Nyitott tárnák

Lengyelország azon kevés európai ország közé tartozik, ahol egyetlen nukleáris reaktor sincs. Varsó ígéri, ez meg fog változni, de mivel nincs ­tapasztalata, franciákkal és amerikaiakkal dolgozna együtt. A német szomszéd máris összevonta szemöldökét.

A man loads coal for heating apartment at Bobrek district in Bytom, Poland February 7, 2020. Picture taken February 7, 2020. REUTERS/Kacper Pempel - RC26CF9W4UXZ Fotó: Kacper Pempel Forrás: Reuters

Az élet azonban nem állt meg, s amint a lengyel kormány február 5-én jóváhagyta az új energiastratégiát, máris ott termett Franck Riester francia külügyi államtitkár, s felajánlotta hazája segítségét. Az Electricité de France (EDF) francia állami energetikai vállalat vezérigazgatója a lengyel sajtónak adott interjújában kijelentette, hogy cége kétharmad részben hajlandó finanszírozni a programot, s egyúttal az európai nyomottvizes reaktort (EPR) javasolta megoldásként – ilyen már működik a kínai Tajsanban. A hatalmas blokk kapacitása egy gigawatt, ideá­lis lenne a lengyelek számára.

Szakértők azonban a potenciális kockázatokra is felhívják a figyelmet. Marcin Roszkowski, a konzervatív Jagelló Klub kutatóintézet energetikai szakértője szerint sokkal kisebb, ötven-száz megawatt kapacitású reaktorok is léteznek, ezek moduláris reaktorok, tetszés szerint kombinálhatók, nagy területekre oszthatók el, s kiszolgálhatják egy-egy város vagy üzem energiaigényét is. Ez a megoldás elejét venné egy nagyobb atomkatasztrófának is. Mások szerint a jelenlegi technológiák alkalmazásával nem lenne nehéz a megújuló energiaforrások arányát nyolcvan százalékra emelni, s az ebből származó áram felhasználása sokkal olcsóbb lenne a lakosság számára is. A varsói kormány energiastratégiá­ja tartalmazza a megújulók felhasználását is, de ebben meglehetősen lassú az előrehaladás. Részarányuk az energiamixben évek óta 14 százalék körül stagnál, s ez alacsonyabb, mint az EU húszszázalékos átlaga. Az arány azonban 2025-re megváltozhat, ugyanis ekkor helyezik üzembe Lengyelország első szélfarmját a Balti-tenger partjain. A tervek szerint a szélerőművek 2040-re elérik a nyolc gigawatt kapacitást. A fő problémát azonban az jelenti, hogy miként lehetne kivezetni a feketeszenet az energiatermelésből, amelyben ötven százalék a részaránya. A dolgok jelenlegi állása szerint még legalább 2050-ig fognak feketeszenet bányászni.

A szektortól százezer dolgozó megélhetése függ, s a kormány már csak ezért is vonakodik bezárni a tárnákat. Érdekes módon a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából tisztának számító atomenergia még tovább késleltetheti a szén kivonását. Ugyanis ha a lengyel szén-dioxid-kibocsátás visszaesik az atomerőművek terjedése folytán, az EU részéről már nem lesz akkora a nyomás Varsón a szénkitermelés visszafogására.

Lengyelország felújított atomtervei fokozott morgolódást váltottak ki Németországból. Egy januári, a német Zöld Párt szövetségi parlamenti frakciója által kezdeményezett szakértői jelentés rámutat, hogy az új erőművek mindössze néhány száz kilométerre épülnének fel a német határtól, így nagy kockázatot jelentenének az ottani lakosság számára. A dokumentum megállapítja: a szakértők az elmúlt három évben mindent részletesen megvizsgáltak az időjárási adatok alapján, s úgy találták, hogy húszszázalékos esély van arra, hogy Németországot is érintse egy esetleges nukleáris baleset hatása. A legrosszabb esetben 1,8 millió német állampolgár lenne kitéve húsz millisievert (mSv – két röntgen dózisegyenérték) feletti sugárzásnak, s ilyen szint esetében már evakuálni kell az embereket. A Csernobilban történt katasztrófát követően 350 mSv sugárzás volt az a határ, miután elkezdték a lakosságot kitelepíteni. Az átlagember 2-3 mSv természetes sugárzásnak van kitéve évente, s 100 mSv sugárzás már közvetlenül felelős lehet a rákos daganatok kialakulásáért. Két sűrűn lakott nagyváros, Berlin és Hamburg is érintett lenne. Németország ezért beleszólási jogot követel a lengyel atomenergetikai tervezésbe, s azt akarja, hogy a lengyelek garantálják a lehető legmagasabb biztonsági szintet, valamint védjék meg az esetleges sugárzástól a szomszédos államokat. A varsói környezetvédelmi minisztérium állítása szerint már elvégezték a mindenre kiterjedő környezeti hatástanulmányt.