Nagyobb kárt okozott a fagy, mint a világjárvány

A tél végi metszések és a tavaszi növényvédelmi munkák befejeződtek, mindenki maszkban, kesztyűben dolgozik a kertészetekben, de így is felmerül, mi lesz, ha náluk is felüti a fejét a járvány. További félelem, lesz-e külföldi kereslet a hazai zöldségre és gyümölcsre. A lakosság készletfelhalmozása nem indokolt, a pánikszerű vásárlás visszaszorítására a Nemzeti­ ­Agrárgazdasági Kamara kampányt indított Ne spájzolj! jelmondattal.

Elősegíti a Tanácsban elfogadott Közös Agrárpolitika a gazdák versenyképességét Fotó: Mirkó István

Mint sok helyen az országban, a hazai kertészetekben, mezőgazdasági üzemekben is kevesebb most a mozgás. Legalábbis minimalizálják a személyes kontaktusok számát. Oltyán István palántanevelési ágazatvezető szerint nem fordulhat elő, hogy csak úgy beugrom az üzembe megnézni a növényeimet. Igény esetén azonban bármilyen online csatornán megmutatják, milyen szépen fejlődnek a palánták a szentesi telephelyen. Küldenek fényképet is.

– Kora tavasszal egy pillanatra elbizonytalanodtunk, elinduljunk-e egyáltalán ebben az évben – osztja meg a kétségeit Kerényi István mezőgazdasági szaktanácsadó. A zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek (tészek) közül a dél-alföldi Interfruct Tész Kft. egyéni termelőknek, családi és társas vállalkozóknak teremt biztos értékesítést a régióban. A tagok száma közel százötven: középtulajdonos gazdák, akik hat-hétszáz hektár feletti területtel rendelkeznek, több ezer tonna gyümölcsöt, zöldséget dolgoznak fel és forgalmaznak évente.

– A természet „beindult”, nekünk pedig fel kell készülnünk a termények feldolgozására. Általános problémánk a szezonalitás: nyáron száz fölötti létszámmal, a téli szezonban harminc-negyven munkavállalóval számolunk. A koronavírus miatt most sokkal kevesebb az alkalmi – főleg erdélyi – vendégmunkás. Korlátoztuk a telephelyek közötti mozgást, aki a földeken van, az most nem érintkezhet a csomagolóüzemben lévőkkel, és a munkások is megtartják az egymás közötti másfél méter távolságot, mindenki maszkban, kesztyűben dolgozik, de így is rizikó, mi lesz, ha felüti a fejét a járvány. Érkezik az áru ezer tonnaszámra, közben meg a munkások lebetegednek?! Még nem tudjuk, hogyan lehet kezelni egy ilyen helyzetet – vallja be Kerényi István.

Az idei év különben sem indult könnyen, a kajszibarack és a cseresznye komoly fagykárt szenvedett, meggyből a korai érdi fajtákat szintén megviselték az áprilisi fagyok, de a késői fajtákkal sem lehet biztosan kalkulálni. Majd csak hónapok múlva látszik a kár, amikor a félig megnőtt szemek esetleg lepotyognak a fáról.

Az egész éjszaka tartó, mínusz hét-nyolc fokok ellen füstölőkkel és más megoldásokkal próbáltak védekezni. Terményeik zöme exportáru. Mint mondják, a szállítással kapcsolatos félelmeik lassanként oldódnak, mert látják, hogy a kormány segíti az akadálytalan árumozgást.

Szükséghelyzetben a gazdák is összezárnak, nem a konkurenst látják egymásban, inkább a kollegialitás érzése erősödik bennük
Fotó: Mirkó István

De aggasztja őket, hogy lesz-e megfelelő külföldi kereslet, mert a belföldi üzemek sajnos nem tudják feldolgozni az exportra szánt terméket. Kerényi István sem teljesen nyugodt, mert mint mondja, itt a spárgaszezon, az új fejes káposztát is a skandináv piacon szokták értékesíteni, de a külföldi fél már jelezte, hogy nem kell az a mennyiség, amelyre korábban számítottak.

– Partnereinktől halljuk, hogy a német áruházláncoknál is csökkent a magyar áru iránti kereslet, de ha a külföldi piacok bedugulnak, az árak rögtön zuhannak, és a termelők még azt a pénzt sem kapják meg, ami minimálisan szükséges a gazdaságos működéshez – mondja. – Május végére kiderül, sikerült-e értékesíteni a korai zöldségeket. Ha megtörténik a „dugulás”, akkor várhatóan tömegesen bedőlhetnek a gazdaságok, mert annyi tartalékuk nincs a hazai termelőknek, hogy egy totálisan veszteséges évet túléljenek.

