Pattogzó tojáshéj

A magyar tanárok arra kíváncsiak, amit a gyerek nem tud, és sok tanuló marad funkcionális analfabéta. Az új alaptanterv mindezen változtatni fog, mondják egyöntetűen szakértőink: Hajnal Gabriella miniszteri biztos, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke és Zalay Szabolcs pécsi gimnáziumigazgató. Ám ez nem jelenti azt, hogy ne volnának közöttük markáns véleménykülönbségek. Abban viszont egyetértenek, hogy lehetetlen mindenki kedvére tenni.

Farsangi bál a Csongrád megyei Bordány általános iskolájában. Kiteljesíthető képességek Fotó: Fotó: Frank Yvette (FY) Délmagyarország

Lugas: Hogyan jellemeznék az új Nemzeti alaptantervet?

Horváth Péter: Nem csak ismereteket akar közölni, pontosabban nem erre, hanem a tanulásra és a tanulási eredményre teszi a hangsúlyt. Ma azonban a nyilvános vita leginkább a magyarról meg a történelemről folyik. Az előbbivel kapcsolatban nekem is vannak problémáim, az utóbbit ért kritikákkal nem értek egyet.

Hajnal Gabriella: Az irodalom az órák hat százalékát teszi ki.

Lugas: Látványos, hogy a természettudományos tárgyakhoz alig szól hozzá valaki, pedig a diá­kok matematikából és fizikából szoktak megbukni, csak ritkábban magyarból és történelemből.

Hajnal Gabriella: Jóval kevesebb a matematikaanyag is, mint a mostani, ugyanakkor sok minden épül a matematikára. Ha kilencedik-tizedik osztályig nem tanítunk meg egy sor dolgot, akkor soha nem tud a diák természettudományos pályára lépni.

Horváth Péter: A matematikából és a természettudományokból elvárt alap lényegesen csökkent. De a kötelező minimumnak meg kell lennie.

Lugas: Létezhet-e mindebben közmegegyezés?

Hajnal Gabriella: Ezt a NAT-ot százötven-kétszáz ember készítette.

Horváth Péter: Kétezertizennyolc augusztus végéig elkészült egy leirat, a tantervek többségének ez maradt a váza. Ennek a tervezetnek megtörtént a társadalmi vitája is, amelyhez több mint ezer hozzászólás érkezett. Ahhoz képest lényegesen csak a magyar változott meg. A legutolsó fázis már nem volt nyitott, de ami akkor került bele, az mind szerepelt a visszajelzésekben.

Hajnal Gabriella: Nem szakmai hozzászólások érkeztek elsősorban, hanem hogy ebből-abból a tantárgyból miért kevesebb az óra, vagy éppen miért nem több a tananyag. Főleg lobbitevékenység zajlott. Nagyon kevesen akarják észrevenni, hogy a célunk az volt: a gyerekek terhelése minden szempontból csökkenjen. Nemcsak az óraszámokban, hanem hogy olyan ismeretet, tudást kapjanak, amelyet később rugalmasan tudnak használni, amely gyakorlatias is, és amely megkedvelteti velük az adott tantárgyat. Ennek a szempontnak szerintünk ez a NAT megfelel. Nem tökéletes, hiszen ahhoz több szempontból is paradigmaváltás kellene. Ha a szívemre hallgatnék, csak 24 tanóra lenne, és abban komplex ismereteket oktatnának. Csakhogy ezt most még nem lehet megtenni. Egyrészt óriási lenne az ellenállás, másrészt kell hozzá az átalakított tanárképzés és tanártovábbképzés is.

Farsangi bál a Csongrád megyei Bordány általános iskolájában. Kiteljesíthető képességek
Fotó: Fotó: Frank Yvette (FY) Délmagyarország

Lugas: Miért nem lehet egész napos iskolát szervezni, amelyben eloszlik a diákok terhelése?

