A Magyar Állami Népi Együttes húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjátéka a különböző felekezetek liturgiájára éppúgy támaszkodik, mint a Kárpát-medence egymástól távol eső vidékeinek ősi, paraszti népszokásaira és énekeire. Székelyföld és Rábaköz, a Felvidék és Dél-Alföld húsvéti rituáléi – a kereszténységhez kapcsolódók és a pogány időszakot idézők egyaránt – egységes színpadi formát alkotva fonódnak egymásba.
A Magyar Állami Népi Együttes táncjátéka a Müpa színpadán
Az előadás igazi élményt és kulturális csemegét ígér mindazoknak, akik mélyebben szeretnék átélni a Kárpát-medence gazdag húsvéti hagyományvilágát.
Az izgalmas zenei szövetet nemcsak szokásénekek, népdalok, vallásos népi dallamok és táncmuzsikák alkotják, hanem a jeles napokhoz kötődő egyházi énekek is, legyen az római katolikus, református, görög katolikus vagy görög keleti, illetve archaikus népi imádság.
Utóbbiak többsége a régmúltat, a kereszténység felvétele előtti időket idézi fel.
Az ünnep megélése számunkra talán még bensőségesebb, hisz a színpad varázsában élhetjük meg a feltámadás misztériumát
– vallja Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője.
A Magyar Állami Népi Együttes előadásában közreműködik mások mellett Kubinyi Júlia, Pál Eszter és Hetényi Milán, akik kivételes énekhangjukkal járulnak hozzá az előadás sikeréhez, ahogyan a zenészek, Szlama László (koboz), Gera Gábor (harmonika), Farkas Domonkos (orgona), Okos Gergely (ütőgardon, dob), valamint a színpadon levő kitűnő vendégegyüttesek, mint a Szent Efrém Férfikar, a Budapesti Énekes Iskola Koncertegyüttese és a Magyar Táncművészeti Egyetem néptáncnövendékei is.
Az előadás zenei rendezője Pál István Szalonna, tánckarvezetője Ágfalvi György, rendezője és koreográfusa Mihályi Gábor.
A Kivirágzott keresztfája című táncjáték nemcsak a néptánc és népzene kedvelőinek, hanem minden kultúraszerető embernek és minden korosztálynak maradandó élményt ígér a húsvéti ünnepkör idején.
Jegyek ide kattintva vásárolhatók.
