Spórkassza

Világszerte 190 ezer milliárd dolláros vagyont halmoztak fel mára a háztartások, ám ez a hatalmas összeg még mindig nem éri el a korábbi méreteket.

Világszerte 190 ezer milliárd dolláros vagyont halmoztak fel mára a háztartások, ám ez a hatalmas összeg még mindig nem éri el a korábbi méreteket. A félretett vagyon szempontjából a nagyhatalmak marakodása miatt most rosszabb a helyzet, mint a legnagyobb bankcsődök idején, bő egy évtizeddel ezelőtt.

Jóllehet nem kell még a vészharangot kongatni, hogy nyakunkon az újabb globális pénzügyi krízis, ám számos jel arra utal, hogy a nagyhatalmak vezetőinek sokkal inkább az összefogásra, mintsem a széthúzásra kellene koncentrálniuk. Intő példa a szinte már véget nem érő Brexit-saga, az unalomig elhúzódó viták miatt még megjósolni sem lehet, hogy mi lesz, ha a britek kilépnek az Európai Unióból. Ezenkívül folyamatos a kereskedelmi háború a legnagyobb gazdaságok között; sem az Egyesült Államok, sem Kína nem enged, mi több, a két ország a napokban újabb pótvámokat vetett ki többtucatnyi árura.

A következmények pedig önmagukért beszélnek: folyamatosan romlanak a vezető országok gazdasági mutatói, olyannyira, hogy a 2008-as válság óta az idei lehet az első, amikor a világkereskedelem mértéke is visszaesik. Ez azért döbbenetes, mert korábban a világexport 5–10 százalék közötti ütemben nőtt évente, ám az utóbbi időszakban csupán 2–5 százalékos bővülési ciklusokról beszélhetünk. Németország szinte a recesszió kapujában toporog, de az egész eurózóna gazdasági tüze is csak pislákol.

Amennyiben mindez nem lenne elég intő jel, a minap újabb döbbenetes adat borzolta fel a gazdaságkutatók és elemzők kedélyeit: tizenegy év alatt tavaly csökkent először az európai háztartások vagyona. Szomorú premiernek lehetünk a szemtanúi: 2018-ban először fordult elő, hogy az iparosodott és a feltörekvő országokban egyszerre apadtak a megtakarítások, amire még 2008-ban, a pénzügyi válság csúcspontján sem akadt példa – derül ki a 2018-as globális vagyonosodási jelentésből, amely a háztartások pénzügyi és adóssághelyzetét elemzi.

Az Allianz tanulmánya szerint a kedvezőtlen geopolitikai helyzet hatására tavaly a tőzsdei árfolyamok is rosszul reagáltak, a részvénypiacok összforgalma több mint tíz százalékkal apadt 2017-hez képest. Mindez azt jelenti, ha feszült a pénzügyi helyzet, akkor annak kedvezőtlen hatásai főként a multimilliárdosok vagyonát apasztják, de mások is előbb vagy utóbb megérzik a pénztárcájukon.

A háztartások tavaly összességében „csupán” 190 ezer milliárd dolláros összvagyont spóroltak meg, ami 0,1 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben volt. Ez a látszólag elenyésző mértékű változás azt jelzi, hogy dollárszázmilliárdok tűntek el a közös kasszából. Viszonyításképp: a világ valamennyi országának az összesített adósságállománya a lakosság vagyonához képest hasonló szintet ért el tavaly, csupán az amerikai államadósság 22 ezer milliárd dollár volt.

Máshonnan megközelítve: a Föld leggazdagabbjai közül az Amazon alapítója, Jeff Bezos 131, Soros György pedig 8,3 milliárd dollárt birtokol.

A növekvő bizonytalanság súlyos következményekkel jár, a szabályokra épülő globális gazdasági rend lebontása mérgező hatással van a tőke felhalmozódására. Ezt a vagyonnövekedés számai is egyértelművé teszik: a kereskedelem nem egy zéró összegű játszma, vagy mindenki a nyerő oldalon áll, mint korábban, vagy a vesztesekén, ahogyan tavaly látható volt. Az agresszív protekcionizmusban nincsenek győztesek – vélekednek a közgazdászok.

Mindezek a súlyos megállapítások annak kapcsán hangoztak el, hogy a legszegényebb és leggazdagabb országok egymáshoz való közeledése megállt, ugyanis a világkereskedelmi, a Brexit-, valamint a tőzsdei viták hirtelen megálljt parancsoltak a szegényebb országok felzárkózásának, miközben az iparosodott országok sem léptek előbbre. Japánban, Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is visszaesett a növekedés üteme 2018-ban.

