A mű ősbemutatója 2024 januárjában volt Párizsban, és azóta számos koncerten előadták Genftől Tokióig. A magyarországi bemutató szólistája Xavier de Maistre hárfaművész lesz, akinek Eötvös Péter a kompozíciót ajánlotta. Ő volt a párizsi ősbemutató szólistája is.
A versenyművet a szólista kezdi zenekari kíséret nélkül, mintha improvizálna, majd a zenekar csatlakozása után vidám és örömteli hangulatban folytatódik a zeneszerző előírása szerint.
A második tétel felirata: Ravel emlékére, ennek megfelelően az impresszionista zenére emlékeztető hangzásokat hall a közönség. Eötvös a zárótételnek nem adott címet, ez gyors tempójú, elementárisan energikus zene ütőhangszerek és más zajeffektusok megszólalásával.
Az esten elhangzik még Barber Adagiója, amit Albert Einstein temetésén és 2001-ben Londonban, a szeptember 11-ei New York-i támadás áldozatainak emlékére rendezett gyászünnepségen is eljátszottak.
Az est második részében Sztravinszkij Gyászéneke hangzik el, amelyet a szerző 1909-ben, Rimszkij-Korszakov halálára komponált. A darab érdekessége, hogy a mű ezután eltűnt, és csak 2015-ben, egy szentpétervári könyvtárban találtak rá, így 2016 óta szerepel a szimfonikus zenekarok repertoárján. Végül Mozart utolsó szimfóniája csendül fel, amelyet grandiózus nyitóakkordjai miatt neveztek el Jupiter-szimfóniának.
Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző, karmester a 20–21. század egyik legelismertebb kortárs operaszerzője, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakja volt.
Tizennégy évesen Kodály Zoltán felvette a különleges tehetségek osztályába a Zeneakadémiára, ahol zeneszerzői tanulmányokat folytatott,
majd 22 éves korától ösztöndíjjal karmesternek tanult Kölnben. Zenei pályáját a Vígszínház zenei vezetőjeként kezdte, majd a Stockhausen Ensemble tagja, 1978 és 1991 között pedig a Pierre Boulez által alapított Ensemble Inter Contemporain művészeti igazgatója volt. Komponált film- és színházi zenéket (ő írta Szabó István Álmodozások kora, Makk Károly Macskajáték, Sára Sándor Tüske a köröm alatt című alkotásainak zenei anyagát és a kísérőzenét Az ember tragédiája Major Tamás rendezte előadásához).
Karmesterként az elmúlt évtizedekben a világ legnagyobb zenekarait, többek közt a Berlini, a Müncheni, a Londoni és a Bécsi Filharmonikusokat dirigálta rendszeresen, 1992–1995 között a Budapesti Fesztiválzenekar, 1998–2001 között a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, 2022 óta pedig a Concerto Budapest első vendégkarmestere volt.
A leghíresebb operaházakban és a világ legjelentősebb fesztiváljain vezényelt, a legnagyobb rendezőkkel dolgozott együtt.