Hajnal Gabriella: Vannak egész napos iskolák. A kisebb településeken erre nagyobb az igény, a nagyvárosokban pedig kisebb a délutáni különórák miatt. Amikor a kormány bevezette a tanulók 16 óráig tartó benntartózkodását az általános iskolákban, a szülők közül sokan kikérték a gyermeküket a délutáni foglalkozásokról.

Horváth Péter: Lehet, hogy vannak a NAT-ban koherenciaproblémák, de abban következetes, hogy minden tantárgynál segíteni kell a tanulási módszerek kialakulását tevékenységgel, kísérletetekkel, páros kapcsolatokkal, digitális eszközökkel, egyéni otthoni munkával. Vagyis segít elsajátítani azt a képességet, hogy később egyedül is tudjon tanulni, akinek szüksége lesz rá, és ne csak egy konkrét ismeretet tudjon. Ennél fontosabb feladata nincs is az iskolának.

Lugas: Rakjuk akkor tisztába a fogalmakat! Mi a NAT, mi a kerettanterv, és azt kik írják?

Hajnal Gabriella: A NAT határozza meg az alapvető tartalmi ismereteket, célokat és fejlesztési feladatokat, ez az alap, a közös érték. Ezért szerepel benne, hogy a tanulás során hová kell eljutni, ezeket nevezi a mostani NAT tanulási eredménynek. A kerettanterv részletesebb, témakörökre és konkrét feladatokra bontja a NAT-ban előírt tartalmakat. Ugyanazok a tanárok írták, akik a Nemzeti alaptantervet is. Folyamatosan találgatják, hogy vajon kik írták ezt a NAT-ot, de nem kell semmit találgatni, több sajtóorgánum kikérte közérdekű adatként, és elmondtuk, kik vettek részt a munkában. És ezek a szakemberek nem csak a NAT-on dolgoznak, hiszen zajlanak az ehhez kapcsolódó fejlesztések is, konferenciákat tartunk, készülnek a tanári kézikönyvek. A kerettanterv megjelenése után el kell készíteniük az iskoláknak a helyi tanterveket. Ezekben már nem kell ragaszkodniuk feltétlenül ahhoz például, hogy hetedikben egy óra kémia, nyolcadikban pedig egy óra fizika legyen. A szabad órakeretet minden iskola maga oszthatja be.

Lugas: És mikortól lehet bevezetni a „science” típusú, komplex természettudományos oktatást?

Hajnal Gabriella: Amikortól akarják, azzal a kitétellel, hogy felmenő rendszerben, az első, az ötödik és a kilencedik osztályban indul az új NAT szerinti tanítás 2020 szeptemberében. Tehát akkor hetediktől lehet indítani. Ebben is teljes az iskolák szabadsága. A természettudományokat taníthatják komplexen és tantárgyanként is.

Lugas: Erre a típusú képzésre már átálltak a tanárképzők?

Hajnal Gabriella: Már most is vannak ilyen képzések.

Horváth Péter: Olyan szakos kollégák jelenleg még nem nagyon vannak, akik mindent tudnak. De már van mozgás, a biológia–kémia szakos a maga szakjait már tudja egységben tanítani, illetve a határterületeket is.

Tankönyvek a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. budapesti raktárában. Keretek közé szorított tananyag
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Lugas: Minden NAT-ban szerepel, hogy az első évfolyamokon mindenkit meg kell tanítani írni, olvasni és számolni. Mégis megtörténik, hogy nyolc év után olyan gyerekek jönnek ki az iskolából, akik erre nem képesek. Ez miért nem szokott sikerülni? Hiszen aki nem tud olvasni, nem tud tanulni sem…

Hajnal Gabriella: Sok helyen túlságosan gyorsan haladnak az alsó tagozatban. Van olyan, ahol november végéig megismerték az összes betűt a diákok, aztán elkezdtek olvasni anélkül, hogy rendesen megalapozták volna a betűismeretet. Az új NAT a differenciálással lehetőséget biztosít a gyorsabban és a lassabban haladó tanulók megfelelő oktatására is, ezért még első év végére sem lesz követelmény a teljesen hiba nélküli olvasás. Sokkal hosszabb lesz a felkészítő időszak. Nem kell mostantól például negyedikben alanyt, állítmányt elemezni és törtekkel számolni sem.

