A gyökerektől nem lehet elszakadni – Tamási Áron színdarabjával indul országjárásra a Déryné Társulat

A Déryné Társulat színpadra állította Tamási Áron Csalóka szivárvány című színművét, Keresztes Attila rendezésében. A műben a székely–magyar népiség, a magyarság őseredeti látásmódja és erkölcsisége révén válnak láthatóvá azok az egyetemes sorskérdések, amelyekre az előadás is válaszokat keres. A darab rendezőjével beszélgettünk.

Az átváltozás utáni első találkozás. Fotó: Ocean Productions /Nagy Márton

Tamási Áron Csalóka szivárvány című drámája a székely gazda, Czintos Bálint történetét tárja elénk, aki hirtelen úgy érzi, megrekedt az életében, és egyre képtelenebb összhangban tartani belső vágyait környezete elvárásaival. Régi barátja látogatása és egy váratlan, tragikus esemény következtében végül különös ötlet fogalmazódik meg benne: identitást cserél.

Feltűnik a székely gazda régi barátja, az elkeseredett filozófus. Fotó: Ocean Productions /Nagy Márton 

A székely falu közössége

Tamási Áron drámájával kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy érti-e a mai közönség ezt a székely világot? – Bennem is megfogalmazódott, hogy mikor az irónia, a kritizálás és a kigúnyolás világában élünk, van-e türelmünk komolyan venni ezt a kulturális közeget, vagy ezt mentalitást, amit a darab mutat – kezdett bele Keresztes Attila, aki első ízben dolgozott együtt a Déryné Társulattal. – Ennek az előadás lesz a próbája, de abban bizonyos vagyok, hogy az az őssejt, amit hordozunk magunkban, mindenkiben megszólít valamit – mondta, majd hozzátette, hogy a darabot rendezőként is meg kell fejteni.  

Az, hogy a főszereplő szerepet, identitást akar cserélni egy olyan közegben, ahol a legkisebb idegenség is üvölt, egy nagyon merész vállalkozás. Egyértelmű, hogy ez egy csalóka vágy, amibe bele is bukik. Az én feladatom az volt, hogy  végigvezessem ezeket a karaktereket, hogy hitelesek és játszhatóak legyenek. Van egy sajátos belső logikájuk – ami annyiban székely, hogy Tamási Áron írta – ahogyan működnek, ahogy látják a világot és ez másként nem tud megszólalni, csak ebben a tisztaságban

– fogalmazott az erdélyi magyar rendező.

Keresztes Attila szerint a színészek könnyűszerrel meg tudták jeleníteni ezeket a karaktereket és ezt a világot, mert legbelül mind ismerjük őket és tudjuk, hogyan működnek. – Az alföldi parasztember ugyanolyan naiv a maga tisztaságában, mint a hegyvidéki székelyek – jegyezte meg, és hozzátette, hogy létezik ugyan egy közös, természetközeli és misztikus látásmódunk, de a csavaros, székely észjárást jobban is ki kellett bontaniuk. 

A mű tanulsága, ahogy Tamási is mondja a darab végén: »Maradj önmagad, maradj az, aki vagy, mert a gyökereidtől, a mentalitásodtól, a kulturális közegedtől nem tudsz elszakadni«

 – foglalta össze a rendező. A főszereplőt Kaszás Mihály alakítja, a további szerepekben Dányi Krisztián, Ivaskovics Viktor, Erdélyi Tímea, Horváth Márk és Tarpai Viktória látható. A letisztult díszletet Fodor Viola készítette, a zenéért Boros Csaba felel, a jelmezeket Huszár Kató álmodta meg. 

A tegnapi bemutató után a társulat országjárásra indul a darabbal.