A Budapesti Nemzetközi Csellóverseny művészeti vezetője, Várdai István Liszt-díjas csellóművész kiemelte, hogy a komolyzenei verseny átlépte a nemzetközi láthatóság küszöbét, valóban eljutott a legtehetségesebb muzsikusokhoz. – Fontos célunk, hogy a verseny társadalmi esemény is legyen. A gazdag programkínálat minden zeneszeretőhöz szól, csellistákhoz és a szélesebb közönséghez egyaránt – hangsúlyozta a művészeti vezető.
A Filharmónia Magyarország Budapesti Nemzetközi Csellóversenyének elődöntőjén azok a csellisták játszanak majd, akiket felvételeik és bemutatkozó videóik alapján a zsűri meghívott az első személyes fordulóra. A világ minden tájáról érkeznek a zenészek, így a közönség képet kaphat arról, hogyan csellóznak a különböző kontinenseken. A csellóirodalom legfontosabb versenyműveit adják elő.
Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy az elődöntők szeptember 8-án és 9-én a Zeneakadémia Solti-termében zajlanak, ahol a versenyzők szólóban és zongorakísérettel mutatkoznak be Beethoven, Brahms, Kodály, Ligeti és más szerzők műveivel. A középdöntő szeptember 11-én lesz a Liszt Ferenc Kamarazenekar közreműködésével, stilárisan változatos, komoly virtuozitást kívánó csellóversenyekkel.
A döntőt szeptember 13-án rendezik meg, ahol már a csellóirodalom legnagyobb kihívást jelentő remekművei – Sosztakovics, Prokofjev, Dvořák alkotásai – hangzanak el, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködésével, Vashegyi György vezényletével. A győztesek szeptember 14-én, a díjátadóval egybekötött gálakoncerten lépnek színpadra.
Szamosi Szabolcstól megtudtuk, hogy a zsűri elnöke a legendás svéd csellista, Frans Helmerson, aki a világ vezető zenekaraival lépett fel, és generációkat nevelt fel tanárként. Helmerson 1971-ben megnyerte a firenzei Cassado-versenyt, s az elmúlt fél évszázadban Európa csaknem valamennyi országában, valamint az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, a Távol-Keleten és Ausztráliában koncertezett. A nemzetközi zsűri tagjai között találjuk még a francia Anne Gastinelt, a magyar hegedűművész-karmester Keller Andrást, a német Jens Peter Maintz Echo Klassik-díjas csellistát, a magyar–amerikai Gwen Starkert, a kolumbiai virtuózt, Santiago Cañón Valenciát, valamint Várdai Istvánt. Nemzetközi rangjuk, művészi tapasztalatuk, stílusbeli sokszínűségük biztosítja, hogy a verseny valódi mérföldkő legyen a fiatal csellisták pályáján. Szamosi Szabolcs hangsúlyozta:
Az eseménnyel a közönség és a versenyzők is nyernek, hiszen a legtehetségesebb fiatalok játéka mindenkinek nagy élmény, a művészek új generációja számára pedig fontos, hogy legyen olyan közeg, ahol a figyelem középpontjába kerülhetnek. Várdai István személye a garancia arra, hogy a verseny a legmagasabb szakmai színvonalat képviseli.
Az egyes fordulók nyilvánosak, így a zenerajongók testközelből élhetik át a verseny izgalmait, és tanúi lehetnek annak, ahogy a világ élvonalába tartozó fiatal csellisták minden tudásukat és szenvedélyüket a színpadra viszik. Ez nem csupán a szűkebb szakma ünnepe, hanem egy különleges kulturális esemény, amely hidat épít művészek és közönség között.
A Budapesti Nemzetközi Csellóverseny a főváros immár kilenc évtizedes zenei versenyhagyományának új fejezete. 1933-ban Fischer Annie zongoraművész győzelme indította el Budapest rangos versenyeinek sorát, amely világkarrierjének első állomása lett.
1963-ban Mező László és a mindössze 15 éves Perényi Miklós a legendás csellóvirtuóz, Pablo Casals elismerését is elnyerte. Azóta számos kiemelkedő művészünk – köztük Bogányi Gergely, Kelemen Barnabás vagy Várdai István – indította versenygyőzelemmel nemzetközi karrierjét. A 86 éves, Kossuth-díjas csellóművész, Mező László szerint a versenyzés hosszú távon biztosan megéri a befektetett munkát, mert fejleszti a koncentrációt, az állóképességet és a művészi önbizalmat. S nem utolsósorban fórumot teremt, ahol az ifjú csellistageneráció megmutathatja tudását.