Horváth Péter: Már 2006 decemberében azt mondtuk, hogy az első négy osztálynak kizárólag az írás, olvasás, számolás megtanításáról kell szólnia. Csak az a baj, hogy a társadalom és a szülők elvárásai között a különbségek igen nagyok. Az elsős diákok egy része már tud olvasni, ezért azt várja el a szülő, hogy ne tötyörögjenek a gyerekével, közben pedig lemaradnak azok, akik még nem tudnak olvasni.

Zalay Szabolcs: Az alsó tagozatos NAT-tal nincs is komolyabb probléma, szerintem ez az alaptanterv progresszív része. Én az egésszel vagyok elégedetlen. Mert úgy érzem, hogy vajúdási folyamat zajlik a világban is egy újfajta pedagógiáért, igényeljük a kreativitást, a kooperativitást, a differenciálás szabadabb lehetőségeit, a drámapedagógiai módszertan kiterjesztését és a projektpedagógiát. Ezek ugyan belekerültek ebbe a NAT-ba is, de ha összehasonlítjuk a 2018. augusztusi változattal, az jóval progresszívebb volt.

Hajnal Gabriella: Ez az anyag mintegy nyolcvan százalékában megegyezik a 2018-assal, igaz, a kompetenciák tantárgyakhoz történő kapcsolódásai átkerültek a kerettantervekbe.

Zalay Szabolcs: A 2018-as bevezetőjébe szép elvek kerültek be, amelyek szerintem a modern pedagógia követelményei. Így kellene a modern iskolát kialakítani. De attól tartok, hogy ez a NAT nem képes megalapozni a paradigmaváltást. Ez a szomorú tény. Miért nem? Ezen kellene közösen gondolkodni, nem pedig hagyni, hogy a politika és az ideológiák megosszanak bennünket. Elfeledkezünk a lényegről, hogy még mindig masszív poroszos szerkezetű iskolában élünk, amelyet nagyon nehezen tudunk új iskolává átfordítani. Ennek több oka lehet. Az egyik alapvető oka a bizalmatlanság. Nem merik a tantestületekre, a tanárokra bízni, hogy szabadabban készítsenek tanterveket. Ez általánosságban is igaz, nem bíznak az iskolákban sem.

Hajnal Gabriella: Csakhogy sok, a NAT-tal kapcsolatban érkezett vélemény arról szól, hogy sokkal többet kellene tanítani, és hagyjuk békén a tanárokat a kooperálással, a projektmunkával és hasonló módszerekkel. Tanítsuk meg inkább a gyerekeknek Newton első törvényét. Abban igaza van Szabolcsnak, hogy paradigmaváltásra van szükség, csakhogy ez nem tud megtörténni, ha a társadalom és benne a pedagógustársadalom ezt nem támogatja. Én a szívem szerint 24-25 órában tanítanék, és azt komplexen, kooperatívan, előtérbe helyezve a projektmunkát. Csakhogy erre jelen pillanatban nem vagyunk felkészülve. Sem a pedagógusok, sem a társadalom. A szülők, ha szöveges értékelést kap a gyerek, akkor azt kérdezik: ez micsoda, és milyen osztályzatnak felel meg? Abba az iskolába fogják beíratni a gyereket, ahol kínait, japánt tanítanak, meg matematikatagozat van. Vagyis azt nézik, hol kapja a gyerekük a legnagyobb terhelést. Ennek akarnak sok esetben az iskolák is megfelelni, ezért mindenfélét elindítanak, ennek lesz az a következménye, hogy nem teljesedik ki annyira a gyermek, mint amennyire egyébként képes lenne.

