Aszott alma

A magyar konyha Európa-szerte nevet szerzett. A laktató, házias fogások sok turista ízlelőbimbóit kényeztetik, de vajon az itthoni irodai dolgozók jól járnak-e a magyaros ételekkel? Megéri a vasárnapi ebédmaradékot még szerdán is fogyasztani, vagy az előrendelt menü a megoldás?

2019. 12. 02. 14:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahogy az Y és a Z generáció egyre nagyobb teret kap a munkavállalók világában, úgy változik a munkáltatók hozzáállása is. Kovács Anna HR-szakértő szerint ma a piacra belépő friss munkavállalók egyértelműen szolgáltatásokat várnak el munkájukért cserébe. Ennek egyik formája a szabadabb munkavégzési keretek, a távmunka lehetősége (amely jelenleg Magyarországon még gyerekcipőben jár), másik pedig az irodai kényelem növelése, például rendszeres masszázsszolgáltatással, fitneszbérlettel, pingpongasztallal vagy az étkezési lehetőségek tökéletesítésével. Ez utóbbi sajnos szintén sokszor kimerül abban, hogy az álláshirdetésben jelzett „irodai gyümölcsnap” valójában néhány aszott alma a konyha sarkában. Kovács Anna ugyanakkor hozzáteszi, hogy mivel a fiatal munkavállalók az internetnek köszönhetően hozzászoktak a mobilitáshoz, ezért sokkal hamarabb váltanak munkahelyet.

– Régen a hétéves munkahelyi ciklus volt a mantra, amely a munkahelyükön egy életen át dolgozó idősebb generáció számára megdöbbentő különbség volt. Ma azonban, ha valaki két-három évet tölt egy helyen, az már hosszú időnek számít, így a jobb szolgáltatásokért cserébe sokkal könnyebben váltanak a millenniumi munkavállalók – magyarázza a szakértő.

Ugyanakkor még messze vagyunk az Amerikában már elfogadott metódustól, hogy a cégek nemcsak az étkezés helyét, de annak tartalmát is biztosítják. A szilícium-völgyi sikeres startupok és nagy cégek nem egyszerűen irodai kantint tartanak fenn, hanem ingyenesen gondoskodnak a hűtő tartalmáról, telerakják zöldségekkel, gyümölcsökkel, teljes kiőrlésű sütödei termékekkel, egészséges ivólevekkel. Számos kutatás bizonyította ugyanis, hogy az étkezés befolyásolja a munkahelyi teljesítőképességet. Egy három évvel ezelőtti tanulmány szerint a minél több zöldség és gyümölcs növeli az elkötelezettséget a munka iránt, és pozitív hatással van a kreativitásra. Egyre több orvos ért egyet abban is, hogy a bél­flóra állapota összefüggésbe hozható a hangulattal, a motivációs szinttel és a tanulási készséggel.

Magyarországon azonban még mindig legfeljebb kávét isznak a dolgozók, és beérve a munkahelyükre esnek neki a zsíros felvágottal, sajttal megtömött szendvicsnek, esetleg valamilyen édes péksüteménynek, amit délben magas szénhidrát- és zsírtartalmú ételekkel és édesített üdítőkkel tetéznek. A zsírok megterhelik az emésztőrendszert, csökken az agyhoz eljutó oxigén mennyisége, csökken a hatékonyság, nő a fáradtságérzet. A gyorsan lebomló szénhidrátok után pedig a dolgozó délután újabb nassolnivalót kíván, miközben akár négy csésze kávét is megiszik.

Éppen ezért magyarázzák az amerikai cégvezetők, hogy kihagyott lehetőség, ha egy vállalat nem figyel dolgozói étkezésére. Hatékonyságnövelésként szóba kerülnek képzések, bizonyos kényelmi szolgáltatások, de az étkezést tekintve a munkáltatók még Európa nagy részén is úgy gondolják, hogy bőven elég az étkezés helyét biztosítani megfelelően felszerelt konyhával, esetleg helyi kantinnal és automatákkal. Magyarországon különösen fehér hollónak számít, hogy a Prezi startup cég nemcsak ingyenes étkezést kínál minden dolgozójának, de saját szakácsot is alkalmaz, hogy minél inkább az alkalmazottak ízlésének megfelelő fogásokat szolgálhassanak fel. Az amerikai és a hazai gondolkodás különbsége egyébként a vegyesvállalatok esetében is tetten érhető. A hazai start­upok másik posztercége, a ma már IBM Labként működő korábbi Ustream San Franciscó-i irodájában grátisz terülj-terülj, asztalkám várta a dolgozókat a munkaidő teljes időtartalma alatt, míg a budapesti irodában az igényesen kialakított konyhában az otthonról hozott ennivalót fogyasztották el az alkalmazottak, esetleg elmentek ebédelni az egyik közeli étterembe. Ingyenesen a Túró Rudi-automata állt a rendelkezésükre.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) véleménye szerint a rossz minőségű étkezés akár húszszázalékos hatékonyságvesztéssel is járhat. Ez a harmadik világban alultápláltság formájában jelentkezik, a fejlett országokban pedig túlsúlyként és elhízásként, amely annak is betudható, hogy a napi kalóriabevitel hatvan-hetven százalékát a munkahelyén fogyasztja el a dolgozók nagy része. Mivel a munkáltató nem figyel a megfelelő táplálkozási lehetőségekre, a legolcsóbb és/vagy legegészségtelenebb ételeket eszik a munkavállalók.

