Kétségtelenül hatalmas terv. Háromszázhatvan kilométeren kellene olyan csatornát ásni, a meglévő folyómedret annyira bővíteni, amelyen áruszállítók és uszályok is közlekednének. Az elképzelés önmagában lenyűgöző:
az Odera és Elba meghosszabbításával, csatlakozva a Morva folyóhoz, Ausztria területén találkozna a csatorna a Dunával. Így három, az Északi-, a Balti- és a Fekete-tengert sikerülne összekötni.
Fáraói terv, nem véletlenül mozgatta meg a közép-európai nagy királyok képzeletét. A középkor vége óta, a XIV. század végétől foglalkoztatta az uralkodókat, IV. Károly, a német-római császárság első embere állt a legközelebb ahhoz, hogy nekikezdjen a megvalósításának. Aztán még ő is lemondott a tervről.
Károly Csehország királya is volt, Prágában született, és ott is van eltemetve, a cseh fővárosban számtalan hely viseli nevét. Sok száz év múltán ki más lenne, aki teljes szívéből támogatja a csatorna elkészültét, mint maga a cseh államfő, Miloš Zeman? A reformkommunistából lett szociáldemokrata vezető, aki összekülönbözött a pártjával, és új tömörülést hozott létre Polgári Jogok elnevezéssel, amely felsült a választásokon. A közgazdász-végzettségű politikus az ezredfordulón négy évig Csehország miniszterelnöke volt. 2013-ban a csehek alkalmasnak találták arra, hogy az ország elnöke legyen, sőt öt év múlva másodszorra is bizalmat kapott. Nincs olyan két- vagy többoldalú találkozó, amelyen ne állna elő elképzelése propagálásával. A 76 éves Zeman, aki időről időre sarkos véleménynyilvánításával bekerül a világmédia érdeklődési körébe, szemmel láthatóan beteg. Természetesen foglalkoztatja az, hogy valami nagy tervvel vésse be nevét a történelemkönyvekbe. Politikai tevékenysége megkoronázása lenne, ha mandátuma alatt belekezdenének a Duna–Odera–Elba-csatorna kivitelezésébe. A lengyelek sem ellenzik a tervet, az Odera medrét kellene megnövelniük, utána a csatorna már Csehország területén folytatódna. Itt valósulna meg az Elba és az Odera összekapcsolása is.

Szlovákia területét is érintené a csatorna, nekik az osztrákokkal közös határfolyó, a Morva kibővítésén kellene munkálkodniuk, mígnem az ausztriai Hainburg an der Donau térségben a csatorna elérné a Dunát. A Visegrádi Együttműködésnek ez a legfontosabb terve az európai hajózás fejlesztésére, amelyért erőteljesen lobbiznak is Brüsszelben. A lengyel fél, amely jelenleg a visegrádi négyek elnöki feladatait is ellátja, korábban ismertette elképzeléseit a Három tenger kezdeményezés keretében is. A tizenkét európai uniós közép- és kelet-európai ország együttműködésén alapuló tanácskozásokon a lengyel fél felvázolta a tervet mint az európai hajózás hiányzó láncszemét.
Egy 41 kilométeres szakasz történetét, amely a XX. században a Duna–Odera-csatorna része lett volna,