Banksy, aki rajzból majdnem megbukott, a kilencvenes évek elején indult. Az egyik aktívan graffitiző bristoli csapat körül sündörgött, akik kezdetben alig akarták észrevenni. Kezdő korában ő is betűket fújt, klasszikus graffitisként indult, majd konceptuális művésszé fejlődött. Már korai műveiben is szerepeltek társadalmi kommentárok és politikai üzenetek, melyek eltértek a betűkkel és vizuális megjelenéssel foglalkozó „falfirkáktól”. A kilencvenes évek végére antikapitalista, hatóság- és háborúellenes elveket vallott. Képei nagy részét stencilezett technikával készítette. Számára az üzenet ugyanolyan fontos volt, mint a vizualitás. A bristoli művészeti élet fontos tagjaként 2000-ben kis kiállítással zárta le utcai éveit, majd más városi művészeti formákkal kísérletezett. Új vizuális nyelv alakult ki: a street art, utcaművészet, mely könnyen befogadható, mindenki számára érthető. A festett grafikák, installációk, szobrok vagy matricák megnevettetik az embereket, de el is gondolkodtatják őket. „A street art az a kis csibész, aki a hátad mögött tevékenykedik, és viccelődik, és beszól a kormánynak” – mondja Ben Eine, Banksy egyik alkotótársa, akivel folyamatosan és szellemesen adnak hangot rendszerellenességüknek.