A hazai, mini Szilícium-völgyként emlegetett Graphisoft Park (amely többek között a Microsoft, az SAP és a Canon magyar leányvállalatai­nak otthona) nem véletlenül gondoskodik a jó minőségű étkeztetésről. A dolgozói között csak „Körként” emlegetett, üvegfalú, kör alakú étterem évek óta a minőség és a megfizethető ár szinonimája. Garai Gabriella, az étterem vezetője szerint sokat köszönhetnek a Graphisoft Parknak, hogy nem kell az alapanyagok drágulásának megfelelően állandóan árat emelniük, mert a bérleti díjat e szerint tudják meghatározni.

A cégnek ugyanis fontos, hogy legyen tömegeket magas minőségben kiszolgáló étkezési lehetősége. A kezdeményezés olyan sikeres, hogy Óbuda több környékbeli lakója is rendszeres látogatója a Körnek.

– Magyar és külföldi beszállítókkal is dolgozunk körülbelül fele-fele arányban. Nem a legolcsóbbakat, hanem a minőséget keressük. Erre például a különféle -mentes ételek miatt is szükség van, amelyek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Igaz ugyanakkor, hogy sokan összekeverik a különféle érzékenységeket és allergiákat a fogyókúrával, és azért fogyasztanak glutén- vagy egyéb összetevőmentes ételeket, mert azt hiszik, ettől fogyni fognak – mondja Garai Gabriella.

Szabó Virág az otthonról hozott ennivalóra esküszik. Elmondása szerint hiányozna neki, ha nem ülhetne össze kollégáival minden hétköznap, hogy fél óra, óra erejéig kötetlenül csodálhassák és oszthassák meg egymás között házi kreációikat.

– Nőként nem könnyű érvényesülni az informatikában. Az ilyen ebédek segítenek elvegyülni a fiúk között – mutat körbe a Márvány utcára néző céges ebédlőben. Elismeri ugyanakkor, hogy több kollégája eszik inkább a számítógép előtt, ami okoz bizonyos nézeteltéréseket, hiszen az ételeknek zavaró szaguk is lehet.

A Profession felmérése az irodai étkezésről elég szomorú képet mutatott 2014-ben: akkor a munkavállalók közel fele az íróasztal előtt ülve ebédelt. Tavaly már csak húsz százalékuk evett a számítógép előtt, de a válaszadók közel kétharmada az otthonról vitt csomagjából falatozott. 2017-re a rendszeres kávéfogyasztók száma 73 százalékról 81-re ugrott, a dolgozók 46 százaléka napi két-három csészével ivott, sokan nem is az álmosság miatt, inkább a munkahelyi rutin részeként.

– Fontos, hogy felálljunk az asztaltól. Mindenkinek jót tesz, ha kicsit kimozdul az irodából – érvel Garai Gabriella az éttermi étkezés mellett.

Az ételrendelés vagy éttermi étkezés főként a budapestiekre jellemző, országosan tíz százalék alatt van azok száma, akik rendszeresen rendelnek. Ugyanakkor az ételszállító cégek túlterhelésről számolnak be. Lovas István, a Don Pepe egyik külvárosi éttermének vezetője arról beszél, hogy náluk kilencven-száz kiszállítással kell számolni ebédidőben, fele-fele arányban rendelnek pizzát és frissensülteket az emberek. Az egészségesebb, szénhidrátcsökkentett pizzatészta aránya nem kiemelkedő. A Wolt ételszállító cég tapasztalatai szerint a budapestiek többsége a magyaros ételeket és a salátákat szereti leginkább, ez után következik az olasz konyha.

Internetes felmérések azt mutatják, hogy a hamburgerről a munkavállalók nagy része leszokik, amint kinövi az iskolapadot (ezt látszik alátámasztani, hogy a McDonald’s és a Burger King közönsége főként tinédzserekből áll), az ázsiai konyha pedig inkább rétegízlést szolgál. Fontos ugyanakkor egy szolgáltató kiválasztásánál, hogy mennyire megbízható a kiszállítás tekintetében, illetve egyre inkább előtérbe kerül a környezetbarát csomagolás is. Az otthonról hozott ételeknél is egyre többen választják a higiénikusabb üvegcsomagolást a műanyag helyett, de a belbecset illetően kevesen figyelnek az egészséges összetevőkre.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.