Hit és technológia

Egyre több az ateista a világon, sok tanulmány szól arról, hogy mindez a technológiai fejlődésnek köszönhető. Tony Campolo amerikai szociológus, lelkész szerint azonban a kérdés jóval bonyolultabb.

Egyre több az ateista a világon, sok tanulmány szól arról, hogy mindez a technológiai fejlődésnek köszönhető. Tony Campolo amerikai szociológus, lelkész szerint azonban a kérdés jóval bonyolultabb, sőt az emberiség valójában vallásosabb, mint hinné. Nietzsche bő egy évszázaddal ezelőtt leírta, hogy „Isten halott”, kijelentve, hogy az emberiség új korszak előtt áll, amelyben nem fog elismerni a földi létezésnél magasabb értéket. A XX. századi történelmet, a totalitárius társadalmak korát nézve igaza lett, ám a XXI. században úgy tűnik, a vallások ismét előtérbe kerülnek. Egyre több ugyan az ateista, a Gallup nemzetközi felmérése szerint soha ennyi vallástalan nem élt a világban: a 2000-es évek első évtizedében 77 százalékról 68-ra zuhant a magukat vallásosnak tartók száma, ám a kimondottan ateista népesség mindössze három százalékkal nőtt, 13 százalékra. Kutatások bizonyítják, hogy a vallás egyfajta biztonságot ad, így például a természeti katasztrófák könnyebben elfogadhatóvá válnak. A gazdaságilag kevésbé fejlett államokban kiegyensúlyozó szerepe lehet a pénzügyi problémákkal szemben. A fejlett társadalmakban azonban a magasabb életszínvonal másfajta kihívásokat teremt, az emberek kevésbé félnek, mit hoz a holnap, így csak a jelentősebb problémák vagy katasztrófák esetén fordulnak újra a valláshoz.

A másik megjelenési forma a vallástalan vallás, amely a technológiai fejlődéshez köthető.

A jelenség nem új keletű, a XX. század totalitárius diktatúrái szintén hasonlóan közelítették meg a személyi kultuszt. Ma vallásos szempontból nem Róma, Jeruzsálem vagy Mekka a legérdekesebb központ, hanem a Szilícium-völgy.

A techcégek ugyanis olyan megoldásokat kínálnak, amelyek korábban csak isteni beavatkozás nyomán tűntek elérhetőnek. A boldogságot, békét, igaz­ságosság elérését ígérik, de nem az örök életben, hanem a földön.

– A probléma, hogy sokan elfelejtik, a vallás nem csak arról szól, hogy mi történik a halálunk után. Amikor vasárnaponként prédikálok, nem arról beszélek, hogy mi lesz, ha meghalunk, hanem hogy mi történik az életben. Hogy Isten mit vár tőlünk, és mi mit tehetünk Istenért és egymásért. Ám a modern társadalmakban, különösen az Egyesült Államokban, a vallás valamifajta csereüzletté vált: Isten megsegít, ha szükségem van rá. Ha elmegyek templomba, és jól viselkedem, akkor kérhetem, hogy legyen elég pénzem, mert megadja, amire szükségem van. És nincs még egy olyan társadalom a világon, amely annyira pénzközpontú lenne, mint Amerika. Az amerikaiak nagy rész hiszi, hogy a vallás valójában a pénzkeresetről szól – magyarázza Tony Campolo. – Azonban a kereszténység lényege az önfeláldozó szeretet. Ez tesz minket emberré. A technológiai fejlődés legnagyobb veszélye pedig éppen az embertelenné válás. Marx ezt a korai munkáiban világosan kifejtette. Nem a proletárdiktatúráról írt, hanem hogy a gépek cserélhető alkatrészekké degradálják az embert. Mindegy, hogy megbetegszik, esetleg meghal, mert jön a következő, aki a futószalagon a helyére tehető.

Tony Campolo

A millenniumi generációnak nincs is problémája Campolo szeretethez fűződő gondolatával, azonban mégsem vallja magát vallásosnak. Ahogy a professzor fogalmaz, hallgatói rendre jelzik, hogy „Jézus csodálatos, de az egyház rossz”. Vagyis a jelenlegi egyházi berendezkedés nem tud kapcsolatot teremteni a fiatalokkal.