Mi történt vajon ezalatt a kelet-európai régióban? A tanulmány szerint errefelé a háztartások bruttó 8 százalékkal növelték megtakarításaikat. Ez azt jelenti, hogy térségünkben 2011 óta most először sikerült több spórolt pénzt felhalmozni, mint a két másik feltörekvő helyen, azaz Latin-Amerikában és a Japán nélküli Ázsiában. Az viszont érdekes, hogy nem igazán változott a megtakarítások formája, a lakosság számára változatlanul a bankbetét a legszimpatikusabb konstrukció. Annak ellenére, hogy a betéti termékek kamatoznak szinte mindenhol a legrosszabbul. Mégis általában egy-egy ország polgárainak a fele a bankbetét mellett teszi le a voksát, s csak nagyon nehezen mozdulnak el más megtakarítási formák felé. A biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások például 2010 óta csökkennek mind darabszámban, mind összegükben.

Szintén rossz hír, hogy a világ háztartásai az eladósodás útjára léptek. Tartozásuk tavaly összesen 5,7 százalékkal emelkedett, ami a 2017-es esztendő 6 százalékos szintjénél kicsit alacsonyabb, azonban jóval az elmúlt évtizedek 3,6 százalékos éves átlagos növekedése felett van.

Szakértők szerint az adósságok dinamikája Ázsiában aggodalomra is okot ad. A kínai háztartások a némethez és olaszhoz képest máris nagyobb hátralékokat mondhatnak magukénak. Legutóbb a gigantikus pénzügyi válság előtt láttunk a magánszemélyek eladósodottságában bekövetkező gyors növekedést az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Írországban.

A tanulmány szerzői arra is figyelmeztetnek, hogy a pénzügyi felügyeleti szerveknek nem kellene ölbe tett kézzel ülniük. Az adósságvezérelt növekedés ugyanis nem fenntartható, azaz nem mehet egy ország gazdaságának bővülése a hitelfelvétel rovására.

Ami a világ középosztályát illeti, az elmúlt évtizedet tekintve most először fordult elő, hogy vagyonuk nem növekedett: e kategóriába 2018 végén nagyjából 1,040 milliárd ember (köztük körülbelül négymillió magyar) tartozott. Ellenben, ha más sűrűn lakott ország – például Brazília, Oroszország, Indonézia és különösen India – a kínaiéhoz hasonló vagyonszintet és jövedelemelosztást érne el, a középosztály körülbelül 350 millió emberrel, a felső pedig hozzávetőleg kétszázmillió taggal bővülne. Ekkor pedig a spórolt pénz eloszlása is némileg kiegyenlítettebb lenne. Tavaly év végén ugyanis a világ háztartásainak teljes pénzügyi vagyonának – mintegy 190 ezer milliárd dollárnak – durván a 82 százalékát a világ népességének leggazdagabb tíz százaléka birtokolta.

A globalizáció, valamint a tényleges és korlátok nélküli szabad kereskedelem világszerte emberek millióit fosztja meg a vagyoni előbbre jutás lehetőségétől. Érdekesség, hogy a tőke eloszlása Ausztráliában a legegyenletesebb, azaz a felnőttek felének több, a másik felének pedig kevesebb mint 50 millió forintnak megfelelő vagyona van. Nem meglepő, hogy a legtöbb pénzt felhalmozó az Egyesült Államokban él, de több mint háromszázan Kínában, százan Németországban, illetve Indiában élvezik a luxus mindennapjait.

A magyar háztartások megtakarításai 9 százalékkal emelkedtek tavaly – ebben minden társadalmi osztály benne van –, minimálisan kisebb mértékben, mint 2017-ben. Ez a meggyőző teljesítmény főleg a bankbetéteknek volt köszönhető, amelyek – az elmúlt két évtized leggyorsabb emelkedésével – 15 százalékkal ugrottak meg.

E tekintetben az idei év lesz az érdekes, hiszen tavaly még nem volt forgalomban a minden eddiginél kedvezőbb hozamot biztosító, adómentes Magyar Állampapír Plusz, amelyből a lakosság csak az indulás első hónapjában, júliusban már több mint 1500 milliárd forintnyit jegyzett. Kedvező, hogy 2010 és 2017 között a háztartások adósságállománya 26 százalékkal, 2018-ban pedig 22 százalékkal zsugorodott – köszönhetően az erőteljes gazdasági bővülésnek.