Vízi csata

Fantazmagória vagy megvalósítható, bátor gondolat? A Dunát, az Oderát és az Elbát összekötő csatorna már több száz éve foglalkoztatja a politikai döntéshozókat, a mű ugyanis három tenger összekapcsolását valósíthatja meg. A csehek és a lengyelek kiállnak az elképzelés mellett, a szlovákok visszafogottabbak, ám az osztrák zöldek ellenállásán elúszhat a kivitelezés.

Aszály miatt szárazra került folyómeder Drezdában 2020 tavaszán. Környezeti károkat is okozhat a Duna–Odera–Elba-csatorna megépítése Fotó: MTI/EPA–Filip Singer Fotó: Filip Singer

ismertette egy közelmúltbeli cikkében a Falter nevű bécsi hetilap, amely talán nem véletlenül időzött el ezen történelmi példánál.

A németek többéves munkálatok után 1939 decemberében át is adták az Odera meghosszabbításaként az Adolf Hitler-csatornát Gliwicénél.

„Ez az új birodalom fejlődésének jelképe” – mondta az átadón Rudolf Hess, aki ünnepélyesen ígéretet tett arra, hogy a hátralévő 320 kilométert is hamarosan befejezik. Aztán a második világháború elhúzódott, másra kellett a munkás kéz, főleg szolgálni a hadseregben, és az összeköttetés az Odera és a Duna között sokadrangú kérdéssé vált. A Bécs környéki olajkikötő mellett lévő területen még megtalálhatók a gigantikus munkálatok nyomai, a horgászok és a nyári fürdőzők kedvelt helyszínei.

A cseh közlekedési minisztériumban elvégzett kétéves munka után 2018-ban előálltak a terv megvalósíthatósági tanulmányával. Ennek a végkövetkeztetése az volt, hogy a munkálatok igen összetettek és bonyolultak, de megvalósíthatók. A létesítmény összköltségét az akkori számítások alapján 22,5 milliárd euróra becsülték. A csehek a teljes projekt elkészültét 2031 körül látják. A tervek szerint meg kell valósítani az Odera és a Morva folyók összekötését is. Ez jelentősen érinti az Ausztria és Szlovákia közti határfolyó környezetét, ugyanis azt ki kell bővíteni, szélességében és mélységében is, hogy nagy teherszállító hajók, uszályok is használhassák. Ez valóban létrehozható, de vajon milyen környezetvédelmi áron?

Az osztrák és az európai zöldek elvetik a tervet, amely szerintük „teljes őrület”, és helyrehozhatatlan károkat okoz a környezetben.

A csatorna lengyel és cseh szakasza 25-30 százalékban az unió által védett Natura 2000 területeken vezet át. Ebben a térségben több ezer védett állat- és növényfaj él, csakúgy, mint a délre fekvő morvai szakaszán. Ők is megkezdték ellenlobbi-tevékenységüket: a cseh, a szlovák, a lengyel, az osztrák és a német környezetvédők beadványaikkal ostromolják a brüsszeli bizottságot, hogy az unió ne járuljon hozzá az elképzeléshez.

Levelükben hivatkoznak nemcsak az építkezés során keletkező károkra, hanem a megváltozó vízhozamra is, amelyet a gátrendszer okozna. Egyes termő- és vadon lévő helyek nem kapnának elegendő vizet, az ott lévő természetes környezet kipusztulna, szigorúan védett területek semmisülnének meg. Az egyik érvük igen elgondolkodtató: minek a négy ország természetét felzaklató csatorna, amikor a vasútvonal jól kiépült ezen a szakaszon? Biztosítsanak annak több forrást, hogy javuljon, modernizálódjon a kötöttpályás közlekedés. A zöldek másik érve az, hogy nyári aszályos időszakokban a Morva vízmélysége 50-70 centiméter. Ki akar itt nagy teherszállító hajókkal végigmenni? Vagyis lehet: a természet megerőszakolásával gátrendszert kell létrehozni, és így biztosítani a hajózáshoz megfelelő vízmélységet. De honnan vennék a vizet, amely ennek a szakasznak a feltöltéséhez kell, és hogyan tudnák állandó szinten tartani? – teszik fel a zöldek a kérdést.

A cseh fél álláspontja szerint a csatorna nélkül a térség országai nem képesek teljesíteni az unió zöld megállapodását, amely szerint 2050-re a közlekedés és szállítás szén-dioxid-kibocsátását minimalizálni kell. A lengyelek arra hivatkoznak, hogy az Odera hajózhatóvá válásával olyan új vízi útvonal nyílna meg, amely segítené a sziléziai áruk európai és világpiacra jutását. Mégpedig olyan áron, amely versenyképes a többi szállítási móddal. Ez igaz a cseh és szlovák termékekre is.

Ausztria nyugodt, neki nem okoznak álmatlan éjszakákat a csatorna kérdései.

„Nem gondoljuk azt, hogy a Duna–Odera–Elba-csatorna osztrák együttműködéssel és osztrák területen megvalósulhatna” – ez a bécsi környezetvédelmi miniszter határozott álláspontja, amelyet januári levelében ismertetett a brüsszeli bizottsággal. Tehát az osztrák vélemény szerint semmi esélye nincs a csatorna létrejöttének. Ausztria közreműködése kulcsfontosságú, hiszen területén jönne létre a kapcsolat a Dunával. Ha őt kivonjuk a tervből, akkor már csak két tenger összeköttetéséről lehet szó. De felmerül a kérdés: valóban megéri-e ez a cseh és a lengyel félnek? Vagy addig is nekivágnak, ki tudja, hogy milyen változások állnak elő Ausztriában.