Hit és technológia

Egyre több az ateista a világon, sok tanulmány szól arról, hogy mindez a technológiai fejlődésnek köszönhető. Tony Campolo amerikai szociológus, lelkész szerint azonban a kérdés jóval bonyolultabb.

Tony Campolo

A millenniumi generációnak nincs is problémája Campolo szeretethez fűződő gondolatával, azonban mégsem vallja magát vallásosnak. Ahogy a professzor fogalmaz, hallgatói rendre jelzik, hogy „Jézus csodálatos, de az egyház rossz”. Vagyis a jelenlegi egyházi berendezkedés nem tud kapcsolatot teremteni a fiatalokkal.

– Rendszeresen hallom lelkész kollégáktól, hogy kiürülnek a templomok, nincsenek hívek, akiknek prédikálhatnának. Úgy látom, hogy az üzenet, amelyet átadnak, nem megfelelő nyelven szól. Pedig minden fiatal, akivel találkozom, azt mondja, hogy tisztában van vele, létezik valami nagyobb rajta kívül, tehát spirituális beállítottságú. De az üzenetek hiánya miatt nem tartja magát vallásosnak.

Klasszikus értelmezésben a vallásosság egyfajta életvezetési tanácsadásként is felfogható, ha az ember bizonyos módon viselkedik, megkapja a jutalmát a mennyben, ha pedig nem követi a szabályokat, megbüntetik a pokolban. A spiritualitást viszont utazásként szokták leírni, ami önmagunk és az élet céljának felfedezését jelenti bizonyos földöntúli segítséggel. Ezt az elképzelést a buddhizmus mutatja meg leginkább, ezért Amerikában a fiatal felnőttek egyre nagyobb tömege lesz buddhista.

– Ha megnézzük Buddha és Jézus tanításának lényegét, valójában nem találunk különbséget.

A spiritualitás és a vallásosság nem ellentétei egymásnak, hanem a spiritualitás a vallásosság lényege, legmagasabb formája. Megjelenése pedig az egymás iránti szeretet. Tehát amíg szeretjük egymást, valójában vallásos életet élünk. Az emberek összességében sokkal vallásosabbak, mint hiszik magukat – jelenti ki Campolo.

Az üzenet megfelelő közvetítésében segíthet a technológia. Marx és Nietzsche azért is volt olyan sikeres tanaik terjesztésében, mert felhasználták az akkori fejlesztéseket, így a vasutat és a gőzgépet is tanaik magyarázatához. Ma a vallásos tanítások többségét nem a XXI. század problémáival jelenítik meg. A középkorban évszázadokon át a Vatikán és az egyházi szervezet volt az a tudásközpont, amely ma a Szilícium-völgy. A katolikus egyetemeken és a szerzetesrendekben másolták a kódexeket, ott kutattak, onnan származtak a legfontosabb közgazdasági és etikai innovációk, azonban az előny a XX. századra elkopott.

A tudomány művelői világi emberek lettek, a vallás pedig elefántcsonttoronyba zárkózott, egyre inkább távolodva a hétköznapi fiataloktól. A nagy világvallások inkább reagáló közegek lettek, semmint innovátorok.

Az információs technológia elmúlt harmincéves fejlődése olyannyira felgyorsította a világot, hogy ma már a millenniumi és a fiatalabb generációk nem érnek rá megvárni, hogy az egyházak szűrőjén átszüremkedjenek az új megoldások, és kapjanak valamilyen választ. Ezért inkább nem vallják magukat vallásosnak, így nem maradnak le társaiktól. Pedig, ha a vallások befogadják a technológiát, meglepő előrelépést tehetnek. A ghánai főváros, Accra például a Föld egyik legzajszennyezettebb területe. A helyi környezetvédelmi miniszter ajánlotta tavaly, hogy az addig megszokott hangszórók helyett a napi ötszöri imára Whats­Appen hívják a muszlimokat. A kezdeményezés olyan sikeres lett, hogy egyes felmérések szerint még többen is imádkoznak, mint amikor hajnalban a müezzin hívására kellett ébredni. Angliában egyre több anglikán és katolikus templomban nem perselyt adnak körbe a szertartás alatt, hanem kártyaleolvasót, mivel a hívek egyre kevesebb készpénzt tartanak maguknál. Már gyónási applikáció is van, amely lelki tükörként segíti a hívőket, hogy el kell-e menniük gyónni. De misén és temetésen is lehet on­line részt venni, a muszlimok pedig számos applikációval kereshetnek halal éttermet szerte a világon. Sőt a Scan Halal segítségével be is szkennelhetik bármely termék vonalkódját, hogy megtudják, az megfelel-e az előírásoknak.

Tony Campolo szerint a lényeg, hogy ne váljunk a gépek kiterjesztésévé, de éljünk azok előnyeivel. Mert „különbség van aközött, aki valamilyen kreatív dologhoz használja a technológiát, és aközött, aki úgy működik, mint egy gép, miközben létrehoz valamit”. Ő elveszti emberségét.