– Rendszeresen hallom lelkész kollégáktól, hogy kiürülnek a templomok, nincsenek hívek, akiknek prédikálhatnának. Úgy látom, hogy az üzenet, amelyet átadnak, nem megfelelő nyelven szól. Pedig minden fiatal, akivel találkozom, azt mondja, hogy tisztában van vele, létezik valami nagyobb rajta kívül, tehát spirituális beállítottságú. De az üzenetek hiánya miatt nem tartja magát vallásosnak.

Klasszikus értelmezésben a vallásosság egyfajta életvezetési tanácsadásként is felfogható, ha az ember bizonyos módon viselkedik, megkapja a jutalmát a mennyben, ha pedig nem követi a szabályokat, megbüntetik a pokolban. A spiritualitást viszont utazásként szokták leírni, ami önmagunk és az élet céljának felfedezését jelenti bizonyos földöntúli segítséggel. Ezt az elképzelést a buddhizmus mutatja meg leginkább, ezért Amerikában a fiatal felnőttek egyre nagyobb tömege lesz buddhista.

– Ha megnézzük Buddha és Jézus tanításának lényegét, valójában nem találunk különbséget.

A spiritualitás és a vallásosság nem ellentétei egymásnak, hanem a spiritualitás a vallásosság lényege, legmagasabb formája. Megjelenése pedig az egymás iránti szeretet. Tehát amíg szeretjük egymást, valójában vallásos életet élünk. Az emberek összességében sokkal vallásosabbak, mint hiszik magukat – jelenti ki Campolo.

Az üzenet megfelelő közvetítésében segíthet a technológia. Marx és Nietzsche azért is volt olyan sikeres tanaik terjesztésében, mert felhasználták az akkori fejlesztéseket, így a vasutat és a gőzgépet is tanaik magyarázatához. Ma a vallásos tanítások többségét nem a XXI. század problémáival jelenítik meg. A középkorban évszázadokon át a Vatikán és az egyházi szervezet volt az a tudásközpont, amely ma a Szilícium-völgy. A katolikus egyetemeken és a szerzetesrendekben másolták a kódexeket, ott kutattak, onnan származtak a legfontosabb közgazdasági és etikai innovációk, azonban az előny a XX. századra elkopott.

A tudomány művelői világi emberek lettek, a vallás pedig elefántcsonttoronyba zárkózott, egyre inkább távolodva a hétköznapi fiataloktól. A nagy világvallások inkább reagáló közegek lettek, semmint innovátorok.

Az információs technológia elmúlt harmincéves fejlődése olyannyira felgyorsította a világot, hogy ma már a millenniumi és a fiatalabb generációk nem érnek rá megvárni, hogy az egyházak szűrőjén átszüremkedjenek az új megoldások, és kapjanak valamilyen választ. Ezért inkább nem vallják magukat vallásosnak, így nem maradnak le társaiktól. Pedig, ha a vallások befogadják a technológiát, meglepő előrelépést tehetnek. A ghánai főváros, Accra például a Föld egyik legzajszennyezettebb területe. A helyi környezetvédelmi miniszter ajánlotta tavaly, hogy az addig megszokott hangszórók helyett a napi ötszöri imára Whats­Appen hívják a muszlimokat. A kezdeményezés olyan sikeres lett, hogy egyes felmérések szerint még többen is imádkoznak, mint amikor hajnalban a müezzin hívására kellett ébredni. Angliában egyre több anglikán és katolikus templomban nem perselyt adnak körbe a szertartás alatt, hanem kártyaleolvasót, mivel a hívek egyre kevesebb készpénzt tartanak maguknál. Már gyónási applikáció is van, amely lelki tükörként segíti a hívőket, hogy el kell-e menniük gyónni. De misén és temetésen is lehet on­line részt venni, a muszlimok pedig számos applikációval kereshetnek halal éttermet szerte a világon. Sőt a Scan Halal segítségével be is szkennelhetik bármely termék vonalkódját, hogy megtudják, az megfelel-e az előírásoknak.

Tony Campolo szerint a lényeg, hogy ne váljunk a gépek kiterjesztésévé, de éljünk azok előnyeivel. Mert „különbség van aközött, aki valamilyen kreatív dologhoz használja a technológiát, és aközött, aki úgy működik, mint egy gép, miközben létrehoz valamit”. Ő elveszti emberségét.