Álma, hogy egyszer orvosi receptre írjanak fel komolyzenei koncertet

A koncertek digitális detoxikáló hatására, a szabad fantáziálásra és a zene stresszoldó, gyógyító hatására soha nem volt még ekkora szükség, mint manapság – mondta lapunknak Horváth Zsolt. A Pannon Filharmonikusok igazgatójával fenntarthatóságról, zenei nevelésről, valamint a zenekart érintő kihívásokról is beszélgettünk.

Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója Fotó: Pannon Filharmonikusok/Dékány Zsolt

–  A fiatal közönségre is gondolnak, lehetőséget biztosítanak arra, hogy bérleteseik családjának 6–18 éves tagjai díjmentesen vegyenek részt a Müpában a Pannon-bérlet hangversenyein. Milyen egyéb programokkal szólítják meg a jövő generációját?

– Alapelvünk az online felkészítés, offline program elve.

A bölcsődés hangfelismerő és óvodás zenekar ismertető szoftver után a következő évadban videós-kvízjátékos weboldalt indítunk az iskolás korúaknak azért, hogy fel tudjanak készülni a bérletes koncerten elhangzó művek befogadására. Minden korosztálynak kínálunk hangversenyt a Kodály Központban, a művészutánpótlás elősegítésére pedig a Pécsi Tudományegyetem hangszeres egyetemistái gyakornoki programon vehetnek részt a zenekarnál kreditért.

– 2024 januárja óta az együttes vezető karmestere Kesselyák Gergely, akitől a szimfonikus zenekari repertoár dirigálásán túlmenően a nagy méretű, modern hangversenyzenekart igénylő operairodalom feldolgozásában és előadásában várnak szakmai többletet. Jelenleg hol tart e projekt?

– Az hamar kiderült, hogy mind a PFZ, mind a Kodály Központ alkalmas az operajátékra, ugyanakkor Kesselyák Gergely operaprojektjének Pécsre adaptálásának megvalósíthatósági terve még készül, illetve a kormányzati támogatás egyeztetése zajlik. Bízunk abban, hogy az idei év áttörést hoz ezen a területen is, hiszen a közös munkára a következő évad végéig szerződtünk.

Horváth Zsolt igazgató szerint a külföldi koncertek befektetések. Fotó: Vass Benjámin

–  Mennyire nyitott a zenekar és a közönség az új repertoárra?

– A mindennapokban nem egy teljesen új repertoárt jelent Kesselyák Gergely szakmai munkája, fogalmazzunk inkább úgy, hogy a rá jellemző specifikus művek jelentek meg a PFZ kínálatában. Kesselyák a monumentális, kórust és énekeseket felvonultató, színpadi látnivalót sem nélkülöző előadásokat veszi elő, illetve az elmúlt évszázad zeneileg derűlátó, mondhatjuk, hogy „szép” darabjait kívánja megmutatni a közönségnek.

Azt tapasztaljuk, hogy nem ellenállást, inkább kérdéseket váltott ki a közönségben, melyekre ez az évad megnyugtató választ is adott: bízhatunk Kesselyák szakértelmében, zenei ízlésében és abban, hogy személye garanciát jelent arra, hogy a zene örömszerző és katarzist nyújtó szerepét erősítse.

– Több mint húsz éve vezeti a PFZ-t, amely kiállja a versenyt a legnagyobb hazai együttesekkel. Miben látja a zenekar és egyáltalán a komolyzene kihívását manapság?

– A legnagyobb hazai kihívás a teljesítményalapú státusok elismerésének a hiánya. Az elmúlt húsz évben néhány hazai együttes, többek között a PFZ elindult azon a fejlődési pályán, amelynek eredménye az európai szimfonikus zenekarokra jellemző színvonal és menedzsmentműködés. Ugyanakkor ezek az eredmények nem stabilizálhatók, mivel az ágazatban nem státusok, hanem függő változók és tulajdonosi szerkezettípusok szerint zajlik a támogatások odaítélése. Abban a nemzetközi kontextusban, ahol működünk, a jelenlegi dotációs rendszer nem segíti az elért eredmények megtartását és fejlesztését.

A közönséget érintően a legnagyobb kihívás a vizualitás túlsúlya, a virtuális fogyasztás és a figyelem lerövidülése.

Ugyanakkor a koncertek digitális detoxikáló hatására, a szabad fantáziálásra és a zene stresszoldó, gyógyító hatására soha nem volt még ekkora szükség. Álmom, hogy egyszer orvosi receptre írjanak fel komolyzenei koncertet.

– Az együttes eljutott már a londoni Cadogan Hall, a Philharmonie Berlin és a bécsi Musikverein nagytermébe is. A külföldi hangversenyeket tekintve milyen perspektívában gondolkodnak?

– A hazai kultúra nagykövete többek között a PFZ. A komolyzenei együttesek külföldi bemutatkozása kulturális export, melyre elsősorban az adott zenekart fenntartó nemzeti érdek van ösztönző hatással. Tudni kell ugyanis, hogy egyik külföldi koncert sem rentábilis.

A fellépések befektetések, melyeket a művészeti igény, illetve az országimázs indokol.

Ez meghatározza a lehetőségeinket is. A hazai nagy együttesek, köztük a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (NFZ), a Budapesti Fesztiválzenekar a tágabb nemzetközi piacon jelennek meg, míg a PFZ elsősorban európai bemutatkozásra törekszik és keres együttműködő partnereket azoknál az intézményeknél, ahol a hozzá hasonló kvalitású rezidens együttesek dolgoznak. Ilyen például Bécs, Wroclaw és a szomszédos fővárosok. Meggyőződésem, hogy az NFZ és a PFZ a hazai zenei export-import legfontosabb szereplői vagy azzá kell válniuk.