Valóban egyre több memoárt olvashatunk a szovjet fogságról. Miben más Gúth Zoltáné? Egyrészt ilyen részletességgel a táborbeli mindennapok, a lágerélet kevésbé dokumentáltak. Mindezt kiegészítik a szerző reflexiói, gondolathullámai, kételyei, a fiatal fiú biológiai-lelki érésének folyamata. De kevés tudásunk volt eddig arról is, hogyan képzeljük el a száműzetést, mit tehetett ebben az esetben a száműzött. És mi segítette a túlélést? Elég volt-e a szerencse, mennyire számított a lelki alkat?
A naplót lényegében többször jegyezte le a szerző: amikor hazatért, már készen volt memoárjával, de a határátlépést követően megsemmisítették művét, amelyet később újra papírra vetett. A több mint ötszáz oldalas kötet szövegét Bank Barbara történész szerkesztette, Kovács Attila Zoltán rendezte sajtó alá, az olvasást nagyban könnyítik a szakszerű lábjegyzetek. A kötet végén Gúth Zoltán életének fotódokumentációját láthatjuk. A kéziratos napló – amelyet eddig a Hadtörténeti Intézet Levéltára őrzött – a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és egy tevékeny civil szervezet, a Gulag Alapítvány együttműködésével jelenhetett meg. A NEB honlapján online is elérhető, de a nyomtatott könyv talán közelebb vihet bennünket Gúth Zoltán és a kényszerű szibériai élet naplószerűen rögzített kettős valóságához: a fiatal fiú elrabolt éveinek szomorú hétköznapjaihoz, amelyeket mégis az életbe vetett hit, az élni akarás ereje vitt tovább.
(Gúth Zoltán: Szibériai napló. 1948–1954. Szerk.: Bank Barbara. Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2020, 506 oldal. Ára: 3500 forint)