Zalay Szabolcs: Ezzel nem teljesen értek egyet. Annyira halad az idő, olyan gyorsan pörögnek az események, hogy nem lehet fékezni. Azért vagyok csalódott és elégedetlen, mert 2018 augusztusában úgy éreztem, hogy nagy esély van a kezünkben, ami közmegegyezésre tudna vezetni. Azt a változatot elég széles kör támogatta.

Hajnal Gabriella: Akkor még egyszer megkérdezem: mi az, amiben ez a mostani NAT más? A magyaron kívül.

Zalay Szabolcs: Nagy különbség, hogy akkor a bevezetőnek a szerepe sokkal nagyobb volt.

Hajnal Gabriella: Ez igaz, de a lényege megmaradt. A kompetenciák kapcsolódási pontjai nincsenek benne, de szerepelnek a kerettantervekben. Vagyis egy szinttel lejjebb jelennek meg. Valamint kimaradtak azok a kapcsolódási pontok, amelyek azt határozzák meg, hogy az egyes tantárgyak hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Ezt viszont az okostanterv fogja megmutatni. Vagyis lehet a NAT-ot önállóan kezelni, de nem biztos, hogy jó. Egészben kellene vizsgálni a kerettantervekkel, a segédanyagokkal, a digitális tananyagokkal, mert azok is készülnek hozzá, és az okostantervekkel. Ez így kerek egész, és ebben van benne az a korszerű szemlélet, amely a NAT-ban is jelen van.

Zalay Szabolcs: Érdemes volna az ideológiai viták fölé emelkedni, és a jelenséget szemlélni. Az egyik indító gondolata az volt a Csépe Valéria-féle csoportnak, hogy jelenségalapú oktatásra van szükség. Ez azt jelenti, hogy a diszciplináris szemlélettől, vagyis hogy tudományágak szerint szét van szabdalva az oktatás, hogy tantermenként falak között éljük az életünket, és a gyereknek át kell kapcsolnia mindig egy másik valóságra, át kellene ugrani az életközeli, jelenségalapú helyzetbe. Nem véletlen, hogy a pártok és az ideológusok ráugrottak a témára. A mi korunk a tudatformálásról szól, és minden azon múlik, tudunk-e szintet ugrani, vagy megrekedünk egy alacsony szinten, ami oda vezet, hogy tönkretesszük a Földet.

Hajnal Gabriella: Ez nem jön át ebből a NAT-ból? Minden természettudományi tantárgyban hangsúlyos szerepet kap az egészséges életmód, a környezetvédelem, a környezettudatosság. Megjelennek a kémiában, a biológiában, a fizikában, ráadásul komplexen. Például a fizika hatása a környezetvédelemre, és így tovább. Ezt nem hiányolom, inkább azon aggódom, hogy a tanárok ezt tudják-e majd tanítani. Vagy az folytatódik, hogy előveszik a régi kémiakönyvet, és lexikális tudásra alapozva végigtanítják azt. Ettől jobban félek.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, a Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős
miniszteri biztos, matematika–fizika szakos, Bárczy István- és Németh László-díjas tanár
Fotó: Havran Zoltán

Horváth Péter: Tény, hogy a 2008-as bevezető szöveg a NAT-ban jóval nagyobb terjedelmű volt, nyilván sokkal részletesebb, kidolgozottabb, benne a szülői, a tanulói, pedagógusi felelősség. Ez minden kompetenciánál meg volt határozva.

Lugas: Ez miért került ki, és ki döntötte el, hogy a bevezető szöveg megváltozzon?

Hajnal Gabriella: A lényege, hogy leadott egy NAT-ot a Csépe Valéria-féle csoport, és én is leadtam egyet. Utána a kormány, az államtitkárság kezében van a döntés.

Lugas: Tehát két NAT készült?

