A családközpontú társadalom

Az otthonteremtési program bevezetésének elsődleges célja, hogy ösztönözzék a magyar családoknál a gyermekvállalást, valamint lendületet adjanak az építőiparnak és azon keresztül a gazdaságnak.

Kétezertíz után a kormány előtt álló egyik első feladat az eladósodás miatt bajba jutott magyar családok megmentése volt. A kormány 2010 óta azon dolgozott, hogy a rendelkezésére álló eszközök és lehetőségek maximális felhasználásával mindenkit megmentsen attól a katasztrófától, amelybe az előző kormány felelőtlen, a szabályozást elhanyagoló politikája taszította a devizahitelt felvett magyar családokat.

Óriási vita volt az intézkedések legitimitását illetően, azaz hogy szabad-e adófizetői közpénzen, törvényi intézkedésekkel és szabályzók segítségével az államnak segítséget nyújtani, és ezáltal az állampolgári döntés következmé­nyeit részben átvállalni a devizahitelezésben érintett családoktól. A vita az egyéni, az állampolgári felelősség s az állampolgári egyenlőség – aki nem devizahitelt vett fel, annak miért nem jár segítség? – körében bontakozott ki.

Családok megmentése

A kormány számára világos volt, hogy az érintett családok arányának társadalmi jelentősége, valamint a devizahitelezés állami és kormányzati felelősségének jogfolytonossága miatt lépnie kell. Ugyanakkor ügyelnie kellett arra, hogy az általa kezdeményezett lépéssorozat messzemenően próbálja meg a felelősség, igazságosság és fenntarthatóság hármasát figyelembe venni.

Ennek érdekében számos intézkedést hozott: árfolyamgát, végtörlesztés, bankok elszámoltatása, forintosítás, Nemzeti Eszközkezelő felállítása. 2011-ben bevezették a végtörlesztés lehetőségét, amivel 170 ezer családnak segítettek mintegy 50 milliárd forint értékben. 2012-ben vezették be az árfolyamgátat, amivel 185 ezer hitelesnek segítettek mintegy újabb 50 milliárd forint értékben.

A Nemzeti Eszközkezelő felállításával a kormány lehetővé tette azon devizaadósok helyzetének megoldását, akik a fentebb leírt intézkedések egyikét sem tudták helyzetük javítására felhasználni. Az elmúlt években az eszközkezelő intézményének segítségével több mint 30 ezer családnak tudott mentőövet dobni a kormányzat, ezáltal úgy levenni a vállukról a mindennapok adósságterhét, hogy közben megmarad az otthonuk a fejük felett.

Egymillió-háromszázezer család boldoguláshoz való jogának lehetőségét adta vissza a kormány a fair bankrendszer bevezetésével és a devizahitelek forintosításával.

2015-ben ezermilliárd forintot kaptak vissza a családok a bankok elszámoltatásának és a forintosításnak köszönhetően. 2015. február 1-jétől már minden jelzáloghiteles forinthitelt törlesztett, s így a devizahitelesek törlesztőrészletei 25-30 százalékkal csökkentek. Éveken keresztül folyamatosan meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot, ezzel is türelmi és felkészülési időt biztosítva a hitelcsapdába kerültek számára.

A 2010-től 2015-ig tartó intézkedéssorozatnak köszönhetően a devizahitelezés csapdájába került mintegy másfél millió család több mint kilencven százalékának tudott a kormány valamilyen megoldást, segítséget nyújtani. A kormány a bankadóval, a bankok elszámoltatá­sával, a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal, az eszközkezelővel és a devizahitelek forintosításával – helyrehozva a korábbi kormányok szabályzási, valamint a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos politikájának hibáit – több mint 1500 milliárd forintot csoportosított át a korábban a devizahitel csapdájába került emberek számára.

Otthonteremtés

A kormány az otthonmentés mellett az otthonteremtés lehetőségének biztosítását, az otthonhoz való jutás elősegítését is fontos feladatának tekintette. Az otthonteremtési program bevezetésének elsődleges célja, hogy ösztönözzék a magyar családoknál a gyermekvállalást. Az otthonteremtési program második célja, hogy lendületet adjanak az építőiparnak és azon keresztül a gazdaságnak.

