Minek a jele? – Földönkívüliek

Jung szerint az idegenek észlelésével a megélt idő, az aión új korszakába értünk.

Forrás: Pexels

A földönkívüliek repülő csészealjairól szóló híreket sokan nagy érdeklődéssel fogyasztják lassan több mint egy évszázada. Mások azonban megmosolyogtató badarságként tekintenek arra a lehetőségre, hogy idegen civilizációk képviselői jelenjenek meg a Föld légterében. Ez a nézetkülönbség nem okvetlenül áll összefüggésben az iskolai végzettséggel.

Tizenegy évvel ezelőtt a neves brit asztrofizikus, Stephen Hawking nyilatkozott a Discovery Channel egyik sorozatában a földönkívüliek jelentette veszélyről. 2020 nyarán a NASA azért indított szondát a Marsra, hogy a talajminták segítségével többek között a földön kívüli életet kutassa. A Perseverance (Állhatatosság) nevű marsjárónak néhány hét múlva kell megérkeznie a bolygóra.

Természetesen ez a felfokozott érdeklődés a politikát sem hagyta érintetlenül. Az ALH 84001 meteorit mikrozárványairól maga Bill Clinton tett televíziós bejelentést, de a földön kívüli életről nyilatkozott már Hillary Clinton és Barack Obama is.

Egészen más módon közelítette meg a kérdést Carl Gustav Jung svájci pszichiáter, aki Titokzatos jelek az égen című könyvében áttekintette az ufóészlelések történetét, és foglalkozott ezek lehetséges magyarázatával a lélektan szempontjából. Jung szerint az első nagy figyelmet keltő ufóhír a második világháború végén kapott lábra, amikor Svédország felett észleltek titokzatos lövedékeket. Igaz, földönkívüliek miatti tömegpánikra jóval korábban is volt már példa: Orson Welles 1938-as rádiójátékának, a Világok harca bemutatásának Amerika-szerte, de főként New Jersey államban pszichózis lett a következménye.

Jung csokorba szedte a földönkívüliek járműveiről és magukról a földönkívüliekről szóló leírásokat, amelyek némileg ellentmondásosak.

A marslakók hol egy méter körüli magasságúak, hol óriások, a repülő csészealjak mérete is nagyon ingadozik. Az asztronauták technikai fölénye vitathatatlan, a Föld lakói iránt megmutatkozó érdeklődésük már önmagában is a magasabb intelligencia jele. Olykor jóságos bölcsek, más alkalommal gonoszak és ellenségesek.

A világhírű svájci pszichiáter felételezte, hogy a sokakat érintő vízió esetén pszichikai okra következtethetünk. Ez pedig szerinte az érzelmi feszültség, amely a kollektív szükségállapot következménye, és amely – a könyv megjelenésének idején – a hidegháborúra, a Szovjetunió katonai nyomása miatti szorongásra, a túlnépesedés okozta félelmekre vezethető vissza. Ilyen esetben a tudat beállítódása és a tudattalan vele szemben álló tartalmai között szakadás történik. Több ember egymástól teljesen függetlenül is vizionálhatja ugyanazt. Jung leír egy esetet, amikor egy spiritiszta szeánszon rajta kívül mindenki pontosan látta és meg is tudta mutatni a médium előtt megjelent fényjelenséget. A tudattalan és a tudatos világ közötti feszültség gyakran akkor is projekciót eredményez, amikor valaki közömbös vagy egyenesen elutasító a vízió tárgyával szemben. Ez lehet az oka annak, hogy a legtöbb ufóészlelés olyanoktól származik, akik nem hisznek a földönkívüliek létezésében.

A marslakók űrhajói ritkábban szivar, gyakrabban csészealj alakúak. Ennek archetipikus oka a kollektív tudattalant kutató pszichiáter szerint, hogy a kör, a mandala évszázadok, évezredek alatt a pszichológiai teljesség szimbólumává lett. Ezért ókori szinten az ufókat istenekként is értelmezhetjük. Ugyanakkor Freud nyomán e két alakban a férfi- és a női princípiumot véli felfedezni. Jung úgy gondolta, korunkra jellemző, hogy ez az archetípus, szemben korábbi formáival, most tárgyi, egyenesen technikai alakot öltött.

Számtalan példával támasztotta alá, hogy egy centrális archetípus megjelenését láthatjuk, ami a hagyományos, égből történő epifánia, isteni megnyilvánulás korunkra valló fajtája. A legfontosabb következtetés talán már a szándékoltan hatásvadász előszóban elolvasható, amely ironikusan a tavaszpont Vízöntő képébe helyeződését említi végső oknak. Ugyanakkor azt sem rejti véka alá, hogy a földönkívüliek fizikai vizsgálatára lélekgyógyászként nincs módja. Jung szerint ezek a jelenségek a pszichikai dominánsok alakulásai, amelyek a kollektív psziché szekuláris, vagyis világi változását idézik elő vagy kísérik. Az ufók megjelenésével a megélt idő, az aión új korszakába értünk.