Ti vagytok a legszebb magyar csapat

A magyarok harminc évvel ezelőtt csatlakoztak a Speciális Olimpia Mozgalomhoz, most az Abu-Dzabiban rendezett XV. nyári játékokról érmekkel megrakodva tértek haza.

A női 100 méteres síkfutás eredményhirdetése Dubajban, az atlétikai stadionban. A putnoki Kiss Szilvia negyedik helyezett lett kategóriájában Fotó: Speciális Olimpia / Werni Gábor Forrás: fb.com/specialolympics

Engedd, hogy győzzek; de ha nem győzhetek, hadd küzdjek bátran! Így szól az olimpiai eskü, amelyet Eunice Kennedy Shriver mondott el először 1968-ban Chicagóban. A magyarok harminc évvel ezelőtt csatlakoztak a Speciális Olimpia Mozgalomhoz, most az Abu-Dzabiban rendezett XV. nyári játékokról érmekkel megrakodva tértek haza.

Zúgott a taps, miközben vonultak a versenyzők a Magyar Sport Házában. Meghatott, egyben megkönnyebbült szülővel, nevelővel volt tele a terem, sokan ilyen messzire eddig még nem engedték el ezeket a fiatalokat. Így pontosan értelmezhető volt Galambos Zsolt kosárlabdaedző mondata: „Hazahoztuk a gyermekeiket.” És Lengyel Lajos elnöké is, aki bejelentette: fegyelmi probléma nem volt.

Az értelmi fogyatékossággal élő és tanulásban akadályozott sportolók olimpiáit, télit és nyárit is négyévente tartják. Az Egyesült Arab Emírségben március közepén rendezett nyári játékokon 190 ország 7500 sportolója vett részt, a magyar válogatott 32 arany-, 26 ezüst- és tíz bronzéremmel, 12 negyedik, hat ötödik és egy hatodik helyezéssel tért haza. Ennek a teljesítménynek, a sikernek, a négy év munkájának és az önzetlen segítőknek szólt a vastaps.

Eunice Kennedy Shriver, az exelnök húga 1962-ben dolgozta ki a speciális olimpia versenyrendszerét, hogy a nyolc évnél idősebb értelmi fogyatékkal élőknek az olimpiai sportágakban egész éven át tartó edzési és versenyzési lehetőséget biztosítson. Ez lett az egyetlen olyan nemzetközi sportesemény, amelyik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélye alapján viselheti az olimpia nevet. A Magyar Speciális Olimpia Szövetség (MSOSZ) 1989-ben csatlakozott a mozgalomhoz, ma már 22 sportágban rendeznek hazai és nemzetközi versenyeket, 1800-2000 igazolt versenyzőjük van.

Az edző maga találja ki a metodikát, „szétszedi” a mozgást, kerékpár esetén a körkörös tekerést, a váltást, mert ami az ép embernek természetes, az a szellemi sérültnek nem, olykor mozdulatonként kell megtanulnia, magyarázza Szabó Attila, a két arany- és egy ezüstéremmel hazaérkező kerékpároscsapat edzője. Speciális feladat már az is, hogy valakivel elinduljon a bicikli, de ha van egyensúlyérzéke, akkor mindenre megtanítható. Az egy és két kilométeres kerékpárverseny megnyerése a szellemi fogyatékkal élők esetében komoly teljesítmény, hiszen folyamatos koncentrációt és figyelmet-fegyelmet igényel. Nagyon pontosan osztályozzák a versenyzőket, vagyis csak az azonos teljesítményre képeseket engedik egy mezőnybe. Szabó Attila az évente rendezett három-négy országos versenyen választja ki a nemzetközi porondra vihető sportolókat, akiket arra biztat: tegyenek meg mindent, hogy ők legyenek a legjobbak, és közben élvezzék is a küzdelmet. Ez önmagában elég a sikerhez és a boldogsághoz.

