A főpróbahét mindig egy speciális időszak, hiszen amit eddig a színház különböző termeiben próbáltak hónapok óta, most találkozik először. A cirkuszhercegnő című darabban a balettművészek, a balettkari szólisták, az énekkar, a színészek, az artisták, a díszlet, a jelmez és a nagyzenekar összehangolása is most zajlik.
A cirkuszhercegnő Kálmán Imre forradalmi újítása
– Ilyenkor alakítjuk ki a színpadi változatot, szinte újra kell kezdeni mindent, természetesen a lerakott alapok alapján – árulta el a rendező.
– Nagyon összetett a darab, mert egyrészt van egy monumentális zenei világa, amit nagyon 21. századi megközelítéssel kezelünk, ugyanakkor a műfaj tradícióját, stílusjegyeit és követelményeit is tiszteletben tartjuk. Ez a mű Kálmán Imre forradalmi újítása volt 1926-ban, hiszen előtte a Strauss-hagyományokból épülő operett világ, a kastélyok, bálok tere volt a jellemző
– mondta el, majd kifejtette, hogy Kálmán Imrére egy cirkuszi előadás volt akkora hatással, hogy elhatározta: készít egy darabot erről. Hatalmas siker lett a különleges téma, bár a kor színházi lehetőségei és dramaturgiája nem tette lehetővé, hogy teljesen kibontakoztassa a művet. – Azt a teret tudta csak bemutatni, ahol az események játszódnak: az artisták pihenőhelyét, ahová rajtuk kívül ismerősök is bemehettek. A korábbi dramaturgia szerint csak a manézs mögötti részen tudtak néhány cirkuszi számot előadni.
Mi a Budapesti Operettszínházban meg tudjuk azt valósítani, hogy magát a cirkuszt is megmutatjuk. Az előadásba be tudunk ékelni olyan látványos cirkuszi elemeket, amiket eddig nem lehetett
– mutatott rá Homonnay Zsolt, és példaként említette Mr. X nagy trükkjét, amit a nézők eddig nem láthattak, csak elbeszélésekből értesültek róla. Most ebben a darabban a korszerű technikának köszönhetően a nagyszabású cirkuszi mutatványban is gyönyörködhetnek. – Szinte filmsnittszerűen tudjuk a helyszínt változtatni. Csodálatos épített díszletünk van, összeépítve egy LED-fal rendszerrel, ami egy különleges dimenziót nyit meg. Bodor Ákos világítástervezővel és Somfai Péter vizuális hatások látványtervezőjével még sokat teszünk ehhez hozzá. Beékelünk artistaprodukciókat, akik aztán a darab részesei lesznek, komoly jeleneteik vannak a számuk után is.
Egy valódi, élő cirkuszi közeget mutatunk be, ami a színfalak mögött játszódik. Látjuk azt a fizikai fáradtságot is, amit éreznek egy-egy ilyen idegőrlő produkció után
– sorolta a rendező.
Homonnay Zsoltról köztudott, hogy a szerepeire rengeteget készül, de így van ez a rendezéssel is. Egy izgalmas utazásként éli meg a felkészülést a szerző és a darab világában. Mint mondta, a díszlet Túri Erzsébettel hosszú hónapok ötletelésének az eredménye, de ugyanez a jelmez Füzér Annival és Krizsán Dániellel a koreográfia. Orbán János Dénes készített egy új szövegkönyvet, illetve a régit tette mai nyelvezetűvé. Most pedig beemelődik a látvány és a technika. – Meggyőződésem, hogy nekünk nem múzeumi sétákat kell tennünk, nem leporolni kell a régmúlt idők lenyomatát, hanem azonosulni azzal, amit a szerző tervezett – mondta határozottan. – Meg kell nézni, mik voltak a céljai és ezt hogyan tudjuk ma ugyanolyan élővé tenni a mai nézőnek.
A történelmet utaztatjuk a mába és a szerzőkön keresztül megismerjük annak a pillanatnak a mámorát, gondjait, küzdelmeit, reményeit
– foglalta össze Homonnay Zsolt.
Kálmán Imre hatalmas ívű zenét komponált, a muzsikájával rendkívül széles horizontot pásztáz.
A monumentalitástól a lélek zokogó hegedűjéig átfogja azt a hatalmas emocionális ívet, amelyet az alkotók és az előadók is bejárnak az előadás során. A zenei szövet rendkívül gazdag, árnyalt és sokrétű jelentéstartalmakat hordoz magában és szerves egységet alkot a librettóval, amely kiemelkedően igényes és kidolgozott.
A dalok, a duettek, az együttesek és a hangszerelés, valamint a szöveg együtt megtestesíti azt a drámaiságot, ami a nagyoperett történetében is megjelenik.