A Családi Otthonteremtési Programnak köszönhetően a 2015. júliusi indulása óta eltelt időszakban 81 ezer család, nagyjából 330 ezer ember kapott segítséget. 26 ezer olyan család volt, ahol újabb gyermeket vállaltak. Az otthonteremtési programon keresztül 232 milliárd forint támogatást fizettek ki három év alatt. Egy év alatt több mint harminc százalékkal több lakás épült, mint az azt megelőző évben.

Az otthonteremtési program legfontosabb eleme ugyan a csok, de kapcsolódik hozzá kedvezményes hitelfelvételi lehetőség, az ötszázalékos kedvezményes áfakulcs és ötmillió forintig az áfa-visszaigénylés. 2018. január 1-jétől pedig ha harmadik vagy további gyerek érkezik, akkor a fennálló jelzáloghitelekből egy-egy millió forintot elengednek.

Kétezertizennyolc végén a kétgyerekes családoknál 10 millió forintra emelkedett a kedvezményes hitel összege, ami 50 ezer forint alatti havi törlesztőrészletet jelent, míg a háromgyerekes családoknál ugyanez 15 millió forintra emelkedett, ami 70 ezer forint körüli havi törlesztőrészletet jelent.

Az elmúlt nyolc év otthonmentési és otthonteremtési intézkedéseinek köszönhetően növekedett az alulról nyitott magyar középosztály biztonságérzete. Mindez stabil alapot eredményezett a tervezhető, lépésről lépésre mindig kicsit jobb körülményeket biztosító jövő felépítéséhez, a gyermek, illetve gyermekek vállalásának eldöntéséhez s a már megszületett gyermekek életkörülményeinek, lehetőségeinek javításához.

Kifizethető létfenntartás

Az orbáni kormányzati filozófián alapuló modell az állam szerepének erősítésével, bizonyos területeken az állami befolyás érvényesítésével képzeli el a hatékony és versenyképes környezet kialakítását.

Az a célja, hogy az állam állampolgárai számára leghasznosabban tudja kamatoztatni befolyásolási képességét. Ehhez fenn kell tartania beleszólási lehetőségét az állampolgárok mindennapjait befolyásoló közszolgáltatások, illetve alapszolgáltatások területén.

A kormány határozott szándéka volt, hogy a lakosság kiadásainak egyre nagyobb részét kitevő rezsiköltségek emelkedését a rendelkezésére álló eszközökkel megfékezze, sőt csökkentse. A kormány felismerte, hogy a magyar társadalom már nem terhelhető tovább, a terheit csökkenteni kell.

Ez a filozófia és az ennek jegyében tett kormányzati lépések, valamint hogy a kormány számára nemcsak az otthon megszerzésének megkönnyítése, hanem fenntartásának segítése is kiemelt cél volt, eredményezték a rezsicsökkentés néven ismertté vált döntéssorozatot.

A rezsicsökkentés következtében 2013 januárjától minden magyar háztartásban tíz százalékkal kevesebbet kell fizetni a földgázért, a villamos energiáért, a távhőért. 2013. július 1-jétől a víz- és csatornadíjak, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és a PB-gáz ára is tíz százalékkal csökkent. 2013. november 1-jével a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltatás és a távhőszolgáltatás lakossági végfogyasztói ára ismételten, 11,1 százalékkal csökkent. Ezután a földgázár 2014. április 1-jével 6,5 százalékkal, a villamos energia végfogyasztói ára 2014. szeptember 1-jével 5,7 százalékkal, a távhőszolgáltatás ára 2014. október 1-jével 3,3 százalékkal csökkent.

A rezsicsökkentés kezdete óta, azaz 2013. január 1-jétől 2018 végéig a magyar családok hozzávetőlegesen összesen 1500 milliárd forintot takarítottak meg a földgáz-, villany- és távhőszámlákon, valamint a víz- és csatorna-, a PB-gáz-, valamint a hulladékdíjak csökkentésének köszönhetően.