Az edzők többsége a speciális sportolók edzését önkéntesként, fizetség nélkül végzi, ahogy tíz éve Orbán-Sebestyén Katalin, az olimpiai teniszválogatott edzője is. Azért vállalta, mert azt látta, hogy a szeretet, a tolerancia és a nagy lelkesedés mennyire összehozza az embereket. Ő is olimpiai sikeredző, a versenyzői Abu-Dzabiból egy arany- és három ezüstéremmel tértek haza.

Az MSOSZ tagszervezete a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, melynek elnöke, Szabó László fontosnak tartja hangsúlyozni: a speciális olimpiai mozgalom a legjobb példa arra, hogy a magyar sport egy és oszthatatlan. Ha valaki fogyatékkal él, az még nem jelenti azt, hogy vesztesnek is kell lennie, a sport olyan eszköz, amelyik a győztesek közé emelheti. Míg a testi fogyaték egyszerűen azonosítható, a központi idegrendszer sérülésének mértékét nehezebb kategorizálni. Bonyolultabb tehát eldönteni, hogy ki melyik olimpiai csapatba való. Példaként az SNI-s, vagyis súlyos tanulási nehézséggel küzdő ezüstérmes síkfutó Bácsi Ilona Erikát hozza fel, aki bizonyított, hogy helyt tud állni a paralimpikonok mezőnyében is.

A női 100 méteres síkfutás eredményhirdetése Dubajban, az atlétikai stadionban. A putnoki Kiss
Szilvia negyedik helyezett lett kategóriájában
Fotó: fb.com/specialolympics

Ma már egyre kevesebben tévesztik össze a speciális olimpia fogalmát és tevékenységét a paralimpia fogalmával és versenyeivel, a két mozgalom versenyeztetési filozófiája is más. A paralimpián a fizikai és értelmi fogyatékkal élő emberek indulhatnak, a speciálison csak értelmi fogyatékossággal élők vagy halmozottan fogyatékos, értelmi fogyatékossággal is élők. A speciális olimpia versenyszervezési rendszere lehetővé teszi, hogy sikert és megbecsülést szerezzen minden sportoló, és végeredményben mindenki győztesnek érezhesse magát. Alapelv, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek is a társadalom aktív és hasznos tagjai lehetnek, megfelelő segítséggel képesek részt venni a munkában, a szabadidős tevékenységekben. A sport örömet okozva hozzájárul a testi és lelki fejlődéshez.

(A speciális olimpikonok megkapják az ép olimpikonok érempénzének egy százalékát, de nem jár nekik az olimpiai életjáradék.)

Wisinger János, az MSOSZ alapítója, tiszteletbeli örökös elnöke így emlékezett a harminc éve a magyar szervezet megalapítása kapcsán felmerült dilemmákra: nem tudták, kitől és honnan lesz rá pénz, ki fogja a versenyzőket felkészíteni, a versenyeket megszervezni, ki tanítja meg a szabályokat, hol lesz pálya, terem, amely befogadja a sportolókat, utazhatnak-e, és miből, nem utolsósorban pedig csak az intézetek lakói vagy a családokban élők is mozgósíthatók lesznek-e.

A három évtized alatt sok kérdésre megszületett a válasz. Lengyel Lajos, az MSOSZ elnöke azt mondja, a speciális sport tömegmozgalommá vált, évi 100-110 hazai versenyt rendeznek, 80-90 bajnokságot, ezeken hat-hétezren vesznek részt. Nincs korhatár. A háromévesnél kisebbek a kölyökprogramokba kerülnek, ahol a nyolc évnél fiatalabbak számára játékos felkészítés folyik, nyolcéves koruk után a téli-nyári sportágakba. A versenyeket az MSOSZ szervezi, minden megyében működnek egyesületek vagy sportalapítványok, és kétezer körül jár az igazolt versenyzők száma.