Európában egyedülállóan Magyarország területének több mint a fele szántóföld. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a bruttó hazai termék 3,5 százalékát állítja elő a mezőgazdaság, és a munkaképes népesség öt százaléka dolgozik a szektorban.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt hetekben több ágazatra kiterjedő elemzést adott ki a koronavírus okozta gazdasági helyzetről. Megyénként munkacsoportot hozott létre a gazdálkodók, az élelmiszer-előállítók és -feldolgozók, a beszállítók, a szolgáltatók és a kereskedelem együttműködésének támogatására. Folyamatosan monitorozza az ágazati szereplőket érintő problémákat, együttműködik az Agrárminisztériummal is, hogy beavatkozási javaslataikat eljuttassák az operatív törzshöz és a kormány által megalakított, a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoporthoz.

– A gyümölcstermesztőknek ugyan van még pár hónapjuk az értékesítésig, de az máris látszik, hogy a szezonindítás sikeres volt: a tél végi metszések és a tavaszi növényvédelmi munkák befejeződtek. Többségében hazai szakemberek segítségét vették igénybe a termelők, metszőbrigádok járták az országot, tapasztalat szerint a munkaerőhiány inkább a nyár elejére szokott akuttá válni.

Jól érzékelhető nehézség a növényvédő szerek piacának hektikussága. Ennek oka, hogy a termékek 95 százalékát importáljuk, a cégek beszállításai viszont késnek – értékeli a helyzetet Lakatos Tamás, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutatóintézetének igazgatója. – A kereskedők a gyártókra mutogatnak, azok viszont Kínára, a hatóanyag-előállítás egyik jelentős helyszínére. De Kínában január–február táján megállt az élet, a várt szállítmányok nem indultak el, emiatt az európai gyártók alapanyaghiánnyal küszködnek.

A folyamat hatása begyűrűzött Magyarországra is: több készítmény hiánycikk a piacon, és az evidens munkálatok egy csapásra bizonytalanná váltak.

A jelenlegi helyzetben az ágazat szereplői nem tudják megbecsülni, miként alakulnak, meddig maradnak a következő hetekben a korlátozó intézkedések. Lakatos Tamás szerint nagy próbatétel elé állítja a termelőket, ha a korábban megszokott erdélyi és kárpátaljai vendégmunkásokra nem számíthatnak, mert a hazai munkaerő nem alkalmas és nem is elegendő a betakarításhoz. Bár komoly terméskiesés várható – a kajszibarack, a cseresznye, a meggy megsínylette a tavaszi időjárást –, de nagyobb kárt okozott a gyümölcsösökben az áprilisi fagy, mint a világjárvány.

A NAK hangsúlyozza, hogy a tavaszi munkák folytonossága mellett elengedhetetlen a szállítás és az értékesítés lehetőségeinek feltérképezése.

A kistermelők, manufaktúrák eddig döntően egycsatornás úton értékesítették termékeik hetven százalékát: bizonyos piacokon vagy vendéglátóegységeknél. Az utóbbiak bezárásával viszont árufelesleg képződött. Ezt a többletet csak valamilyen házhoz szállítási rendszerben tudná a termelő teríteni, ami egészen más jellegű logisztikát igényelne, például több járművet, csomagolást, ilyen kapacitásokkal azonban a kistermelők többsége, de a manufaktúrák jelentős része sem rendelkezik. A válság kárvallottjai többek közt a gombatermesztők: a gombatermés nagy részét ugyanis hagyományosan az éttermek és szállodák vásárolják meg, kiesésükkel a szektor hatvanszázalékos piacot vesztett. Kevésbé kiszolgáltatottak a széles termékkörű vállalkozások.

– Veszteségünk egyelőre nincs – mondja Oltyán István, a szentesi Árpád-Agrár Zrt. palántanevelési ágazatvezetője. – A járvány miatti intézkedés – a telepen szükséges fertőtlenítő eszközök, védőfelszerelések beszerzése – viszont komoly többletköltség. Beszállításaink zökkenőmentesek, legfeljebb a határátkelőhelyeken tapasztalt teherforgalmi várakozások okoznak egy-egy napos csúszást, de ezek eddig nem jártak növénykárosodással. Terményeink harminc százalékát exportáljuk, hajtatott zöldségekkel, paprika, paradicsom, kínai kel, káposzta, sárgadinnye termesztésével és palántaneveléssel foglalkozunk. Zöldségszaporító anyagot állítunk elő hét hektáron, ez a specialitásunk.

