Vanek úr, a bűvész és regényhős

A magyar bűvészek leg­érdekesebb alakja: Vanek professzor. Vanek József 1818-ban született Budapesten és a természettudományi pályára készült. Jedlik Ányosnak volt a tanítványa. A szabadságharc idején Kossuth Lajos pénznyomdájában működött és aztán követte a nagy száműzöttet Törökországba. A természettudományok művelőjéből a száműzetésben bűvész lett. Ott eszelte ki világhírű mutatványának önműködő szerkezetét, a lefejező gépet. A közönség szeme láttára villant meg a bűvész kezében a pallos és azután felmutatta az élő ember vérharmatos nyakú levágott fejét. Vanek olyan anyagból készítette a fejet, hogy a pallos nyoma a nyakon friss vágásnak, valódi vérnek látszott és még az orvosokat is megdöbbentette. Ezt az illúziót a szultánnak is bemutatta Konstantinápolyban.

Másik híres szemfényvesztése az ágyúból kilőtt férfi volt. Kezében zászlót tartó élő embert töltött az ágyúcsőbe, a löveg dörrent, tüzet, füstöt szórt és a teremben a magasban megjelent a zászlós férfi, azt az illúziót keltve, hogy az ágyúból lőtték ki. Elmés szerkezeteivel végzett mutatványait végigvitte Törökországon, Arábián, Indián, Kínán. Budapesten halt meg 1889-ben, de előbb vagyona nagy részét beleölte az Agioscop nevű vetítőgé­pébe, amellyel képein némi mozgást varázsolt. A mozi őse volt ez a pesti kávéházakban.

(Képes Vasárnap, 1939. április 23.)

*

Vanek József öt év előtt hagyta el Pestet, s azóta beutazta az egész Keletet. […] Útjában talált egy megkövesült ős elefántot is, mely egészen ép volt, s ezt megvásárolva ajánlatot tett az osztrák kormánynak, de a lelet fényképét kérték, fényképész pedig azon a vidéken nem lévén, végre is az orosz konzul vette meg. Vanek sok érdekes gyűjteményt hozott magával, s most már állandóan Pesten telepszik le.

(A Hon, 1871. április 9.)

*

Amikor 1880-ban bolyongásaiból visszatért, kávéházat nyit a József körút és a Stáció utca sarkán. Onnan tíz évvel később átment az Erzsébet körútra. Mindenütt nagy publikumot vonzottak vetített képei. Vanek József személyében a XIX. század világhírű magyar mágusát, a nemzetközileg elismert illuzionista bűvészt tisztelhetné a hálátlan utókor, ha jutna rá ideje zaklatott világunkban. […] Neki azonban nem voltak illúziói. Tudta, hogy a kiegyezés Magyarországán egy jól vezetett kávéház nagyobb szenzáció, mint egy levágott emberfej visszaillesztése. Az akkor rendkívül népszerű Borsszem Jankó című élclap asztaltársasága a Vanekba járó hírlapírók központja lett. Utoljára Budán, a Margit körúton nyitott kávéházat, annak feladása után nyelvtanárként és zongoramesterként működött haláláig.

(Kurír, 1991. február 2.)

*

A tizennégy karátos autó Va­nek ura névadójának keresztneve is van: a nagy műveltségű Vanek József, aki többször körülutazta a világot, és kávéházát (a Bucsinszky elődjét, amely közben Angol kávéház is volt) japán stílusban, eredeti bambuszbútorokkal rendezte be. […] Bűvészmutatványokkal szórakoztatta a vendégeit, és saját találmányú gépeivel ködfátyol-képeket vetített számukra. A tizennégy karátos autó fejezeteiben Rejtő érzékletesen örökíti meg kávéházi emlékeit és az öreg kávés sajátos öltözékű alakját.

(Esti Hírlap, 1996. november 11.)