Ezek a lépések – párhuzamosan a többlépcsős bérnövekedéssel – tették lehetővé, hogy mára egy átlagos magyar család létfenntartási költségei jóval kisebb részét tegyék ki jövedelmének, mint 2010 előtt.

Az így létrejövő, fokozatosan javuló s egyre kedvezőbb helyzetet tovább javítani a különböző családbarát adózási és támogatási rendszerek bevezetésével, folyamatos fejlesztésével lehetett. Ezen intézkedések gazdasági fedezetét az orbáni modell gazdaságpolitikájának többéves következetes végigvitele már képes volt biztosítani.

Családbarát adózás és támogatási rendszer

A kormány számára a demográfiai problémák orvoslása kulcsfontosságú: olyan rendszert akar építeni, amely az embereket teljesítményre ösztönzi, a teljesítményt alacsony adózással terheli, és azon keresztül a gyermeknevelés támogatását tudja biztosítani.

A kormány célja: a vágyott gyermekek megszülethessenek, ennek ne legyen anyagi akadálya, biztosítva legyen a gyermeket vállaló magyar családok támogatása, különösen azoké, akik munkát is vállalnak a gyermekek nevelése mellett. Számukra alakította ki a kormány a családi adókedvezmény rendszerét.

A kétgyermekes kedvezmény emelésének és a keresetek folyamatos emelkedésének köszönhetően a családi kedvezmény révén megtakarított összeg 2018-ban meghaladta a 310 milliárd forintot. Technikailag az összeg nyolcvan százalékával a fizetendő személyi jövedelemadót csökkentették az érintettek, a maradék összeggel pedig a járulékot. 2014 óta ugyanis a személyi jövedelemadó mellett az egészségügyi és a nyugdíjjárulékból is levonható a családi kedvezmény.

Ezek az összegek folyamatosan, évről évre emelkedtek. 2017-ben a gyermekvállalás elismert költségeként 288 milliárd forint maradt a családoknál, 23,5 milliárddal több, mint 2016-ban.

A kétgyermekesek családi adókedvezményének 2016 és 2019 közötti duplázása – mely szerint már havi 40 ezer forint lesz a kétgyermekes szülőknél hagyott havi összeg – demográfiai szempontból is lényeges lépés lehet. 2011-től 2019-ig – az előzetes számítások szerint – 2250 milliárd forintot hagyott a kormány a családoknál adó-, illetve járulékkedvezmény formájában.

Kétezertízben a kormány visszaállította a hároméves ­gyest. Bevezette a csedet, kiszélesítette a gyedet.

A gyed minden esetben a gyermek kétéves koráig jár, és már a cseddel együtt be lehet nyújtani az igényt, így a csed lejártát követően azt automatikusan folyósítják.

Bevezették a gyed extrát. Bevezetésének évében, 2014-ben 47 ezren, 2015-ben 59 ezren, 2016-ban pedig már 70 ezren igényelték ezt a támogatási lehetőséget. 2018. január 1-jétől a csecsemőgondozási díj mellett a gyermekgondozási díj összege is jelentős mértékben növekedett, hiszen míg az állam 2010-ben 92,5 milliárd forintot költött gyedre, addig hat év alatt mindezt 129,7 milliárd forintra emelte. Eszerint havi 83 473 forintról 112 848 forintra emelkedett átlagosan a kisgyermekes szülőknek járó támogatás, ami azt jelenti, hogy átlagban 35 százalékkal nagyobb összeggel gazdálkodhatnak.

A gyermekgondozási díj maximális bruttó összege 2010–2018 között 102 900 forintról 193 200 forintra – 87 százalékkal – emelkedett.

A csed és a gyed a minimálbér emelkedésének köszönhetően – hiszen jogszabályilag ehhez kötött – a következő években is tovább emelkedhet. A diplomás gyed jogosultsági idejét egyről két évre emelték, illetve a folyósított összeget is megemelték.