Hajnal Gabriella: Nem. Mi megkaptuk azt az anyagot, amely 2018-ra elkészült, és már átment a társadalmi egyeztetésen, majd 2019 márciusában a professzor asszony csapata által készített kerettanterveket is megkaptuk; a mostani, általam mint miniszteri biztos által vezetett csapatnak 2019 márciusától az volt a feladata, hogy ezeket a dokumentumokat a társadalmi egyeztetésen beérkezett véleményeket figyelembe véve fejlessze tovább, alakítsa. A tantárgyi szakértői csoportokba bekerült négy-öt új ember, valamint részt vettek a munkában az eredeti szakértői csapat tagjai közül is jó néhányan. Nagyon konstruktív munka folyt. Így született meg ez az anyag. Ezért is mondhatom, hogy az esetek döntő többségében csak kisebb változtatások történtek, amelyekre a Csépe-féle csapat tagjai is azt mondták, hogy ez a változat letisztultabb, jobb.

Horváth Péter: Az első változat valóban nagyon egységes anyag volt. Amit viszont 2019 decemberében az államtitkárságtól megkaptunk, abban a korábbi bevezetőből nulla oldal szerepelt. Erre mondtuk mi, hogy ez számunkra elfogadhatatlan, mert nincs deklarálva, hogy az oktatási rendszernek mi felé kellene elmozdulnia. A január 31-i változat nem azonos a decemberben az államtitkárságtól megkapottal. Arról persze lehet vitatkozni, hogy ennek mi a realitása.

Zalay Szabolcs: Fontos emberképet határozott meg, amelynek a középpontjában a fejlődő, kibontakozó ember állt. A Homo studens, a tanuló ember. Ez a korszerű irányvonal. Még nem bújt ki a tojásból, de már pattogzik a tojás héja. És zajlik a mélyben egy pedagógiai forradalom is, mert már sehol nem bírják ezt a kötöttséget.

Hajnal Gabriella: Ez azért erős túlzás.

Zalay Szabolcs: Ezért is érdemes beszélni a pedagógusok helyzetéről. Két korszak csatája érződik. A tanárok megbecsültsége fontos kérdés. Nem véletlenül fejeztük ki január 15-én a Nemzeti Pedagógus Kar elnökségében az ellenvéleményünket, amelynek a lényege a tanári presztízs helyreállítása. Ez a NAT szerintem nem ad elég szabadságot a tanároknak, hanem korlátoz, és korlátozni fog a kerettanterv is, ha csak egyféle lesz. Mert a helyi tervben is annak kell majd szerepelni, ami a kerettantervben szerepel.

Hajnal Gabriella: Nem értek egyet.

A kerettanterv ugyanis a közös minimumot határozza meg, amelyet minden magyar gyereknek tudnia kell, amikor kilép az iskolából. Onnantól kezdve az iskola döntése, mivel egészíti ki, mit tesz bele. Ezért nem is akarunk foglalkozni az emelt szintű tantervekkel, mert a speciális matematikaoktatás a Fazekas-gimnáziumban teljesen más, mint mondjuk a Berzsenyiben. Lesznek egyedi kerettantervek is, amelyeket a miniszternek kell jóváhagynia, ilyenekből tanítanak az alternatív iskolák, de azokban is megvan, mit kell megtanítani. Az alól nem lehet kibújni.

Zalay Szabolcs: És akkor itt veri ki a biztosítékot a magyar nyelv és irodalom tantárgy.

Hajnal Gabriella: Csakhogy a magyar kerettantervét még nem is látták, így pedig, ahogy az előbb is jeleztem, nem lehet teljes képet alkotni.

Horváth Péter: Visszatérve: az eredetileg ötvenoldalas Csépe-féle bevezető részből hat-nyolc oldal lett. Ez megfogalmazza annak a lényegét, csak nem olyan részletességgel, ami a módszertant, a differenciált oktatást, a tanulási környezetet illeti. Ez utóbbit kifejezetten jól leírja, aztán az majd kiderül, hogy a Kliknek lesz-e

arra pénze, hogy ehhez alkalmas osztálytermeket alakítson ki. Viszont a tantárgyaknál sok minden megjelenik, ami korábban a bevezetőben szerepelt, és szerintem ha a tantárgyakat a magyaron kívül megnézzük, azokkal különösebben nagy probléma nincs. Ezért engem nem zavarna annyira, hogy csak egy kerettanterv van, ha az viszonylag szűk.Hajnal Gabriella: És nagy szabadságot ad.

