A jövő épül Debrecenben – Így fog kinézni a Természettudományi Múzeum gyűjteményi központja

Európa egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteménye több mint kétszáz év után először költözik önálló, kifejezetten a múzeum igényeire szabott épületegyüttesbe. A Magyar Természettudományi Múzeum debreceni fejlesztése két helyszínen valósul meg: a látogatókat fogadó kiállítóépület a Nagyerdőn, míg a kutatást és megőrzést szolgáló, rugalmasan alakítható gyűjteményi központ a Debreceni Egyetem Science Parkjában épül fel. Utóbbi építészeti tervpályázatának nyerteseit pénteken hirdették ki.

A Természettudományi Múzeum kiállítóépületének látványterve: Az új múzeumi épület mind tervezését, mind kivitelezését tekintve a 21. század legmodernebb technológiáit ötvözi. Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum

A kormány döntése alapján a Magyar Természettudományi Múzeum új debreceni kiállítóépülete és gyűjteményi központja Közép-Európa meghatározó kulturális-tudományos közösségi intézménye, valamint Európa legmodernebb és egyik legnagyobb természettudományi kiállító- és kutatóhelye lesz. Ezért – több mint kétszáz év után először – épülhet önálló, kifejezetten a Magyar Természettudományi Múzeum igényeire szabott kiállítóépület és gyűjteményi központ. Az épületkomplexum a természetvédelem, a biodiverzitás és a fenntartható fejlődés első számú magyarországi bemutatóhelye, élmény- és tudományos központja lesz. Hogy ki tervezheti a kiállítóépületet, az már 2025 tavaszán kiderült, most pedig a gyűjteményi központ tervpályázatának győztesét hirdették ki.

A Természettudományi Múzeum gyűjteményi központja biztosítja a gyűjtemények tárolását és megőrzését (Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum)

Magyar Természettudományi Múzeum: befektetés a tudásba, a kutatásba és a természeti örökség megőrzésébe

– A döntés azért bír történelmi jelentőséggel, mert a Magyar Természettudományi Múzeum életében több mint két évszázad után nyílhat új fejezet. Most először épülhet ugyanis olyan önálló, kifejezetten az intézmény igényeire szabott gyűjteményi központ, amely biztos hátteret ad a kutatásnak és a tudományos munkának a következő évtizedekben – emelte ki Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere, a bírálóbizottság tagja január 30-án, az új gyűjteményi központ tervpályázatának eredményhirdetésén. Hangsúlyozta, a múzeum Debrecenbe költöztetése stratégiai döntés volt, amelyben kulcsszerepet játszott a Debreceni Egyetem közelsége és a város iskolavárosi jellege.

Az alpolgármester kiemelte, Debrecen mint iskolaváros és egyetemi központ ideális helyszín, hiszen a nyolcvanezer diák (köztük mintegy harmincezer egyetemi hallgató) és a Debreceni Egyetem meglévő kutatási infrastruktúrája olyan környezetet biztosít, amely Kelet-Közép-Európában is egyedülállóvá teheti a múzeumot. – Itt nemcsak őrizzük a nemzeti természeti örökséget, hanem aktívan segítjük is a jövő kutatóit, pedagógusait és szakembereit. Ez a központ hosszú távon Debrecen szellemi erejét növeli, és nemzetközi szinten is láthatóvá teszi a várost a tudomány térképén – fogalmazott.

Magyarország legnagyobb múzeumi gyűjteménye

Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója elmondta, a fejlesztés koncepciója a nemzetközi trendeket követi: a látogatókat fogadó, ikonikus kiállítótér a város szívében, a Nagyerdőn kap helyet, míg a kutatást és megőrzést szolgáló gyűjteményi központ a Debreceni Egyetem Science Parkjában épül fel. – A több mint 11 millió tárgyból álló anyag eszmei értéke – pusztán az újragyűjtés költségét nézve – elérheti az ezermilliárd forintot. A gyűjtemény számos olyan elemet tartalmaz, amely ma már pótolhatatlan, hiszen az eredeti lelőhelyek (erdők, élőhelyek) azóta megsemmisültek – emelte ki. A főigazgató hozzátette, fontos szempont volt, hogy egyetemi városban találjanak helyet a gyűjteménynek. 

A debreceni gyűjteményi központtal kapcsolatban ismertette, hogy a cél egy olyan modern infrastruktúra létrehozása, amely a tudományos munkát is szolgálja, nem csak a tárolást. Ehhez igazodva a nyertes pályamű belső struktúrája rugalmas, így a megvalósításkor a legmodernebb technológiákat lehet majd beépíteni.

Kun Ferenc, a Magyar Természettudományi Múzeum debreceni épületkomplexumának megvalósításáért felelős Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetője egyebek mellett kiemelte, a debreceni kiállítótér nem csupán múzeum, hanem ökológiai szimbólum és közösségi tér is lesz egyben. A zöldmezős beruházással épülő gyűjteményi központ pedig mintegy 43 ezer négyzetméteren ad helyet a világszínvonalú gyűjteménynek és kutatóműhelyeknek. 

A gyűjteményi központ tervpályázatának nyertese a Sordo Madaleno Ltd.–Építész Stúdió Kft.–Buro Happold Ltd. konzorciuma lett, amelynek terve egyetlen, tömör, határozott téglalap alakú tömegként jelenik meg, racionális belső térszervezéssel és rétegezett, masszív homlokzattal, amely reflektál a régió geológiai adottságaira.

A gyűjteméniy központ (Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum)

Európa legmodernebb kiállító- és kutatóhelye

Az új debreceni gyűjteményi, kutatási, oktatási és digitalizálási központ a természettudományos kutatások bázisaként a gyűjteményezés, rendszerezés és kutatószolgálat ellátása mellett a nemzetközi természettudományos alap- és alkalmazott kutatások, a biológiai és geológiai sokféleség természetrajzi kutatásának kiemelkedő európai központja lesz – a 21. század nyújtotta legmodernebb technológiai innovációkat a kutatás-fejlesztés és az ismeretátadás szolgálatába állítva.

A debreceni Vezér utcai Science Park területére tervezett beruházás a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani kollekciójának évtizedek óta fennálló gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, megnyugtató megoldást. A nemzetközi építészeti tervpályázat olyan épület létrehozását irányozta elő, amely biztosítja a gyűjtemények kontrollált tárolását, a kutatás zavartalan működését, valamint a tudásanyag létrehozását és megőrzését.