Hotel a világegyetemben

A NASA gondolkodik azon, hogyan növelhetné költségvetését, így akár már 2020-tól fizetős asztronauták is mehetnek a nemzetközi űrállomásra.

A póttömítés két hónap után esett ki Fotó: NASA

Évszázadokig a sci-fi-írók kedvenc témája volt holdra szállás. A Naprendszer bolygóin félelmetes szörnyek várták az odalátogató hősöket, de a borzongani vágyókon kívül mások nem vették komolyan a fantazmagóriákat.

A Szovjetunió azonban 1957-ben fellőtte a szputnyikot, és hitelen minden megváltozott. Ráadásul a Fehér Ház aggasztó híreket kapott a CIA-tól: Moszkva a Holdra készül, mire John F. Kennedy elnök 1962-ben bejelentette, hogy Amerika még az évtized vége előtt a Holdra száll. A beszéd után a NASA mérnökei állítólag döbbenten néztek egymásra, és Chris Kraft repülési igazgató feltette a kérdést: „Meg tudjuk csinálni?”

Felsorolta, hogy mi mindenre volna szükség a holdsétához, speciális technológiákra, amelyeket még fel sem találtak, és mindenekelőtt több ezer űrben töltött órára, miközben Kennedy beszédének idején Amerikának mindössze 15 perce volt a súlytalanság állapotában Alan Shepard Mercury-repülésének köszönhetően. De megkapta a választ: „Persze. Hiszen meg kell.” És 1969-ben Neil Armstrong megtette azt a bizonyos kis lépést.

A második sikeres landolás után felmerült, hogy nem kellene annyi pénzt kihúzni az adófizetők zsebéből, hiszen az űrversenynek vége.

A költségcsökkentés végül 1972-ben állította le az Apollo-programot, amelynek keretében 12 ember járhatott a Holdon. A NASA tervezte, hogy Armstrongék tiszteletére 2019-ben visszatér a Holdra, de a Constellation-programot Barack Obama leállította drágaságára hivatkozva.

Donald Trump érkezésével azonban megváltozott az amerikai űrkutatás helyzete. Az ismételt holdra szállás, illetve a Mars meghódítása beleillett Trump terveibe. Új vezetést és több pénzt adott az űrkutatási hivatalnak. Mike Pence alelnök pedig idén márciusban bejelentette, Amerika 2024-ben visszatér a Holdra.

Az új űrverseny már nemcsak Oroszországgal, hanem Kínával szemben is zajlik, ugyanakkor a dotcommilliomosok átvették a hatalmat kereskedelmi űrutazások terén. Hasznosítják azt a tudást, amelyet a 90-es években az internet fejlődése kapcsán megszereztek, és Jeff Bezos (Blue Origin), valamint Elon Musk (SpaceX) most a világűr meghódításán dolgozik. Egy olyan vezető pedig, mint Donald Trump sokak szerint nem hagyhatja, hogy a kereskedelmi sikerek elhalványítsák az állami diadalokat. Az új holdra szállás megtervezéséhez ezért rögtön sokmilliárdos támogatást kapott a NASA, legutóbb a 2020-as költségvetés további 1,6 milliárdos növeléséről szólt a vita.

Az Artemis-program célja, hogy 2024-ben a Hold déli oldalán landoljon egy férfi és egy női asztronauta. Az Apollo-program sosem célozta meg a déli féltekét, ott egészen más a Nap beesési szöge, illetve a tudósok remélik, hogy az ott talált kőzetek tovább segítik a Naprendszer kialakulásának megértését. Az első küldetés rövid lenne, ám már használná a Gateway holdbázist, amely a Hold körüli pályán keringve kiindulópontként szolgálna a küldetésekhez. A felvázolt időterv szerint a NASA 2028-ra állandó holdbeli jelenlétet szeretne. Egyelőre sem a rakéta (Space Launch System), sem az Orion űrkapszula, sem a holdra szálló egység nincs kész. Az új, minden korábbinál flexibilisebb űrruhákat is csak mostanában mutatta be a NASA. Néhány szakértő szerint lehetetlen tartani a 2024-es határidőt, mások viszont úgy vélik, ha a kongresszus megszavazza a szükséges összeget, akkor a mérnökök nem engedik meg a csúszást.

Rossznyelvek szerint a SpaceX sokkal közelebb jár saját holdbázisának megalapításához és a későbbi marsi felfedezéshez, mint a NASA. A Falcon 9 Heavy rakéta már három sikeres repülésen van túl, és Musk régóta vallja, hogy az űr felfedezésének lényege, hogy költséghatékony, újrafelhasználható rakétákat fejlesszenek. Az olcsóbbá tétel továbbá az űrhajósok önfenntartásán is múlik, ehhez Musk már holdi bányákat tervez. A projekt finanszírozása azonban nem kérdés. A Falcon rakétával Musk a következő néhány évben 12 ezer műholdat kíván fellőni az egyelőre csak Amerikában engedélyezett Starlink projekthez. Az űrben futó internet másodpercenként egy gigabites sebességgel fog működni, amely megfelel az 5G követelményeinek, de jóval olcsóbban teszi, így sokkal több előfizetőre számíthat a milliárdos.

A cég jelenleg nem gondolkozik a tőzsdére lépésen, mivel Musk szerint negatívan befolyásolná a SpaceX hosszú távú céljait, ha a részvénytulajdonosok negyedéves osztalékát kellene szem előtt tartani ahelyett, hogy a 2026-os Mars-utazásra és az ehhez kapcsolódó fejlesztésre költenének. Elon Musk a cég legnagyobb részű tulajdonosa, mellette a dolgozók számára nyitott kisebb mértékű résztulajdonszerzés, illetve a SpaceX befektetői rendelkeznek még tulajdonrészekkel. Richard Branson, a Virgin Galactic tulajdonosa azonban másképp gondolkozik: a részvények 49 százalékát bocsátják tőzsdére. Ezzel a Virgin Galactic lesz az első űrturistákat szállító cég, amelynek részvényeivel nyilvánosan lehet kereskedni. A rosszmájú megjegyzések azonban arról szólnak, hogy Branson cégének könnyű tőzsdére lépnie, mivel ő csak az alacsony Föld körüli pályákat célozza meg, amelyek jóval kevesebb fejlesztést igényelnek, mint a hold- vagy a Mars-utazás.

A NASA is gondolkodik, hogyan növelhetné költségvetését, így akár már 2020-tól fizetős asztronauták is mehetnek a nemzetközi űrállomásra. Aki azonban nem szeretne részt venni a kétéves űrhajóskiképzésen, annak inkább a Gateway Alapítvány terve ajánlott, amely 2025-ben Föld körüli pályán keringő űrhotelt nyitna. A kerékszerűen mozgó hotel mesterséges gravitációval fog működni, és a hírek szerint 2027-től várja majd vendégeit. Nevét az Apollo-program Saturn V rakétáit kifejlesztő Wernher von Braunról, a Harmadik Birodalom rakétaprogramjának jelentős alakjáról kapta, 1950-ben neki jutott eszébe az űrhotel ötlete. Egy utazás 9,5 millió dollárba kerül, 12 napig tart.

Ez idő alatt száz turista pihenhet a létesítményben, részt vehet bizonyos kutatásokban, gondozhatja a növényeket, illetve élvezheti a változó gravitációval járó játékokat.