– Voltak bizonyos gócpontok, kiemelt iskolák, akik ott végeztek, azok később jellemzően befutottak, és ’90 után szinte kivétel nélkül MSZP–SZDSZ közeli emberek lettek. Közgazdászokat küldtek ki – zömmel a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzetteket –, akikből később vezető szakemberek lettek, fajsúlyos pozíciókba kerültek. Az ELTE jogi karának Demszky-féle nemzedékéből (hetvenes évek eleje, közepe) szinte mindenki befutott ember lett. Báron György filmesztéta a kulturális élet befolyásos alakjává vált, Majtényi László látszólag háttérfigura maradt, az alkotmányjogász, aki mindig „körön kívül állt”, és megmondta mi a helyes irány. Az ellenzék lelkiismerete – véletlenül egy ex-ÁVH-s anyukával, már fiatalon bizalmi munkakörrel. Az impexes, pénzügyes családból származó Demszky előbb maoista, később liberális volt, és nem véletlenül belőle lett a főpolgármester. Ahogyan az is érthető, hogy vörös kokárdával emlékezett a tanácsköztársaságra – nagyapja még az említett Kominternhez húzott. De ugyanitt tanult Kéri László, Magyar György is, a baloldal leghírhedtebb ügyvédje. Ugyanezt a jelenséget az újságírás és a diplomácia területén is meg lehet figyelni, ahogy halad a kutatás, egyre jobban lehet látni, hogy milyen hálózatot építettek fel. A diplomácia terén maradva: a kétharmados Fidesz-kormány idején még számtalan olyan diplomata dolgozott, akik a moszkvai MGIMO-n (más néven: IMO-n) végeztek. Amikor ezt megírtuk a PestiSrácok.hu-on – komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek és jelenteknek –, elkezdődött egy felülvizsgálat, mert mégis hogyan dolgozhattak a külügyben a legdurvább szovjet bekötöttséggel gyanúsítható emberek?