Hasonló építkezés zajlik például a Balti-tenger alatt, amely Németország és Dánia összeköttetését célozta meg. A tervek szerint a kétpályás, villamosított vasutat és négysávos autóutat magában foglaló, 18 kilométer hosszú alagút 2029-ben készül el, és fontos kapcsolatot teremt majd Közép-Európa és Skandinávia között. A Lolland dán és a Fehmarn német sziget közötti összeköttetés építési költségét 2015-ös árakhoz mérten 52,6 milliárd dán koronára, azaz 2503 milliárd forintra becsülik. Az alagút érdekessége, hogy nem a tengerfenékbe fúrják, hanem előregyártott betonelemekből szerelik össze a tenger fenekén. Az épülő alagutat Európa új kapujaként is emlegetik.
A legismertebb és egyben legrégebbi európai víz alatti összeköttetés, az 1988 és 1994 között felépült Csalagút, még ennél is megtisztelőbb címet nyert el: az Amerikai Építőmérnökök Társasága a modern világ hét csodája egyikeként ismerte el. A Csalagút hossza meghaladja az 53 kilométert, a projekt ára 4,65 milliárd font volt – ami az építés befejezésének évében körülbelül 700 milliárd forintnak felelt meg.
Habár még nem hivatalos, hogy a Skóciát és Észak-Írországot összekötő alagút, Boris barlangja is felépül, a projekttel biztosan lehetőség nyílna a régiók közötti szakadék áthidalására. Legalábbis egy alagúttal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!