Üzemszünet

A járvány, az önkormányzati szigorítás sújtja a kocsmákat, éttermeket üzemeltetőket, miközben a trükközésekből sincs hiány. A kerületek lakói fellélegezhetnek, talán vége a randalírozásnak.

A vállalkozók szerint kivégzik az ifjúság kedvenc helyeit. Se kint, se bent? Fotó: Teknős Miklós

A járvány, az önkormányzati szigorítás sújtja a kocsmákat, éttermeket üzemeltetőket, miközben a trükközésekből sincs hiány. A kerületek lakói fellélegezhetnek, talán vége a randalírozásnak.

A kilencvenes évek elején a VII. kerületi Erzsébetváros központja csendes, kopott és foghíjtelkes volt. Hentes, cipész, MÉH-telep, szabó és kalapos, trafikos, fodrász, könyvesbolt sorakozott egymás mellett. Gyerekek fociztak a málló vakolatú házak között a macskaköves utcákon, és bosszankodva húzódtak félre, ha a Dob vagy a Síp utcába bekanyarodott egy autó.

Évtizedekkel később kusza lett a városkép a Király utca–Erzsébet körút–Rákóczi út–Károly körút által határolt területen. Ahol a korábbi maszek boltok sorakoztak, helyükön sorra nyíltak a többnyire „eklektikus” stílusú, olykor igénytelen romkocsmák, megszégyenítve a pub, a pizzéria, valamint a gyrosos fogalmát. Egy volt a lényeg: vonzani a turistát, minél nagyobb hasznot húzva megetetni, megitatni, majd hajnalban pocsolyarészegen hazazavarni őket. Legalábbis sok szórakozóhely ezt az elvet követte az internetes fórumok panaszáradatai szerint. Az igénytelen környezet miatt egyre több ikonikus és jó nevű vendéglátóhely zárt be, majd villámgyorsan jött másik a helyére.

Hiába a fluktuáció, meglepő, hogy a terület 17,8 milliárdos éves árbevétele a fővárosi vendéglátás 521 milliárdos forgalmának csupán 3,4 százalékát adta két évvel ezelőtt – derül ki a G7 üzleti portál 2018-as adatokon alapuló, tavaly publikált statisztikájából, amely óta nem készült újabb, hasonló kimutatás. A munkaerőpiac továbbra is ellentmondásos: a vendéglátósok állítják, hogy több ezer embert tartanak el. Egy tüntetésen az egyik transzparensen az állt, hogy tízezer állás került veszélybe. Ehhez képest a Bisnode céginformációs adatbázisa szerint 198 vállalkozás működött errefelé két évvel ezelőtt 1535 munkavállalóval. A számok változnak, félő, hogy az igazság sosem derül ki arról, hogy ki és hogyan, mennyi fizetésre van bejelentve. Amennyiben a legnagyobb vendéglátós cégeket összesítve vizsgáljuk, akkor a húsz „óriás” adja az összárbevétel 66, a foglalkoztatottak 58 százalékát. Érdekesség, hogy a 198 bulinegyedes cég közül 2018-ban 56 volt veszteséges, 69 vagy nem adott le éves beszámolót, vagy pont nullára hozta ki az esztendőt. Profitot csupán 73 vallott be.

A vállalkozók szerint kivégzik az ifjúság kedvenc helyeit. Se kint, se bent?
Fotó: Teknős Miklós

