A gyermekgondozási díj maximális bruttó összege 2010–2018 között 102 900 forintról 193 200 forintra – 87 százalékkal – emelkedett.
A csed és a gyed a minimálbér emelkedésének köszönhetően – hiszen jogszabályilag ehhez kötött – a következő években is tovább emelkedhet. A diplomás gyed jogosultsági idejét egyről két évre emelték, illetve a folyósított összeget is megemelték.
Felsőfokú alapképzés esetén bruttó 89 250 forintról 8,2 százalékkal, 96 600 forintra, mesterképzés esetén bruttó 112 700 forintról 12,1 százalékkal, 126 350 forintra. 2016-tól a gyed mindig a gyermek kétéves koráig jár – akkor is, ha a szülő biztosítási ideje másfél évnél rövidebb, de minimum egy év, és akkor is, ha közben kis testvér születik, vagy a gyedet igénybe vevő szülő visszamegy dolgozni.
Nagy előrelépést jelenthet a gyermeket vállalni akarók számára a társadalombiztosítás által finanszírozott lombikeljárások számának bővítéséről szóló döntés. Ha az első öt lombikeljárás valamelyike sikerrel jár, akkor a következő gyermek, gyermekek esetében is négy-négy további alkalommal támogatja a beavatkozást az állam.
Emellett az államilag támogatott lombikeljárásokhoz kapcsolódó gyógyszerek tb-támogatása hetven százalékról kilencven százalékra nőtt, a magánellátóknál igénybe vett beavatkozásnál pedig az orvosok egységesen 55 százalékos tb-támogatással írhatnak fel gyógyszert. További nyolcmilliárd forinttal támogatták az infrastruktúra fejlesztését a lombikeljárást végző állami szolgáltatóknál.
Kétezertíz előtt folyamatosan csökkent a házasságkötések száma. A kormány célja a házasságkötések támogatása volt, mivel a házasság a család alapja – vallja az Alaptörvény is –, de egyben fontos és megkerülhetetlen eleme az egészséges, közösségben gondolkodó társadalomnak.
Ennek intézményi védelme és támogatása lett a cél, ezért 2015-ben bevezették az első házasok kedvezményének szabályait, s ez az adókedvezmény havi ötezer forintot jelent számukra. 2017-től ennek szabályain is módosítottak, s az adókedvezmény innentől az első gyermek születésétől függetlenül két évig jár.
A családok erősítése és a gyermekek önálló életkezdésének támogatása is fontos lépés a kormány családokat támogató intézkedéseinek sorában. 2013. december elején megújították a babakötvényt.
A befektetés kizárólag a Start-számlán vezethető, amelynek nyitását és a babakötvény vásárlását a kormány adómentességgel, extra kamattal és állami támogatással ösztönzi. Az új babakötvény az éves átlagos inflációhoz képest háromszázalékos kamatprémiumot fizet, futamideje 19 év. Az NGM adatai szerint 2017-ben mintegy 25 ezer új Start-számlát nyitottak, amely kilenc százalékkal több, mint 2016-ban. A családtagok által teljesített átlagos befizetések 55 ezer forintra emelkedtek.
Minden Magyarországon született gyermeknek az állam 42 500 forint értékű életkezdési támogatást nyújt. Az életkezdési támogatást, a babakötvényt és az anyasági támogatást már a 2017. június 30. után külföldön született és külföldön élő magyar gyermekek után is igénybe lehet venni. 2018. január 1-jétől indult el a Köldökzsinór Program a határon túli magyarok gyermekvállalási kedvének növelése érdekében.
Az anyasági támogatás – 64 125 forint – és a fiatalok életkezdési támogatása, azaz a babakötvény – 42 500 forint kezdő – személyi hatálya kiterjed a határon túli magyar gyerekekre is.
Sokszor felmerül a kérdés, hogyan és miből tudja a kormányzat finanszírozni azon intézkedéseit, amelyeket a Magyarországnál jóval gazdagabb nyugat-európai országok sem engednek meg maguknak: például a gyermekek ingyenes étkeztetését, a tankönyvtámogatást, a családi adókedvezményt, a családi pótlékot és az otthonteremtési támogatást.
