Családi találkozókon nem sok szó esett az áldozatokról, de azt tudni lehetett, hogy Illés orosz fogságba esett. A dátumok csak növelték a hiányérzetet (1917–1945), és a félmondatok: felesége, kisfia – aki hadiárvaként nőtt fel – sokáig hazavárta. Fennmaradt egy szóbeli visszaemlékezés a 60-as évekből, egykori bajtársa már a halálán volt, amikor elmondta: Szűcs Illésnek nem kellett volna meghalnia. Az orosz partizánok elfogták, és a foglyokat megtizedelték. A bajtárs beszámolója szerint szeme előtt őszült meg egy mellette álló rab, amikor felfogta, hogy a számolásnál ráesett a tízes, és nyomban agyonlövik.

Az alkotmányos ország narratívája
Szabad György akadémikus helyet érdemel a magyar történettudomány történetében, rendszerváltó politikusként pedig a hazai politikusok panteonjában.