Valódi muszkli?

Milyen hatalmi helyet képzel el magának az elkövetkező tíz évben Nagy-Britannia? A közelmúltban Londonban­ közzétették az erre vonatkozó terveket. A nagyra törő vágyak azonban a meglévő anyagi forrásokkal köszönő viszonyban sincsenek – állapították meg a brit lapok.

LONDON, UNITED KINGDOM - DECEMBER 31: An equestrian statue of Prince George, Duke of Cambridge by Adrian Jones receives its annual clean by members of the Household Cavalry, on December 31, 2020 in London, United Kingdom. New Year's Eve Celebrations have been curtailed in the UK this year dues to Coronavirus pandemic restrictions. With most of the UK in tiers three and four, socialising is off limits. (Photo by Leon Neal/Getty Images) Fotó: Leon Neal Forrás: Getty Images

György hercegnek, az angol hadsereg XIX. századi főparancsnokának lovas szobrát tisztogatják Londonban
Fotó: Getty Images

A Brexit-népszavazás eredménye nem azt jelentette, hogy London ezentúl befelé fordul, és tudomást sem vesz a külvilágról. Sőt inkább afelé nyit. Az Egyesült Királyságnak a kétoldalú kapcsolatokban a legfontosabb partnere továbbra is az Egyesült Államok. Mint a dokumentum megállapítja, a legközvetlenebb veszélyt Oroszország jelenti. Kínával bonyolultabb a kapcsolat. Nagy-Britannia a „kör négyszögesítését” akarja bemutatni a Pekinggel való viszonyában. Továbbra is meg kell őrizni a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és beruházási kapcsolatokat – hangoztatja a dokumentum, sőt fejleszteni kell azokat. Ám Kína mint állam jelentheti a legkomolyabb fenyegetést Nagy-Britannia gazdaságának biztonságára nézve. Na, ezt adjuk össze.

A nehéz feladványból ezt a megoldást sikerült kihozniuk a briteknek, de ezzel is jelezték, hogy az „európai megközelítés” már a múlté, ez a saját külpolitikájuk. Sőt Európa helyére ezentúl az Indiai- és Csendes-óceáni térség pályázik. Az orosz veszélyen túl a dokumentum külön szól az iszlamizmus, a szélsőjobb, az ellenőrizhetetlen migrációs nyomás, az iráni és észak-koreai kibertámadások problémaköréről. Az ­Európai Unió­ban a hírszerzés területén bizony igencsak sajnálják, hogy Nagy-Britannia elhagyta a közösséget. Az egykori huszon­nyolcak közül az egész világra kiterjedően neki van a legmegbízhatóbb kémhálózata. Európa így jelentős eseményekről információ nélkül marad. London természetesen továbbra is a NATO tagja, de ez a szövetség elsősorban katonai jellegű, nem biztos, hogy mindenkivel megoszt – sőt biztos, hogy nem – egy-egy sokakat érdeklő értesülést.

A brit katonai egységek már eddig is viszonylag gyorsan bevethetők voltak a Föld egy másik pontján. A hadsereg fejlesztése is erre mutat. A tervek szerint a létszámát 2025-ig a jelenlegi 82 ezerről – önkéntes nyugdíjba vonulással – 72 500-ra csökkentik. 1714 óta ez lesz a legkisebb létszámú brit hadsereg – derítette ki a The Guardian napilap. Kicsi, de erős, ráadásul rendkívül mozgékony. A haderő modernizálásának is ezt a célt kell szolgálnia.

A Royal Air Force-ban a jelenlegi 14 darab Hercules C–130-as szállítógépet a 2030-as évek közepére húsz darab A400M Atlasszal fogják pótolni. A kilenc darab Chinook helikopterre is nyugdíj vár, csakúgy, mint 24 darab Typhon vadászgépre. A 227 darab Challenger II típusú harckocsiból 148-at 1,3 milliárd fontért korszerűsítenek, a többi valószínűleg a roncstelepre kerül. A romboló fregattokból is csak tizenhét marad. A következő években kétmilliárd fontot fordítanak robotok és drónok beszerzésére.

A következő négy évben eredményt kell hoznia a Tempestre keresztelt brit vadászgép kifejlesztésének. Emellett ötmilliárd fontot áldoznak az új típusú katonai műholdak megvásárlására. Ez mind szép, ám a Financial Times brit gazdasági napilap feltette a kérdést: miből? A vágyak és a megvalósítás anyagi vonzatai nem járnak kéz a kézben – szögezte le a globális újság.

Az amerikai zöld sapkások mintájára a britek is létrehoznának egy ezerfős egységet, amelyet villámgyorsan és diszkréten el tudnának juttatni szövetséges államok megsegítésére, a kialakuló válsággócok azonnali elfojtására. A haditengeré­szet keretein belül működő „rangereknek” – akiket főként a szárazföldi erők sorai­ból toboroznának – a tervek szerint jövő ilyenkor már bevethető állapotban kellene lenniük. A haditengerészet már meg is találta a négy század nevét: a Jövő Kommandó Erői. Ha Nagy-Britannia valóban be akarja tölteni azt a szerepet a világon, amely a Global Britain tervezetből felsejlik, akkor mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A védelmi költségvetés az elkövetkező négy évben 16,5 milliárd font pluszkiadást igényel. A hidegháborút követően nem volt ilyen nagy haderőfejlesztés az Egyesült Királyságban.

Vajon sikerül-e Boris Johnsonnak legalább részben megnyernie a munkáspártiakat ehhez a tervéhez, vagy állandó parlamenti csatározásokra kell számítania? Az eltökéltség látszik a konzervatívokon, hogy élni fognak a Brexit utáni helyzettel. Nagy-Britanniában a következő parlamenti választás három év múlva lesz, a toryknak biztos parlamenti többségük tudatában van idejük. Addig a Global Britain tervezet az első eredményeit is meghozhatja.