A helyi lehetőségek természetesen változóak, függenek attól, hol mennyi a szakember, milyen támogató a környezet, vagyis mennyiért lehet pályát szerezni, kell-e érte fizetni, esetleg csak a rezsiköltséget kérik el. Több nagy egyesület is segít, így a Vasas, a Győri ETO, a szombathelyi sportklub vagy a Videoton, a magyar kosár-, dzsúdó- és asztalitenisz-szövetséggel kimondottan jó az együttműködésük. Mivel a szellemi fogyatékkal élőknek csupán egyharmada maradt a családjában, a többség intézeti lakó, így egyszerűbben is szervezhetők. Lengyel Lajos azt mondja, hogy szerencsére egyre kiterjedtebb a szülői hálózatuk is, Abu-Dzabiban már harminc szülő-nevelő kísérőjük volt.

A speciális sportmozgalomban az a nehéz és szép egyszerre, hogy önkéntes munka, az edzők és a sportolók is a szabadidejük és energiájuk szerint végzik. Az edzők kiválogatják a tehetségeket, számít, ki miben jó, és az is, mihez van kedve. A heti edzések számát az határozza meg, hogy hol milyen az anyagi háttér, és ki hogyan ér rá. Az edzések nemcsak fizikai, hanem anyagi megterhelést is jelentenek, főleg a családban élőknek, hiszen szállítani kell a gyermeket, felszerelést kell neki vásárolni. És mégis, van szülő, aki öt-hat gyermekét is rendszeresen hordja, a téli olimpia műkorcsolyázói között pedig magyar ikerlányokat is találunk. A nemzetközi versenyeket, az utazást, szállást, ellátást a szövetség állja, ahogy az olimpiára készülők költségeit is. Mindehhez folyamatosan pályáznak, támogatókat keresnek, így évi 100-120 millió forintból gazdálkodhatnak.

Ugyanolyan versenyek ezek is, mint az épeknél, magyarázza az elnök, csak persze helyenként speciális szabályokkal. Atlétikában például nincs gerelyhajítás és kalapácsvetés, a dzsúdóban nem engedett a fojtás, a halmozottan sérült úszók csak a szélső pályán haladhatnak. Verseny közben az edző bemehet a pályára, tanácsot adhat, ha úgy érzi, hogy a sportolója megakadt, segítségre lenne szüksége, és létezik a szigorú 15 százalékos szabály: ha valaki a verseny során ennyivel jobban teljesít, mint a nevezési ideje, akkor nem díjazzák. Öt éve lehetőség van integrált, vagyis ép és fogyatékkal élő versenyzőkből álló csapatok indítására is. Lengyel Lajos azt mondja, szép kezdeményezés, egyre több ép áll be a fogyatékosok közé. Ők azok az önkéntesek, akik vállalják az iskolákban a felvilágosító munkát is, akik bemutatják a fogyatékkal élők világát. Az olimpia pedig mindig jó reklám a sportágnak, ahogy folyamatosan tették közzé az idei eredményeket, tízezrekkel nőtt a szövetség Facebook-oldalának látogatottsága, végeredményben negyvenezren kattintottak rá.

A Magyar Sport Házában rendezett fogadóünnepségre eljött az Egyesült Arab Emirátus nagykövete, a sportért felelős helyettes államtitkár és több egykori élsportoló segítő, pártoló, ők adták át a legjobb versenyzőknek járó jutalmakat. Ott volt Herczeg Zoltán, aki a csapat olimpiai formaruháját tervezte, fellépett a Laukrisz tánccsoport, és táncra perdítette a versenyzőket az egyik nagy kedvenc, a Desperado együttes. Ti vagytok a legszebb magyar csapat, hangzott el az olimpikonok köszöntésén. És ezzel mindenki egyetértett.

A következő téli világjátékokat 2021-ben Svédországban, a négy év múlva esedékes nyári világjátékokat Berlinben rendezik meg.