A megfejtés egyszerű. A közteherviselés kiszélesítéséből, az átgondolt gazdaságpolitikából, valamint a gazdaság kifehérítéséből származó többletbevételek teszik mindezt lehetővé.
Az elmúlt évek sikeres államháztartási és adópolitikájának köszönhetően nem rónak ezek a nagyon jelentős társadalompolitikai intézkedések olyan külön terhet a költségvetésre, amely a befolyó többletbevételből vagy a pazarlások átalakításából megmaradó forrásokból ne lenne fedezhető.
Kétezertizenhétben például a magyar állam számára a multik és a bankok különadók formájában befizettek 670 milliárd forintot, míg a költségvetés a családtámogatásra 765 milliárd forintot fizetett ki.
Tehát azt is mondhatnánk, hogy a kormány a multikkal és a bankokkal fizettette meg a demográfiai fordulat alapját jelentő társadalompolitikai lépéseit, azaz a magyar családtámogatási rendszert, hiszen ezenkívül a kamatterhek csökkenéséből megmaradó költségvetési pénzek egy részét csoportosította át ide.
„A kormány filozófiája szerint nem szabad beletörődni azokba a szociológiai és filozófiai eszmefuttatásokba, amelyek azt mondják, hogy a modern világban nem lehetséges elérni, hogy egy családban legalább két gyermeket vállaljanak a szülők. Ezt igenis el lehet érni. Ez persze az emberek döntése, de a kormányzat döntő módon képes befolyásolni döntéseiket akkor, hogy ha támogatást ad, és segítséget nyújt számukra. Tehát Magyarország önerőből képes végrehajtani azt a demográfiai fordulatot, amely minden további nemcsak sikerünknek, hanem biológiai megmaradásunknak is az alapja.” (Orbán Viktor, 2018. március 6.)
Ezen gondolatok mentén fogalmazódott meg a kormányzat 2019-es új családtámogató elképzeléseinek gyűjteménye. Ebben az évben bevezetik a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását. Minden negyven év alatti nő 10 millió forint összegű kedvezményes kölcsönben részesül.
Minden gyereknél felfüggesztik a törlesztést három évre, három gyerek után elengedik a fennálló tartozást. Ennek keretében bővítik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kedvezményes hitelét. A második gyermek születésekor egy-, a harmadiknál négymillió forintot, minden további gyereknél egy-egy millió forintot vállal át a kormány a szülők jelzáloghiteléből.
Azok a nők, akik legalább négy gyereket szültek, életük végégig mentesülnek az szja fizetése alól. Elindítják a nagycsaládosok autóvásárlási programját. Két és fél millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a kormány az új hétszemélyes autókra. Megvalósítják a teljes bölcsődei ellátást, amely így 21 ezer új férőhelyet ígér három év alatt.
Ennek következtében 2022-re megvalósul annak lehetősége, hogy minden szülő bölcsődébe vihesse a gyermekét. Bevezetik a nagyszülői gyedet, amely ismételten nagy segítség a gyermeket vállaló fiatal szülők számára, hogy eredményesen visszailleszkedjenek a munka világába.
Nagymamanyugdíj
A fentebb leírt családtámogatási elképzelések s az azokat lehetővé tevő kormányzati intézkedések nem lennének teljesek, ha valamilyen módon nem tennék lehetővé, nem teremtenék meg a lehetőségét, hogy a családok több generációja is aktívan, együtt részt vehessen a gyermeknevelésben.
Az elmúlt évtizedekben társadalmunkban megrendült a család intézménye. A nagycsaládok atomizálódtak. Ennek egyik indikátora volt az, hogy még a nagymamáknak is dolgozniuk kellett, így nem tudták összefogni a családokat, nem tudtak részt venni gyermekeik, unokáik életében vagy az idősek ápolásában.
A Nők 40 program bevezetésének célja a munkában eltöltött idő méltó megbecsülése mellett a családok támogatása is. A korábban nyugdíjba vonuló nők segíthessenek az unokák nevelésében, és részt vehessenek az idősek ápolásában. A munka világában és a családban is helytálló nők számára elérhető kedvezményes nyugdíjazási lehetőség 2011-től nyílt meg.
