„Másfél hónapja próbálunk a színészekkel a Nemzeti Színházban, és hatalmas izgalommal vágtunk bele közös szenvedélyünk, az Úri muri forgatásába” – mondja Vidnyánszky Attila rendező.
„Móricz Zsigmond csodálatos művét 2008-ban már színre vittem a debreceni Csokonai Színházban, és azóta is folyamatosan foglalkoztat. Nagyon örülök, hogy a Nemzeti Filmintézet támogatásának hála filmvásznon is feldolgozhatjuk ezt a nemzeti klasszikust. Alapvető magyar sorskérdéseket fogalmazott meg Móricz a főszereplő, Szakhmáry Zoltán és úri társasága átmulatott éjszakájának történetében, ezért az Úri muri minden nemzedék számára fontos és aktuális mű.
A móriczi kíméletlen kritika azért egyedülálló és hiteles, mert minden sorából kiérezhető rajongó szerelme szereplői: a magyar emberek, a magyar föld iránt.
– fogalmaz Vidnyánszky Attila.
Jelenleg, a forgatás kezdetén a főszereplő, Szakhmáry Zoltán debreceni cívis otthonában és környezetében zajló jeleneteket veszi fel a stáb.
A főbb szerepekben láthatja majd a közönség Berettyán Sándort, Kovács Frigyest, Katona Kingát, Tabajdi Annát, Trill Zsoltot, Vecsei H. Miklóst, Kristán Attilát, Herczegh Pétert, Varga Józsefet, Tóth Lászlót, Schnell Ádámot, Rátóti Zoltánt, Szarvas Józsefet, Rubold Ödönt, Rácz Józsefet, Rusz Milánt, Nyári Oszkárt, valamint a filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem több hallgatója és a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata is részt vesz.
A filmet Vidnyánszky Attila (Attila, Isten ostora; Liberté ’56, A Szarvassá változott fiú) rendezi, akinek a regény adaptálásában Lukácsy György forgatókönyvíró (1968 – Egy szerelem rekonstrukciója; Otthon, otthon) és Belinszki Zoltán dramaturg segített. A filmet Győri Márk operatőr (Hadik, És mi van Tomival?, Víkend) fényképezi, a jelmeztervező Berzsenyi Krisztina (Bibliothéque Pascal, Fehér tenyér), a látványtervező Horváth Viktória (Nagykarácsony, Béke – A nemzetek felett), a maszkmester Kriskó Ancsa (Hunyadi, Most vagy soha!), a produceri feladatokat Csáky Attila (Frici & Aranka, Baska magyarul beszél, Viharban születtem – Hobo-film) látja el.
Móricz Zsigmond regénye azon irodalmi remekművek közé tartozik, amelyről túlzás nélkül állítható, hogy szinte mindenki hallhatott Magyarországon. A végzet felé vágtató cselekménye, duhaj, sorsuk miatt nekikeseredő szereplői és belőlük áradó düh egészen különös, mégis ismerős létállapotot mutat be, amit átjár a határtalan öntudat, a szabadság és a megújulás utáni vágy, illetve a hagyományok tisztelete. A magyar pusztán megelevenedő örök érvényű történet általunk készítendő feldolgozása az eredeti művet tiszteletben tartva, de a mai nézőkhöz szólva szeretné visszacsempészni ezt a jellegzetes móriczi világot a mozikba
– mondja Csáky Attila producer.
Móricz Zsigmond Úri muri című, 1928-ban megjelent regénye a millenniumi évben, 1896-ban játszódik, amikor Szakhmáry Zoltán földbirtokos az évszázados szokásokkal szakítva meg akarja reformálni a gazdálkodást a saját birtokán. Újító szándéka azonban a kor valóságába, a berögzött évszázados megszokásokba ütközik. A pénzügyi összeomlás közepette szívét egy megoldhatatlan dilemma köti gúzsba: a szerelmet és vele a szabadságot, vagy a családot és a polgári életet válassza… Elkeseredésében egy hatalmas mulatságra hívja össze az urakból álló régi társaságot.
Az Úri muri, megazisten! című, a huszadik századi magyar szépirodalom kiemelkedő alkotásából készülő nagyszabású filmet várhatóan 2026 őszén láthatja majd a közönség a mozikban.