Horváth Péter: Én lejjebb mennék a nyolcvan-húsz százalékos kötelező-szabad aránynál is, csak kérdés, hogy ezt hány magyar iskolában lehet megcsinálni. Alapvetően a nagyon magasan kvalifikált, jó kimeneti eredményeket pordukáló tantestületek tiltakoznak az új tervezet ellen.

Hajnal Gabriella: Akiknek a legnagyobb problémájuk az, miért nem taníthatnak negyven órában. Mert nekik kevés a plusz két óra.

Horváth Péter: Hiába gondoljuk azt, hogy ötödiktől nyolcadikig minden évfolyammal megvalósítható, ami most le van írva. Nem az. Ezért kellene még visszafogottabb tartalmat előírni és nagyobb szabadságot adni. Viszont a tantárgyi leírásokban egyértelműen látszik az a törekvés, hogy az ismeretanyag és a tanítás helyett áthelyeződik a hangsúly a tanulásra és a tanulási eredményekre Ebben tesz egy lépést a NAT.

Lugas: A Nemzeti alaptanterv a „minimum” tudást tartalmazza?

Hajnal Gabriella: Úgy fogalmaztuk meg, hogy egy átlagos képességű gyerek a tanórák nyolcvan százaléka alatt el tudja sajátítani a tananyagot. Azért nem száz százalékot határoztunk meg, mert van olyan iskola, és olyan tanuló, ahol gyakorlással és felzárkóztatással együtt száz százalékra lesz szükség. De olyan is van, hogy már az órák ötven százaléka alatt elsajátítják. Ezért gondoltuk, hogy nem feltétlenül az óraszám növelésével kell többet adni, hanem ahol gyorsabban halad a pedagógus, ott a felszabaduló tanórákon gyakorlatilag azt tanít, amit akar, taníthat sokkal többet is.

Zalay Szabolcs: Nagyon sok múlik a tanári presztízsen. A Nemzeti alaptanterv alapján úgy tűnik, hogy még mindig nem merjük elengedni a tanárok kezét. Messzire vezet ez a probléma. Ötven évvel ezelőtt hetedére csökkentették a tanárok fizetését, emiatt a pálya kontraszelektálttá vált. Ennek ellenére az a 160 ezer magyar pedagógus mégiscsak a vállán viszi az országot évtizedek óta, és adja tovább a nemzet kulturális értékeit. Jobban kellene bízni a tanárokban, de az oktatásirányítás nem mer ilyen irányba elmozdulni. A minimálbértől elszakított pedagógusbérekkel is nagyon nagy a baj. És a szakiskolákban közelmúltban fölvett videók azt mutatják, hogy sokfelé már a pedagógus biztonsága is veszélyben forog. Erre egyébként nem jelent megoldást az iskolák bekamerázása. Meg kellene állítani ezt a lefelé tartó spirált.

Hajnal Gabriella: Ebben van igazság, de semmi köze nincs a NAT-hoz.

Lugas: Biztos, hogy a pedagógusokba vetett bizalom nélkül nehezen orvosolható a probléma. Csak éppen a pedagóguspálya terén tapasztalható sok évtizedes kontraszelekció erős érv az oktatásirányítás jobban működő kontrollja mellett.

Horváth Péter: Mindenekelőtt a pedagógusképzés teljes átalakítására van szükség.

A Csépe Valéria-féle alaptanterv nagyon jó volt, de ez a mostani szöveg kicsit reálisabb. Pillanatnyilag a pedagógusok átlagéletkora ötven év fölötti. Olyan pedagógusjelöltekre van szükség, akik képesek lesznek integrálni, differenciálni, modern eszközöket használni. Akik jó kérdéseket tudnak majd föltenni, irányítani tudják majd a csoportot. A legjobb képességű középiskolásoknak kellene pedagóguspályára menniük. A mai környezet azonban ezt nem segíti elő.