Felsőfokú alapképzés esetén bruttó 89 250 forintról 8,2 százalékkal, 96 600 forintra, mesterképzés esetén bruttó 112 700 forintról 12,1 százalékkal, 126 350 forintra. 2016-tól a gyed mindig a gyermek kétéves koráig jár – akkor is, ha a szülő biztosítási ideje másfél évnél rövidebb, de minimum egy év, és akkor is, ha közben kis testvér születik, vagy a gyedet igénybe vevő szülő visszamegy dolgozni.

Nagy előrelépést jelenthet a gyermeket vállalni akarók számára a társadalombiztosítás által finanszírozott lombikeljárások számának bővítéséről szóló döntés. Ha az első öt lombikeljárás valamelyike sikerrel jár, akkor a következő gyermek, gyermekek esetében is négy-négy további alkalommal támogatja a beavatkozást az állam.

Emellett az államilag támogatott lombikeljárásokhoz kapcsolódó gyógyszerek tb-támogatása hetven százalékról kilencven százalékra nőtt, a magánellátóknál igénybe vett beavatkozásnál pedig az orvosok egységesen 55 százalékos tb-támogatással írhatnak fel gyógyszert. További nyolcmilliárd forinttal támogatták az infrastruktúra fejlesztését a lombikeljárást végző állami szolgáltatóknál.

Kétezertíz előtt folyamatosan csökkent a házasságkötések száma. A kormány célja a házasságkötések támogatása volt, mivel a házasság a család alapja – vallja az Alaptörvény is –, de egyben fontos és megkerülhetetlen eleme az egészséges, közösségben gondolkodó társadalomnak.

Ennek intézményi védelme és támogatása lett a cél, ezért 2015-ben bevezették az első házasok kedvezményének szabályait, s ez az adókedvezmény havi ötezer forintot jelent számukra. 2017-től ennek szabályain is módosítottak, s az adókedvezmény innentől az első gyermek születésétől függetlenül két évig jár.

A családok erősítése és a gyermekek önálló életkezdésének támogatása is fontos lépés a kormány családokat támogató intézkedéseinek sorában. 2013. december elején megújították a babakötvényt.

A befektetés kizárólag a Start-számlán vezethető, amelynek nyitását és a babakötvény vásárlását a kormány adómentességgel, extra kamattal és állami támogatással ösztönzi. Az új babakötvény az éves átlagos inflációhoz képest háromszázalékos kamatprémiumot fizet, futamideje 19 év. Az NGM adatai szerint 2017-ben mintegy 25 ezer új Start-számlát nyitottak, amely kilenc százalékkal több, mint 2016-ban. A családtagok által teljesített átlagos befizetések 55 ezer forintra emelkedtek.

Minden Magyarországon született gyermeknek az állam 42 500 forint értékű életkezdési támogatást nyújt. Az életkezdési támogatást, a babakötvényt és az anyasági támogatást már a 2017. június 30. után külföldön született és külföldön élő magyar gyermekek után is igénybe lehet venni. 2018. január 1-jétől indult el a Köldökzsinór Program a határon túli magyarok gyermekvállalási kedvének növelése érdekében.

Az anyasági támogatás – 64 125 forint – és a fiatalok életkezdési támogatása, azaz a babakötvény – 42 500 forint kezdő – személyi hatálya kiterjed a határon túli magyar gyerekekre is.

Sokszor felmerül a kérdés, hogyan és miből tudja a kormányzat finanszírozni azon intézkedéseit, amelyeket a Magyarországnál jóval gazdagabb nyugat-európai országok sem engednek meg maguknak: például a gyermekek ingyenes étkeztetését, a tankönyvtámogatást, a családi adókedvezményt, a családi pótlékot és az otthonteremtési támogatást.

A megfejtés egyszerű. A közteherviselés kiszélesítéséből, az átgondolt gazdaságpolitikából, valamint a gazdaság kifehérítéséből származó többletbevételek teszik mindezt lehetővé.

Az elmúlt évek sikeres államháztartási és adópolitikájának köszönhetően nem rónak ezek a nagyon jelentős társadalompolitikai intézkedések olyan külön terhet a költségvetésre, amely a befolyó többletbevételből vagy a pazarlások átalakításából megmaradó forrásokból ne lenne fedezhető.

