Bartók szekéren

Csanda Mária
2019. 12. 06. 10:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közreadó és fordító Sipos János bevezetőjében a Bartók-gyűjtés körülményeit, a magyar–török kultúrtörténet izgalmas eseményeit ismerhetjük meg. A törökországi múzeumok akkori főigazgatója, Hamit Koşay mint egykori Eötvös-kollégista működött közre abban, hogy Bartókot hívják meg előadást tartani többek között a magyar és török zene kapcsolatáról. Rásonyi László, az alakuló Ankarai Egyetem meghívott professzora közvetített, majd létrejött az utazás, előadás, népdalgyűjtés. „A pentaton stílusnak az eredete ázsiai, és az északi törökségre mutat” – nyilatkozta Bartók, aki maga is írt bevezetőt munkájához, megemlítve török kísérőit, Necil Kázim és Ulvi Cemal urakat, az ankarai konzervatórium tanárait, valamint tolmácsát, egyben a gyűjtött népdalok szövegét lejegyző Ahmet Adnan Saygun tanárt és zeneszerzőt – mindhárman a török Ötök zeneszerzőcsoport tagjai. Saygun és Bartók közeli barátok lettek, az 1976-ban megjelent kötet Saygun közreadásával e barátság hozadéka.

Az immár magyarul is olvasható munka Bartók Béla török népzenegyűjtéséről tartalmazza a lejegyzett énekek török szövegét és magyar fordításukat, kottaképeket a változatokkal, Bartók tanulmányát a dallamok szerkezetéről, az előadásukról, dallam és szöveg kapcsolatáról. Több összehasonlítást tesz, talál megfeleléseket a szövegfelépítésben is. Egy szép részlet az énekek szövegéből:

„Erdő szürke ugarán / Együtt sétál két lány / Ha sólyom lennék, vadásznék / A kebledbe bújt fajdra”

Végül megjegyezzük, hogy talán annyi haszonnal járt az időbeli késés a magyar nyelvű kiadással, hogy a témához kapcsolódó irodalmat naprakészen találhatjuk a bibliográfiában. Nem mellékesen a szép kiállítású könyv végén fotók láthatók a török kollégákról és az utazásról, Bartók éppen egy szekérről mosolyog ránk. Ez a szekerező Bartók-fotó akár Magyarországon is készülhetett volna.

(Bartók Béla: Török népzene Kis-Ázsiából. Magyar fordítás és kották. Közreadja: Sipos János. L’Harmattan – TIT Kossuth Klub Egyesület – MTA BTK Zenetudományi Intézet – Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, Budapest, 2019, 276 oldal. Ára: 3990 forint)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.