Kilencvenéves az író, aki sötét humorával külön világot teremtett

Kilencvenéves lett Bodor Ádám Kossuth-díjas író, a Nemzet Művésze, akinek prózája egyszerre sötét és ironikus, kegyetlen és felemelő. Műveiben a totalitárius hatalom abszurd működése, az emberi kiszolgáltatottság és a Kárpátok titokzatos, ködbe burkolózó világa találkozik. A Sinistra körzet és a Verhovina madarai szerzője olyan irodalmi univerzumot teremtett, amelyben a hatalom groteszk logikája és a lélek rejtett rezdülései egyaránt láthatóvá válnak.

Bodor Ádám Kossuth-díjas író Forrás: Wikipédia/Szilágyi Lenke

Bodor Ádám neve a kortárs magyar irodalom egyik legegyedibb hangjaként él a köztudatban. 1936-ban született Kolozsváron, református értelmiségi családban. Fiatalon megtapasztalta a történelem brutalitását: apját koncepciós perben ítélték el, őt magát pedig tizenhat évesen államellenes szervezkedés és röpcédula-terjesztés vádjával börtönbüntetésre ítélték. Két év után szabadult, majd gyári munkásként dolgozott, később a Protestáns Teológiai Intézet hallgatója lett.

Bodor Ádám kilencvenedik születésnapját a PIM-ben ünneplik február 24-én. Fotó: Facebook/Bodor Ádám

Bodor Ádám prózája sokrétű

Irodalmi pályája az 1960-as évek közepén indult: az Utunk című lapban jelentek meg első írásai, majd 1969-ben látott napvilágot első novelláskötete, A tanú. Az 1982-es Magyarországra költözése után vált szélesebb körben ismertté. 

Az 1991-ben megjelent Sinistra körzet – regényszerű novellaciklus – hozta meg számára az áttörést.

A meghatározatlan idejű és helyszínű, mégis ismerősen közép-európai világban játszódó történetek a totalitárius rendszer abszurditását és az emberi kiszolgáltatottság tapasztalatát mutatják be. A fenyegetettség légkörét azonban mindig áthatja Bodor finom, szinte észrevétlen humora. A művet sokan életműve csúcspontjának tartják, és külföldön is jelentős visszhangot keltett.

A Sinistra körzet mellett olyan művek gazdagítják pályáját, mint Az érsek látogatása, A börtön szaga, Az utolsó szénégetők, a Verhovina madarai vagy A barátkozás lehetőségei, melyek mind a pálya különböző korszakait, a történelmi és személyes élményekből táplálkozó sötét humorát és a titokzatos atmoszférát mutatják be.

Filmek és díjak

Művei a filmeseket is megihlették. A hetvenes években Bacsó Péter és Fábri Zoltán készített filmet egy-egy novellájából (Forró vizet a kopaszra, Plusz-mínusz egy nap), 1994-ben Gothár Péter vitte filmre a Részleg című írást, amely több díjat nyert a Magyar Filmszemlén. Kamondi Zoltán Az érsek látogatásából készítette el a Dolina című filmet, Andrasev Nadja pedig animációs formában dolgozta fel a Megbocsátást.

Bodor Ádám munkásságát számos rangos díjjal ismerték el: József Attila-díjjal, Krúdy Gyula-díjjal, Márai Sándor-díjjal, Magyar Irodalmi Díjjal, 2003-ban Kossuth-díjjal, 2011-ben Artisjus Irodalmi Nagydíjjal, 2019-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. 2023-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották, 2024-ben pedig Kriterion-koszorút kapott.

Behavazott lábnyomok – új kötet a születésnapra

Bodor Ádám kilencvenedik születésnapja alkalmából megjelenik a Behavazott lábnyomok című kötete, amely összegyűjtött novelláit tartalmazza. 

A szerző maga állította össze az írások sorrendjét: a belső ritmus fontosabbnak bizonyult a kronológiánál. A tárgyilagos, mégis sűrű próza, a különös figurák és a baljós, ködös tájak újra életre kelnek az olvasó előtt.

A könyvet február 24-én, kedden 18 órakor mutatják be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A beszélgetőtárs Szegő János lesz, az ünnepeltet Dragomán György és Kiss Tibor Noé köszönti. A novellákból Szikszai Rémusz olvas fel, az esten közreműködik Márkos Albert. Az esemény élő közvetítése ezen a linken keresztül érhető majd el.

Kilencven év után Bodor Ádám prózája változatlan erővel szólal meg: világa egyszerre zárt és egyetemes, s miközben a Kárpátok ködös peremvidékére vezet, valójában mindannyiunk történeteiről beszél.