A mulatozók elképesztő koszt hagytak maguk után: az önkormányzati Erzsébetváros Fejlesztési és Beruházás Kft. 125 millió forintra szerződött egy céggel Belső-Erzsébetváros szokásoson felüli takarítására egy évre. Amennyiben a 2018-as könyvelés kiadási oldalán csak ezzel a tétellel számolunk, már akkor is több száz milliós ráfizetés jött ki az önkormányzatnak évek alatt a G7 szerint. A másik, azaz a bevételi oldalon azt látjuk, az iparűzési adó – még ha sokan trükköznek is vele – a kerület pénztárcáját gyarapítja, az idegenforgalmi járulék úgyszintén. A vendéglátósok egy része milliárdos bevételektől szabadítja meg az államkasszát, hiába ellenőrzi őket szinte folyamatosan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az adóhatóság lapunkhoz eljuttatott adataiból kiderül, hogy 2017-től mostanáig a budapesti bulinegyedes ellenőrzéseknél összesen több mint 194 millió forintnyi mulasztási bírságot szabtak ki a vendéglátóipari egységek üzemeltetőire. Ami a jövedéki ellenőrzést illeti, három év alatt tizenkétmillió forintnyi büntetéssel sújtották a terület vállalkozóit. Túlnyomórészt az online pénztárgép üzemeltetésével, használatával kapcsolatos kötelezettség megszegése – főképpen a jelentős mértékű kasszaeltérés –, a nyugta- vagy számlaadás elmulasztása, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, az adószám hiánya, valamint az igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt kellett büntetni. Mint megtudtuk, ezenkívül a leggyakoribb hibák közé sorolható, hogy a jövedéki termékekről hiányzott a zárjegy, ezért ellenőrizhetetlen volt azok származása. Előfordult, hogy a pénzügyőrök szeszfokeltérést állapítottak meg, ami az italok bontott állapotú tárolásából adódhatott. A fináncok gyakran bukkantak az alkoholos italok hígítására, azaz vizezésére. Sőt még mindig dívik a házi pálinka vagy az ismeretlen eredetű bor és egyéb kétes minőségű, származású termékek forgalmazása. A trükközők gyakran töltik át a gyenge minőségű italokat prémium kategóriás üvegekbe, hiszen van az a mámoros állapot, amikor már mindegy, mit iszik a vendég, úgysem tűnik fel neki, hogy átverik. A beszámolók szerint előfordult az is, hogy a hatóság előre bejelentette a vizsgálatot, több üzlet erre az időre kitette a „technikai üzemszünet miatt zárva” táblát.

A környéken napról napra változik az ingatlanpiac is. Az egykori nyugodt utcákban senki sem gondolta, hogy 17 év alatt a lakások árdrágulásának mértéke 241 százalékos lesz a VII., 230 százalékos a VI. kerületben. Mostanra alig van olyan ház, ahol ne lenne Airbnb, azaz az ingatlanok kiadandó apartmanként való hasznosítása. Mindez azt jelenti, hogy Terézvárosban minden 15., a Belvárosban és Erzsébetvárosban minden 20. lakást használnak vendéglátásra. A gazdaságfehérítésnek köszönhető, hogy legalább azt sikerült elérni évek alatt, hogy háromnegyedük legálisan működik, noha az ebből származó központi költségvetési bevétel nem sok, nagyjából háromszázmillió forint.

Augusztustól az önkormányzatok korlátozhatják a magánszálláshelyek kiadását Magyarországon. Ezt az indokolta, hogy az elmúlt években a rövid távú lakáskiadás elterjedése az ingatlan- és az albérletárakat is megnövelte a fővárosban, emellett lehetőséget teremtett az adóelkerülésre, illetve rengeteg volt a konfliktus a hajnalban hazatérő, részeg randalírozók miatt. Ezt a statisztikai hivatal adatai is alátámasztják: 2018-ban Budapesten legtöbben a VI., a VII. és a VIII. kerületből költöztek el. A tervek szerint ezentúl leginkább az egyetemisták vagy a családalapítás előtt állók járhatnak jól, hiszen csökkenhetnek az egekbe szökött albérletárak, ugyanis nem a két-három napos „szobáztatási biznisz” kerül fókuszba.

A helyzet egyre feszültebb. Erzsébetváros rendelete a vállalkozók szerint kivégzi az ifjúság kedvenc helyét, legalább negyvenszázalékos lehet a forgalom-kimaradás. A lakáskiadók a szállodákkal háborúznak, üzletrontás miatt egymásra mutogatnak. Megjósolni sem lehet, hogy mit hoz, illetve kinek lesz jó a jövő. A pillanatnyi nyertesek a környék lakói, hiszen nem kell sem göngyölegmozgatásra, sem üvöltöző turistákra ébredniük hajnali háromkor, ha addig egyáltalán el tudtak aludni.