Kétezertizenhétben például a magyar állam számára a multik és a bankok különadók formájában befizettek 670 milliárd forintot, míg a költségvetés a családtámogatásra 765 milliárd forintot fizetett ki.

Tehát azt is mondhatnánk, hogy a kormány a multikkal és a bankokkal fizettette meg a demográfiai fordulat alapját jelentő társadalompolitikai lépéseit, azaz a magyar családtámogatási rendszert, hiszen ezenkívül a kamatterhek csökkenéséből megmaradó költségvetési pénzek egy részét csoportosította át ide.

„A kormány filozófiája szerint nem szabad beletörődni azokba a szociológiai és filozófiai eszmefuttatásokba, amelyek azt mondják, hogy a modern világban nem lehetséges elérni, hogy egy családban legalább két gyermeket vállaljanak a szülők. Ezt igenis el lehet érni. Ez persze az emberek döntése, de a kormányzat döntő módon képes befolyásolni döntéseiket akkor, hogy ha támogatást ad, és segítséget nyújt számukra. Tehát Magyarország önerőből képes végrehajtani azt a demográfiai fordulatot, amely minden további nemcsak sikerünknek, hanem bio­lógiai megmaradásunknak is az alapja.” (Orbán Viktor, 2018. március 6.)

Ezen gondolatok mentén fogalmazódott meg a kormányzat 2019-es új családtámogató elképzeléseinek gyűjteménye. Ebben az évben bevezetik a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását. Minden negyven év alatti nő 10 millió forint összegű kedvezményes kölcsönben részesül.

Minden gyereknél felfüggesztik a törlesztést három évre, három gyerek után elengedik a fennálló tartozást. Ennek keretében bővítik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kedvezményes hitelét. A második gyermek születésekor egy-, a harmadiknál négymillió forintot, minden további gyereknél egy-egy millió forintot vállal át a kormány a szülők jelzáloghiteléből.

Azok a nők, akik legalább négy gyereket szültek, életük végégig mentesülnek az szja fizetése alól. Elindítják a nagycsaládosok autóvásárlási programját. Két és fél millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a kormány az új hétszemélyes autókra. Megvalósítják a teljes bölcsődei ellátást, amely így 21 ezer új férőhelyet ígér három év alatt.

Ennek következtében 2022-re megvalósul annak lehetősége, hogy minden szülő bölcsődébe vihesse a gyermekét. Bevezetik a nagyszülői gyedet, amely ismételten nagy segítség a gyermeket vállaló fia­tal szülők számára, hogy eredményesen visszailleszkedjenek a munka világába.

Nagymamanyugdíj

A fentebb leírt családtámogatási elképzelések s az azokat lehetővé tevő kormányzati intézkedések nem lennének teljesek, ha valamilyen módon nem tennék lehetővé, nem teremtenék meg a lehetőségét, hogy a családok több generációja is aktívan, együtt részt vehessen a gyermeknevelésben.

Az elmúlt évtizedekben társadalmunkban megrendült a család intézménye. A nagycsaládok atomizálódtak. Ennek egyik indikátora volt az, hogy még a nagymamáknak is dolgozniuk kellett, így nem tudták összefogni a családokat, nem tudtak részt venni gyermekeik, unokáik életében vagy az idősek ápolásában.

A Nők 40 program bevezetésének célja a munkában eltöltött idő méltó megbecsülése mellett a családok támogatása is. A korábban nyugdíjba vonuló nők segíthessenek az unokák nevelé­sében, és részt vehessenek az idősek ápolásában. A munka világában és a családban is helytálló nők számára elérhető kedvezményes nyugdíjazási lehetőség 2011-től nyílt meg.

Ekkortól igényelhetik azok, akik negyven év jogosultsági időt tudnak igazolni. Mivel a kedvezmény a nyugdíjkorhatárnál fiatalabb életkorban teszi lehetővé a nyugdíjba vonulást, ezzel megnő a nyugdíjfolyósítási idő várható időtartama is. Ezt a hosszabb nyugdíjfolyósítási időt hosszú, elsősorban munkajövedelem utáni járulékfizetési idővel kell megalapozni.

