Már évek óta tervezi Lengyelország, hogy energiatermelésében csökkenti a széntől való függést, s ennek érdekében növekvő mértékben áll át atomenergiára, erre néhány elvetélt kísérlet már történt is. A legújabb atomstratégiát (PEP) február elején hagyta jóvá a varsói kormány, a megvalósítás 2026-ban kezdődne. Ennek keretében két helyszínen összesen hat reaktort létesítenének. Az elsőt 2033-ban helyeznék üzembe, s 2043-ra már mind a hat termelné az áramot. A kormány becslései szerint ezzel a nukleáris energia a lengyel energiatermelés egyötödét teszi majd ki.
Lengyelországnak több nyomós oka is van, hogy új energiaforrások után nézzen. Mindenekelőtt teljesítenie kell az Európai Unió klíma- és környezetvédelmi célkitűzéseit. Az ország, minthogy energiatermelése hetven százalékban a fekete- és barnaszénen alapul, egyike az EU legszennyezőbb tagállamainak. A villamos áram húsz százalékát biztosító barnaszénbányászatot ráadásul 2035-ig meg kell szüntetni. Földgázból is hiány léphet fel, mivel a jövő év végén lejár az energiaigények öt százalékát fedező orosz gáz szállítására vonatkozó szerződés, amelyet Varsó pénzügyi és politikai okokból nem kíván megújítani. Több, a Deutsche Welle német hírportál által megkérdezett szakértő szerint is az atomenergia bevezetése tökéletes megoldás volna. Az erre vonatkozó tervek egyébként a múlt század hetvenes éveire tekintenek vissza, s meg is kezdődött két szovjet típusú reaktor építése a Gdańsktól nyolcvan kilométerre északnyugatra fekvő Żarnowiecben – a munkálatokat azonban az 1986-os csernobili katasztrófa után leállították. Ezután minden próbálkozás kudarcba fulladt. A jelenlegi tervek szerint valószínűleg ismét Żarnowiec és a közelében lévő Lubiatowo-Kopalino lenne az új építkezések színhelye.

Fotó: Reuters
Lengyelországnak azonban nincs pénze a hat, összesen hat-kilenc gigawattos reaktor mintegy harmincmilliárd eurós építési költségének a fedezésére. (A paksi atomerőmű új, ötödik és hatodik blokkja együttesen 2,4 gigawatt teljesítményre lesz képes.) Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő még tavaly azt mondta, az ideális partnereket – mind technológiai, mind finanszírozási értelemben – a NATO-, illetve a nyugati szövetségesek közül fogják kiválasztani. Leginkább az Egyesült Államok és Franciaország jöhetett szóba. Az előbbihez fűződő reményeket az táplálta, hogy az előző amerikai elnök, Donald Trump tavaly júniusban, a lengyel elnökkel folytatott tárgyalásai során megígérte Andrzej Dudának amerikai cégek támogatását az ügyben. A két ország alá is írt egy előzetes együttműködési megállapodást Lengyelország nukleáris programjának közös kidolgozásáról. Az aktus kevesebb mint egy hónappal Trump választási veresége előtt történt. Azzal pedig, hogy Trumpnak távoznia kellett a Fehér Házból, Varsó elveszítette legszorosabb szövetségesét.