Hajnal Gabriella: Ennek sincs köze a NAT-hoz… Probléma, hogy a pedagógusok elégedetlenek, és ezt rendszeresen jelzem is. De az elégedetlenséget csak felszínre hozta az alaptanterv, valódi kapcsolat nincs a két dolog között.

Lugas: Az elmúlt évtizedekben megváltoztak a gyerekek, egészen másfajta pedagógiai megoldásokra lett szükség. De lehet-e változtatni azon, hogy a magyar iskolákban arra kíváncsiak a tanárok, mi az, amit nem tud a gyerek?

Hajnal Gabriella: Ez tanárfüggő, de az új alaptantervben e tekintetben komoly irányváltás történt.

Zalay Szabolcs: A tét a tudatformálás. Ezt akarja a média, ezt akarják az ideológiák. És ez a dolga az iskolának. Hogy igenis változzon az ember! Fejlődjön minél többet! Ennek a legfontosabb terepe a magyar nyelv és irodalom tanítása. Emlékszem, volt olyan idő, amikor megkérdőjelezték, van-e szükség magyartanításra. Ez luxus. Nem véletlen, hogy a bírálatok leginkább a magyartanítás kapcsán merültek fel. Csökkentettük az óraszámot, mert ez az elvárás, de valóban megnyomorítjuk a gyerekeket, mert nem találtuk meg a módszert, hogy kevesebb idő alatt örömteli pedagógiával élményszerűen tanítsunk. Megítélésem szerint körülbelül 130 százalékkal nőtt az új Nemzeti alaptantervben a megtanítandó tananyag magyarból, miközben csökkent az óraszám. Ez az elvárás szétfeszíti az oktatást. A magyartanárok úgy vélik, nem marad lehetőségük arra, hogy terjesszék a kultúrát, megszerettessék az olvasást. Ez lenne a sava-borsa a mai tanításnak. Napjainkban nagyon nehezen olvasnak a gyerekek, ez lenne a lényeg: rávenni őket az olvasásra, mert ez a kulcsa annak, hogy művelt emberek legyenek.

Zalay Szabolcs, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökségi tagja, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatója, Németh László-díjas magyartanár Fotó: Havran Zoltán

Hajnal Gabriella: Nem véletlenül a magyar irodalom és a történelem körül zajlik a legnagyobb harc. Ideológiailag ez a legfontosabb terület. A magyar és történelem szakos tanárok valóban tudatot formálnak, ezért bizonyos szempontból megjelenik a tanítás során a szubjektivitás is.

Lugas: De nincs is olyan, hogy objektív tudat.

Hajnal Gabriella: Éppen ezért ez a legvitatottabb terület. Emiatt próbáltuk meg keretek közé szorítani a tananyagot. Hogy ne lehessen például eltagadni a holokausztot, a gulágot, vagy figyelmen kívül hagyni nagy irodalmi életműveket. De a kerettanterv lesz a meghatározó, és abban sokkal nagyobb lesz a választási lehetőség.

Lugas: Az elmúlt évek nagy vitái arról zajlottak, hogy a Kincskereső kisködmönt vagy a Harry Pottert kell-e tanítani.

Hajnal Gabriella: Éppen ezért alsó tagozatban egy-két kötelező olvasmány van csak megjelölve a kerettantervben. Hiszen mindenki számára az a cél, hogy a gyerek megszeresse az olvasást. Szinte mindegy, milyen úton-módon. Ezt a pedagógus látja leginkább.

Horváth Péter: Kétezertizenkilenc őszén a Nemzeti Pedagógus Kar részéről is a legtöbb javaslat, vélemény kétségkívül a magyar irodalom kapcsán fogalmazódott meg. Ezért szóbeli egyeztetéseket is tartottunk, és jeleztük: nem biztos, hogy ez a legjobb irány.

