Nem először foglalkozik Pajor András az értékek fogalmának aktuális és pontos meghatározásával. Két évtizeddel ezelőtt hasonló témában megjelent könyvének megírásakor azonban még nem sejthette, hogy ma már a szavak értelmezésével is meg kell küzdeni. „Több fogalmunk jelentése ugyanis nem látványosan, hanem a helytelen és elcsépelt használat során először kiüresedik, jelentőségét veszti, majd lassanként akár eredeti jelentésével ellentétessé is válhat” – állapítja meg új könyvének bevezetőjében.
A címben ígért „bekezdések” 111 szemléletes példát mutatnak be – például a meztelenséget. Természetesen ez megjelenhet és gyakran meg is jelenik mint érték művészi formában, festményen vagy filmen, fotón, felmutatva a koronként változó női és férfi-szépségideált – ám más a helyzet, ha a test nem kimondottan esztétikus: például idős, rokkant, esetleg sérült. Ilyenkor sem zárható ki a láttatás, az ábrázolás motívuma, ám az alkotónak mindig tudnia kell, hogy rendkívül kifejező és érzékeny, olykor sokkoló eszköz van a kezében, mely eszközzel mostanában bizony nemritkán vissza is élnek.
Van egy olyan érték, egy olyan eszköz, amelyik az ókor óta forgalomban van, amely bármire beváltható, becserélhető, mennyisége változtatható, vásárlásra és sok más egyébre is használható: a pénz. Ennek alkalmazása sok körülménytől függhet: felhalmozása az embereknek biztonságot és hatalmat kínálhat, és mivel a számok végtelen világához van kötve, birtoklása könnyen kialakíthat bizonyos végtelenségérzetet, akár „természetfeletti” képességeket is kölcsönözve tulajdonosának. Ebből következően gyakran rajzolódik ki pszichés defektus korunk milliárdosain – állapítja meg a szerző, hozzáfűzve, hogy ez különösen abban a részvétlenségben nyilvánul meg, amelyet a világ nincstelen, éhhalállal küzdő tömegeivel szemben tanúsítanak. Összegszerű határvonal természetesen nem húzható meg a pénz istenítése és pusztán eszközként felhasználása között, de hogy mivé formálódik a pénz mint fogalom, és kit mivé alakít a vele való együttélés, azt Pajor András szerint általában a lelkület szabja meg. Úgy véli, erre vezethető vissza az életünkben lépten-nyomon feltűnő bálványrendszer, amely használati tárgyainkat, mindennapi ételeinket, ruházkodásunkat, közlekedésünket, mindezeken keresztül egész gondolkodásunkat is átitatja.