Ekkortól igényelhetik azok, akik negyven év jogosultsági időt tudnak igazolni. Mivel a kedvezmény a nyugdíjkorhatárnál fiatalabb életkorban teszi lehetővé a nyugdíjba vonulást, ezzel megnő a nyugdíjfolyósítási idő várható időtartama is. Ezt a hosszabb nyugdíjfolyósítási időt hosszú, elsősorban munkajövedelem utáni járulékfizetési idővel kell megalapozni.
Ez a korhatár előtti nyugdíjazást és egyben családpolitikai intézkedést is megtestesítő konstrukció, amellyel a kormány biztosította a korhatár előtti visszavonulást azoknak a nőknek, akik hosszú időt ledolgoztak, és mellette gyermeket neveltek.
A nagymamanyugdíjként is emlegetett kedvezményes ellátás igénybevételével a nagymamák teljes figyelmükkel a család felé fordulhatnak, az unokák gondozásában, nevelésében, az idős családtagok ápolásában nyújtott segítségükkel jelentős terhet vehetnek le a szűkebb és tágabb közösségről. A kedvezményes nyugdíjat 2018. július végéig 229 ezer nő vette igénybe.
Gyermeknevelési költségek csökkentése
Kétezertíz előtt a szegény és gyakran sok gyermeket vállaló családok nem voltak kötelesek óvodába járatni gyermekeiket. Ezt gyakran nem is tették meg, így a gyermekek otthon, sokszor megfelelő táplálék, közösségi szocializáció nélkül maradtak.
A hátrányos helyzetű gyermekek leszakadása kortársaiktól iskolakezdésre, hét-hét éves korukra már olyan mértékű volt, amelyet az iskolában már nem lehetett kompenzálni.
Kétezertíz után a kormány határozottan fellépett a gyermekéhezés és gyermekszegénység csökkentése érdekében, hogy minden magyar gyermek számára legyenek biztosítottak szellemi és testi fejlődésének alapfeltételei. A kormány mind a bölcsődékben és óvodákban, mind az általános iskolákban kiterjesztette az ingyenes gyermekétkeztetést, ennek fedezetét a költségvetésben a korábbi ráfordítás háromszorosa, közel 100 milliárd forint jelentette.
A kötelező óvodába járás programjának eredménye a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak csökkenése, az ingyenes óvodai étkezés bevezetésével a gyermekéhezés felszámolása lett.
Így egyetlen háromévesnél idősebb gyermek sem maradhat éhes hétköznap. Az ingyenes étkezést az iskolai szünetekben (évi 65 nap) is hatvan százalékkal több, 208 ezer gyermek veheti igénybe.
Az iskolai szünetben sem maradnak éhesen a rászoruló gyermekek. Az általános iskolákban a 2009/2010-es tanévben még csak 92 ezer fő számára volt elérhető ez a lehetőség, a 2017/2018-as tanévben már 454 ezer gyermek részesült ingyenes étkezésben (ez a teljes létszám 46 százaléka). 2018 májusában a köznevelési intézményekbe és bölcsődékbe járó gyermekek és fiatalok 62 százaléka – 627 ezer gyermek – ingyenesen vagy kedvezményesen étkezhetett.
Kétezertizenhattól a családi pótlék folyósítását a gyermekek óvodába járásához kötötték. Ezzel és a szünidei, tanév közbeni gyermekétkezés biztosításával komoly lépést tett a kormány a gyermekéhezés felszámolása felé. A kormány intézkedéseinek következtében 2010 és 2018 között a 18 év alatti gyermekek szociális helyzete jelentősen javult.
A KSH adatai szerint a 18 év alattiak körében a gyermekszegénység – azaz a relatív jövedelmi szegénységi arány – 23,7 százalékról 14,8 százalékra, míg a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a gyermekek között 40,4 százalékról 31,6 százakra csökkent.
E kedvező lépésekhez szükséges infrastrukturális és intézményi hátteret is fejleszteni kellett. 2010–2015 között 37 ezerről 48 ezerre nőtt a bölcsődei és családi napközi férőhelyek száma. 2017-től új intézménytípusok – minibölcsőde, családi bölcsőde és munkahelyi bölcsőde – is megjelentek a három év alatti gyermekek ellátásában. 2010 és 2017 között 221-gyel bővült az óvodai feladatellátási helyek száma, 9188-cal nőtt az óvodai férőhelyek száma.
