer.”
Előbb Dzsó összegyűjtött művei, rá egy évre – 2017-ben – műveinek kritikai kiadása (két vaskos kötet) a mi műhelyünkben jelent meg. Utassy Zsóka és Vilcsek Béla érdeme az összeállítás, a sajtó alá rendezés, a jegyzetek
– tette hozzá Szondi György, majd terveit is megosztotta velünk: – Hetvenkilenc évesen éppen, sokadik nekirugaszkodás után szeretnék az év derekán a szerkesztőségi készültségek utóbbi másfél, illetve összesen három évtizedes fegyelméből némileg úgy szabadulni, hogy bolgarista is lehessek a magam ritmusában újra.
Vár megannyi alkotói és kutatói munkám írásbeli befejezése, kandidátusi értekezésem negyven év után láthatna napvilágot. 1994 után új verseskönyv, több, kaleidoszkóposan szerkesztett »„magamírás«
– foglalta össze.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!