A világ egyik legelőkelőbb aukciósházában, a Sotheby’sben 2018 októberében a nap utolsó tétele a titokzatos művész, Banksy Girl with Balloon című alkotása volt. Nyolcszázhatvanezer fontért kelt el. Amint lecsapott a kalapács, a kép lecsúszott a keretbe helyezett iratmegsemmisítőn, és félig ledarálta magát. Mi történt? A művész valóban tönkretette művét, vagy ott alkotta meg? Mindenesetre ezzel a fricskával megduplázta a részben megsemmisült kép értékét.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Banksy megtréfálta a művészvilágot. Tizenöt évvel korábban kijátszotta a világ legjobb biztonsági rendszereit, és több tekintélyes múzeumban Monet, Warhol, Picasso alkotásai mellé titokban feltette a falra saját műveit. Volt, amelyik csak két órát maradt fenn, mert hamar észrevették, de New Yorkban, a Modern Art Museumban napokig nézegethették. A British Museum a falra csempészett alkotást – egy bevásárlókocsit toló ősembert – felvette az állandó gyűjteményébe. Ki ez a rejtőzködő művész, aki azóta is macska-egér játékot űz? A legtöbben csak annyit tudnak róla, hogy – a ma már világhíres alkotó – Banksy néven jegyzi műveit, Bristolban született, graffitikkel indult, és személyét titok fedi. Egyesek évek óta megszállottan nyomoznak utána, eredménytelenül.
A Banksyről szóló dokumentumfilmben Elio Espana rendező sem fedi fel a művész kilétét. A filmben Banksy életútját barátai és művésztársai mesélik el, a tőle származó idézetek egy színész hangján szólalnak meg. Archív felvételeken láthatjuk, hogyan született meg a graffiti a hetvenes évek elején, merre jártak az ősgraffitisek, hol és hogyan fújták a nevüket a falakra, metrókocsik oldalára – minél veszélyesebb módon és minél nagyobb betűkkel, annál jobb volt. Az utcai festmény egyesek szerint huligánok mázolmánya, vandalizmus, mások szerint a társadalom szívverése, reakciója az eseményekre.

Fotó: Getty Images
Banksy, aki rajzból majdnem megbukott, a kilencvenes évek elején indult. Az egyik aktívan graffitiző bristoli csapat körül sündörgött, akik kezdetben alig akarták észrevenni. Kezdő korában ő is betűket fújt, klasszikus graffitisként indult, majd konceptuális művésszé fejlődött. Már korai műveiben is szerepeltek társadalmi kommentárok és politikai üzenetek, melyek eltértek a betűkkel és vizuális megjelenéssel foglalkozó „falfirkáktól”. A kilencvenes évek végére antikapitalista, hatóság- és háborúellenes elveket vallott. Képei nagy részét stencilezett technikával készítette. Számára az üzenet ugyanolyan fontos volt, mint a vizualitás. A bristoli művészeti élet fontos tagjaként 2000-ben kis kiállítással zárta le utcai éveit, majd más városi művészeti formákkal kísérletezett. Új vizuális nyelv alakult ki: a street art, utcaművészet, mely könnyen befogadható, mindenki számára érthető. A festett grafikák, installációk, szobrok vagy matricák megnevettetik az embereket, de el is gondolkodtatják őket. „A street art az a kis csibész, aki a hátad mögött tevékenykedik, és viccelődik, és beszól a kormánynak” – mondja Ben Eine, Banksy egyik alkotótársa, akivel folyamatosan és szellemesen adnak hangot rendszerellenességüknek.