Ez a korhatár előtti nyugdíjazást és egyben családpolitikai intézkedést is megtestesítő konstrukció, amellyel a kormány biztosította a korhatár előtti visszavonulást azoknak a nőknek, akik hosszú időt ledolgoztak, és mellette gyermeket neveltek.

A nagymamanyugdíjként is emlegetett kedvezményes ellátás igénybevételével a nagymamák teljes figyelmükkel a család felé fordulhatnak, az unokák gondozásában, nevelésében, az idős családtagok ápolásában nyújtott segítségükkel jelentős terhet vehetnek le a szűkebb és tágabb közösségről. A kedvezményes nyugdíjat 2018. július végéig 229 ezer nő vette igénybe.

Gyermeknevelési költségek csökkentése

Kétezertíz előtt a szegény és gyakran sok gyermeket vállaló családok nem voltak kötelesek óvodába járatni gyermekeiket. Ezt gyakran nem is tették meg, így a gyermekek otthon, sokszor megfelelő táplálék, közösségi szocializáció nélkül maradtak.

A hátrányos helyzetű gyermekek leszakadása kortársaiktól iskolakezdésre, hét-hét éves korukra már olyan mértékű volt, amelyet az iskolában már nem lehetett kompenzálni.

Kétezertíz után a kormány határozottan fellépett a gyermekéhezés és gyermekszegénység csökkentése érdekében, hogy minden magyar gyermek számára legyenek biztosítottak szellemi és testi fejlődésének alapfeltételei. A kormány mind a bölcsődékben és óvodákban, mind az általános iskolákban kiterjesztette az ingyenes gyermekétkeztetést, ennek fedezetét a költségvetésben a korábbi ráfordítás háromszorosa, közel 100 milliárd forint jelentette.

A kötelező óvodába járás programjának eredménye a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak csökkenése, az ingyenes óvodai étkezés bevezetésével a gyermek­éhezés felszámolása lett.

Így egyetlen háromévesnél idősebb gyermek sem maradhat éhes hétköznap. Az ingyenes étkezést az iskolai szünetekben (évi 65 nap) is hatvan százalékkal több, 208 ezer gyermek veheti igénybe.

Az iskolai szünetben sem maradnak éhesen a rászoruló gyermekek. Az általános iskolákban a 2009/2010-es tanévben még csak 92 ezer fő számára volt elérhető ez a lehetőség, a 2017/2018-as tanévben már 454 ezer gyermek részesült ingyenes étkezésben (ez a teljes létszám 46 százaléka). 2018 májusában a köznevelési intézményekbe és bölcsődékbe járó gyermekek és fiatalok 62 százaléka – 627 ezer gyermek – ingyenesen vagy kedvezményesen étkezhetett.

Kétezertizenhattól a családi pótlék folyósítását a gyermekek óvodába járásához kötötték. Ezzel és a szünidei, tanév közbeni gyermekétkezés biztosításával komoly lépést tett a kormány a gyermekéhezés felszámolása felé. A kormány intézkedéseinek következtében 2010 és 2018 között a 18 év alatti gyermekek szociális helyzete jelentősen javult.

A KSH adatai szerint a 18 év alattiak körében a gyermekszegénység – azaz a relatív jövedelmi szegénységi arány – 23,7 százalékról 14,8 százalékra, míg a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a gyermekek között 40,4 százalékról 31,6 százakra csökkent.

E kedvező lépésekhez szükséges infrastrukturális és intézményi hátteret is fejleszteni kellett. 2010–2015 között 37 ezerről 48 ezerre nőtt a bölcsődei és családi napközi férőhelyek száma. 2017-től új intézménytípusok – minibölcsőde, családi bölcsőde és munkahelyi bölcsőde – is megjelentek a három év alatti gyermekek ellátásában. 2010 és 2017 között 221-gyel bővült az óvodai feladatellátási helyek száma, 9188-cal nőtt az óvodai férőhelyek száma.