A hazai termelők közül eddig egyetlen idős bácsi volt, aki a megrendelt palántáját nem szállította el – nem merte elültetni. Termelőkkel beszélgetve mindenki más azt mondja: elültetjük, bár nem tudjuk, kinek fogjuk majd eladni. Csak bizakodni lehet, nem kiszámítható, mi vár a kertészetekre május második felében és júniusban, amikor elérkezik a szabadföldbe kiültetett zöldségek piaca. A kormányzati felhívás mindenesetre érezhetően jót tett a magyar árunak, az elmúlt hetekben egyértelműen növekedett a nagy áruházak magyar termékek iránti kereslete.

Felmérések szerint a világjárvány átalakítja a fogyasztást, hatással van az étkezési szokásokra is. A kiskereskedelmi forgalomból látszik, hogy a tartós élelmiszer, a burgonya és a hagyma iránt jelentősen megnőtt a kereslet. Mivel a családok most lehetőség szerint ritkítják a bevásárlások számát, egyszerre nagyobb mennyiségű és hosszan eltartható árut vásárolnak. A háziasszonyok praktikusan úgy gondolkodnak, hogy néhány zsák krumpli meg vöröshagyma biztos tartalék a családnak. A hónaposretek- vagy a salátatermelők viszont vesztesei lettek a helyzetnek, az elmúlt hetekben egész állományokat tárcsáztak le, mert nem tudták a terményeiket értékesíteni a piacon. A kezdeti áruhiányt mostanra túlkínálat váltotta fel több termény esetében, de az élelmiszer-ellátás folyamatos, a kereskedelmi láncok is rendelkeznek megfelelő tartalékokkal.

A pánikszerű vásárlás visszaszorítása érdekében a NAK kampányt indított Ne spájzolj! címmel.

Hazai és külföldi tapasztalatokkal is rendelkezik a gyümölcstermesztés és -értékesítés területén Szentpéteri Tamás, aki a saját gazdasága mellett szaktanácsadóként tevékenykedik.

– Még előttünk áll a munka dömpingje a gyümölcsösökben, és az lesz majd igazán érdekes, amikor nagyszámú szüretelő csapattal kell együtt dolgozni az üzemekben. A kései fagyok miatt számos gyümölcsösben talán a szokásosnál kevesebb munkaerőre lesz szükség. Az összes csonthéjas megszenvedte az áprilisi időjárást, a kiszáradt talaj pedig csak tovább növeli a fagykockázatot.

Már nagyon hiányzik egy kiadós eső! – erősíti meg sok gazda vágyát Szentpéteri Tamás. – Szükségünk lenne azokra a Kárpát-medencei csapatokra is, amelyekkel évek óta együtt dolgozunk, hiszen pontosan ismerik a munkafolyamatokat. Egyszerű ötletnek hangzik, hogy más ágazatokból, többek közt a turizmusból vagy a vendéglátásból felszabaduló, szabad kapacitással rendelkező hazai munkavállalókat átcsoportosítják az agráriumba, de attól tartok, ez a gyakorlatban nem fog működni.

Szentpéteri Tamás napi tíz-tizenkét órát dolgozik gyümölcsösökben, közben igyekszik a híreket is követni, számon tartja a gazdaságsegítő bejelentéseket és intézkedéseket. Munkáltatóként bízik benne, hogy még időben választ kapnak kérdéseikre. – Külföldi munkavállalók nélkül idén sem boldogulunk – szögezi le. – Egyetértünk a szigorításokkal: nagy szükségünk van a munkavállalóinkra, tehát nagyon vigyázunk rájuk. Közben örömmel tapasztaljuk, hogy nem korlátoznak a munkavégzésben – a permetezést például nem lehet home office-ban elvégezni.

Rosszul érint minket az euró-forint árfolyam mozgása is, döntő kérdés számunkra: mi lesz az exporttal? A szamóca és a sárgabarack jelentős részét külföldre szánjuk, nehéz idők elé nézünk, ha mégis belföldön kell értékesíteni, miközben a műtrágyát és a növényvédő szerek nagy részét euróalapon vásároljuk. Egyelőre ugyan még kidolgozatlan a munkavállalás és az export lehetősége, de a nehézségek közt legalább nem érezzük úgy, hogy magunkra lennénk hagyva.

Szükséghelyzetben a gazdák is összezárnak, nem a konkurenst látják egymásban, inkább a kollegialitás érzése erősödik bennük. A szokásosnál jóval gyakrabban konzultálnak technológiai kérdésekről, és folyamatos a piaci lehetőségek monitorozása. Ami biztosan látszik ebben a pillanatban: a szomszédos országokat is sújtja a fagykár, és nekünk is kevesebb lesz a termésünk idén.