Mint a Magyar Nemzet is megírta korábban, Fejes Rudolf Anzelm O.Praem premontrei főapát elutasította a kilakoltatást, és az eset tisztázását kérte.
Az M5 riportjában elhangzott, a szóban forgó értékes épület telekkönyvét a román állam 1936-ban a saját nevére íratta, amit aztán a magyar állam állított helyre 1941-ben. 1946-ban ezt újra megpróbálták átíratni a román állam nevére, sikertelenül. Az önkormányzat most mindennek ellenére kérelmezett egy közel húszmillió eurós uniós támogatást a belvárosi épületegyüttes felújítására, amelyben nemcsak a szóban forgó kolostorépület, hanem az ehhez szervesen hozzáépült egykori Magyar Királyi Jogakadémia és Premontrei Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) is érintett. Itt tanított a költő Juhász Gyula és a rádió magyar feltalálója, Károly József Iréneusz, ugyanakkor itt volt joghallgató Ady Endre is. A főapát azt kérte, hogy vonják vissza a kérelmet a tisztázatlan tulajdonjog miatt.
A premontreieknek a csütörtökig tartó, háromnapos szentmisesorozattal az a céljuk, hogy felhívják a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét a visszaélésre, valamint az apát a Szentszék közbenjárását is kéri. Csütörtökön tárgyalással folytatódik az ügy. A kormányon lévő RMDSZ Tusványoson fel lett szólítva, hogy járjon közben az ügyben, de eddig nincs hír semmilyen lépésről felőlük.
A madridi székhelyű CitizenGo nemzetközi jogvédő szervezet nemrég petíciót indított a nagyváradi premontrei apát jogtalan kilakoltatása ellen, amit eddig már közel 16 ezren írtak alá.