2018-tól az önkormányzatoknak a 10 ezer lakosnál nagyobb településeken biztosítaniuk kell a kisgyermekek napközbeni ellátását ott, ahol a három év alatti gyermekek száma meghaladja a negyven főt, illetve ha ennél kevesebb ugyan, azonban legalább öt kisgyermekes szülő jelzi igényét az ellátás igénybevételére. Azaz mára a kormányzat megteremtette a kötelező óvodáztatás infrastrukturális alapfeltételeit is.
Hasonlóan segítette a gyermekek egyenlő esélyekkel való indulását az ingyenes tankönyvek felmenő rendszerű bevezetése. 2017 szeptemberétől ingyenes a tankönyvellátás az általános iskola valamennyi tanulója, valamint a középiskola első évfolyama számára.
Az ingyenes tankönyvben részesülők száma 2018-ban további 285 ezer fővel emelkedett. Így már egymillió-tizennyolcezer diákra, az összes tanuló 85 százalékára vonatkozik a térítésmentesség. 2018-ban tankönyvtámogatásra 12,3 milliárd forintot fordított a költségvetés, mintegy kétharmadával többet, mint 2010-ben.
Átalakították a diákhitel rendszerét is, bevezették a Diákhitel2-t, amelyet csak tandíjra fordíthatnak az érintettek. 2017 ősze óta már kamatmentes a Diákhitel2. 2018-tól a Diákhitel1 havi maximális összegét 70 ezer forintra növelték, az igénylés korhatárát 45 évre emelték mindkét konstrukció esetében. 2010 januárjában 9,5 százalékos kamattal lehetett diákhitelt felvenni, míg ma 2,2 százalék az alapdiákhitel kamata.
Ezek mellett a diákhitel-konstrukciókban új intézményt vezettek be. 2018. január 1-jétől a diákhitellel rendelkező – jelenleg mintegy 116 ezer – nő esetében az első gyermek születésénél három évre felfüggesztik a tartozás törlesztését, a második gyereknél el is engedik a tartozás felét, míg a harmadik gyerek esetében teljes mértékben elengedik a tartozást.
Bevezették az Erzsébet-programot, amelyre 2018-ban – az előző évhez hasonlóan – ötmilliárd forintot fordított a kormány. Nyáron Zánkán és Fonyódligeten összesen csaknem harmincezer gyerek táborozott, köztük kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és délvidéki gyermekek is. A zánkai táborban rendezték meg a családi Erzsébet-táborokat is.
A táborozási programban az ország ötszáz településén közel 60 ezer gyermeknek szerveztek napközis táborokat lakóhelyük közelében, Erdélyben az ivói Erzsébet-táborban pedig több mint 1500 Magyarországon élő gyermek vakációzhatott. Ezenfelül további ezer speciális ellátást igénylő gyermek táborozik a zalaszabari és a tihanyi táborokban.
A kormányzat családtámogatási és gyermekvállalási politikáját hatalmas számok jellemzik: 2010-ben 966 milliárd forintot, 2018-ban 1900 milliárd forintot költött, 2019-ben 2000 milliárd forintot biztosít a kormány a különböző támogatási formákon keresztül a magyar családok támogatására.
Ez azt jelenti, hogy a GDP közel öt százaléka fordítódik a családok támogatására, ami a duplája az OECD-országok 2,55 százalékos átlagának. Összességében elmondható, hogy az elmúlt nyolc év alatt a családbarát politika összehangolt lépéseinek köszönhetően a kormány nagyságrendileg 17 ezer milliárd forintot juttatott a magyar családoknak.
Ezeknek az intézkedéseknek – a családbarát adózásnak, az otthonteremtési támogatásoknak, a megteremtett otthonok fenntartása könnyítésének, a gyermekvállalást és gyermeknevelést segítő intézkedéseknek – már vannak eredményei, hiszen a termékenységi arányszám 2010-ben 1,25 volt, s ez a szám 2017-ben, a csökkenő születésszám ellenére is 1,5-re emelkedett. A kormányzati cél, hogy ez az érték hosszabb távon 2,1-re nőjön.
Folytatjuk
A sorozat többi részét IDE kattintva olvashatják el!