Lugas: És mi volt a legfontosabb kifogás?

Horváth Péter: A legfontosabb a kortárs irodalom hiánya és a nagyfokú kötöttség. De a kifogások nyomán történtek változások is. Eredetileg például az szerepelt a szövegben: Ibsen: Nóra. Azt kértük, hogy legyen választható Ibsen életművéből más is, hiszen ha Kecskeméten a színházban épp a Vadkacsa megy, akkor hadd tanítsa azt a tanár! Vagy például meghatározták, hogy melyik versszakot tanulják meg memoriterként. Ez a pedagógus szempontjából bántó. Ugyanakkor a történelemoktatás tekintetében nem sok bírálat volt. Kifejezetten jó megoldásnak tartjuk, hogy ötödik-hatodik osztályban alapvetően történetmesélés és portré van. És egyáltalán nem keltett visszatetszést a magyar történelem hangsúlyozása, hogy ebből a szempontból tanítsuk a világtörténelmet. És harminc százalékkal csökkentek a kötelezően megtanítandó évszámok, és csökkent a tananyag is.

Lugas: Gyakori bírálat az új alaptantervvel kapcsolatban, hogy a szerzők politikai nézetei nem megfelelőek.

Hajnal Gabriella: Volt olyan megszólaló, aki azt javasolta, hogy inkább az életművet nézzük, én ezzel egyetértek.

Lugas: De így esetleg rossz példaképet állítunk a gyerekek elé.

Hajnal Gabriella: Valószínűleg életút alapján aligha találunk olyan szerzőt, aki minden szempontból mindenkinek megfelel.

Zalay Szabolcs: Ez teljesen így van. Nem ez a baj. Több éve küzdünk ezzel az anyaggal, és úgy érzem, nincs készen.

Hajnal Gabriella: Készen sosem lesz, hiszen a világ állandóan változik. Ezért lesz fontos a kerettanterv, amely nem jogszabály, és így sokkal könnyebben megváltoztatható. A Nemzeti alaptanterv nem, de minden más alakítható. Egyáltalán nem baj, hogy a hazafias nevelés az alaptanterv középpontjába került. Az állampolgári ismeretek tárgy például kifejezetten gyakorlatias: a pénzügyi tudatosság, a környezetvédelem, az önkormányzatiság, a lokálpatrio­tizmus, a család mind-mind nagyon fontos elsajátítandó ismeret. A sokat támadott honvédelem három területen jelenik meg az állampolgári ismeretek tantárgy tanulási eredményei között a hatvannyolcból. Mégis ezt kifogásolják.

Zalay Szabolcs: Mindez nagyon fontos, de miért került ki az etika?

Hajnal Gabriella: Szabadon választható. Az érettségi szabályzat fogja meghatározni, mely tárgyaknak lesz érettségi követelményük. Ugyanez a helyzet a filozófiával: nem kötelező, de választható.

Horváth Péter: Reményre ad okot, hogy a kerettanterv nem kőbe vésett. Így az első év tapasztalatai minden különösebb nehézség nélkül beépíthetők lesznek a módosított kerettantervbe.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgató-
ja, matematika–fizika szakos, Eötvös József-díjas tanár Fotó: Havran Zoltán

Lugas: Milyen lesz az új Nemzeti alaptanterv alapján tanított nemzedék, amely a 2030-as években lép a munkaerőpiacra?

Hajnal Gabriella: Könnyebben fog alkalmazkodni a változásokhoz, használható tudással fog rendelkezni, de a legfontosabb, hogy boldog legyen.

Zalay Szabolcs: Óriási a felelősségünk, hiszen arról van szó, mennyire leszünk rugalmasan túlélőképesek.

Horváth Péter: Ha adottak lesznek a feltételek, akkor sok múlik rajtunk, pedagógusokon. Nagyon fontos a kölcsönös bizalom. A társadalom, a szülők, a diákok, a pedagógusok közötti bizalom. A több közösen végzett munka ezt is elhozhatja.