2018-tól az önkormányzatoknak a 10 ezer lakosnál nagyobb településeken biztosítaniuk kell a kisgyermekek napközbeni ellátását ott, ahol a három év alatti gyermekek száma meghaladja a negyven főt, illetve ha ennél kevesebb ugyan, azonban legalább öt kisgyermekes szülő jelzi igényét az ellátás igénybevételére. Azaz mára a kormányzat megteremtette a kötelező óvodáztatás infrastrukturális alapfeltételeit is.

Hasonlóan segítette a gyermekek egyenlő esélyekkel való indulását az ingyenes tankönyvek felmenő rendszerű bevezetése. 2017 szep­temberétől ingyenes a tankönyvellátás az általános iskola valamennyi tanulója, valamint a középiskola első évfolyama számára.

Az ingyenes tankönyvben részesülők száma 2018-ban további 285 ezer fővel emelkedett. Így már egymillió-tizennyolcezer diákra, az összes tanuló 85 százalékára vonatkozik a térítésmentesség. 2018-ban tankönyvtámogatásra 12,3 milliárd forintot fordított a költségvetés, mintegy kétharmadával többet, mint 2010-ben.

Átalakították a diákhitel rendszerét is, bevezették a Diákhitel2-t, amelyet csak tandíjra fordíthatnak az érintettek. 2017 ősze óta már kamatmentes a Diákhitel2. 2018-tól a Diákhitel1 havi maximális összegét 70 ezer forintra növelték, az igénylés korhatárát 45 évre emelték mindkét konstrukció esetében. 2010 januárjában 9,5 százalékos kamattal lehetett diákhitelt felvenni, míg ma 2,2 százalék az alapdiákhitel kamata.

Ezek mellett a diákhitel-konstrukciókban új intézményt vezettek be. 2018. január 1-jétől a diákhitellel rendelkező – jelenleg mintegy 116 ezer – nő esetében az első gyermek születésénél három évre felfüggesztik a tartozás törlesztését, a második gyereknél el is engedik a tartozás felét, míg a harmadik gyerek esetében teljes mértékben elengedik a tartozást.

Bevezették az Erzsébet-programot, amelyre 2018-ban – az előző évhez hasonlóan – ötmilliárd forintot fordított a kormány. Nyáron Zánkán és Fonyódligeten összesen csaknem harmincezer gyerek táborozott, köztük kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és délvidéki gyermekek is. A zánkai táborban rendezték meg a családi Erzsébet-táborokat is.

A táborozási programban az ország ötszáz településén közel 60 ezer gyermeknek szerveztek napközis táborokat lakóhelyük közelében, Erdélyben az ivói Erzsébet-táborban pedig több mint 1500 Magyarországon élő gyermek vakációzhatott. Ezenfelül további ezer speciális ellátást igénylő gyermek táborozik a zalaszabari és a tihanyi táborokban.

A kormányzat családtámogatási és gyermekvállalási politikáját hatalmas számok jellemzik: 2010-ben 966 milliárd forintot, 2018-ban 1900 milliárd forintot költött, 2019-ben 2000 milliárd forintot biztosít a kormány a különböző támogatási formákon keresztül a magyar családok támogatására.

Ez azt jelenti, hogy a GDP közel öt százaléka fordítódik a családok támogatására, ami a duplája az OECD-országok 2,55 százalékos átlagának. Összességében elmondható, hogy az elmúlt nyolc év alatt a családbarát politika összehangolt lépéseinek köszönhetően a kormány nagyságrendileg 17 ezer milliárd forintot juttatott a magyar családoknak.

Ezeknek az intézkedéseknek – a családbarát adózásnak, az otthonteremtési támogatásoknak, a megteremtett otthonok fenntartása könnyítésének, a gyermekvállalást és gyermeknevelést segítő intézkedéseknek – már vannak eredményei, hiszen a termékenységi arányszám 2010-ben 1,25 volt, s ez a szám 2017-ben, a csökkenő születésszám ellenére is 1,5-re emelkedett. A kormányzati cél, hogy ez az érték hosszabb távon 2,1-re nőjön.

Folytatjuk

A sorozat többi részét IDE kattintva olvashatják el!