Méregkeverő szülésznő + videó

Száztíz éve, 1911. július 24-én tartóztatták le Gerzsány Mária kisteleki sorozatgyilkost. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott.

A Gerzsány Mária-féle megdöbbentő sorozatgyilkosság egyik korabeli ábrázolása Forrás: Youtube (képernyőfotó)

A kisteleki temetőben sorba ássák fel a sírokat s a halottakat hívják tanuságtételre egy szörnyű bűnügyben.

A minden izében vértforraló bűntény ezerfelé ágazó szála, – mint már megírtuk – Gerzsány Mária kisteleki bábaaszszony köré csoportosul, aki a bűnösök elvetemült nemtörődömségével nézi a felásott hullákat, a férjei rothadásnak indult maradványait. Egy arcizma sem rándult meg a savószemü boszorkánynak, mikor szombaton a férje holttestét a szemeláttára kiemelték a földből, egy vonása sem árulta el, hogy ezt a bűzös hullát valamikor ölelő karjai között becézte, hogy júdás csókjával a másvilágba küldje … a többi közé. A szenzációs bünténysorozat a nyomozás folyamán mind szélesebb medret ás magának és piszkos hullámai jóval túlterjednek Kistelek határán. Belenyúlnak a szövevényes bűnügy szálai az Alföld nagyon sok községébe, mert a ravasz méregkeverő patikája messze földön hires volt. A nép babonás félelemmel nézett rá, földöntúli hatalmat tulajdonított neki és ha akármit is tudott a vén boszorkányról, nem árulta el, mert félt a boszujától. Ez a magyarázata annak, hogy Gerzsány Mária évtizedeken keresztül űzhette undok mesterségét, anélkül, hogy a törvény sújtó keze elérte volna. Különben is a legnagyobb körültekintéssel és raffinált ravaszsággal végezte bűnös üzelmeit. Senkit sem avatott be titkába, pokoli önállósággal üzérkedett. Csak azok tudtak a dologról, akik részesek voltak benne, akiknek okuk volt hallgatni Gerzsány Mari viselt dolgairól. Végre mégis kipattant a dolog. És ássák már a kisteleki telmetőben a sírokat, – a némán vádlók csontos ijesztő ábrázattal bizonyítják, hogy Gerzsány Mária ölelő karjaiból nem önként temetkeztek a nyirkos földbe, az örök sötétség és némaság birodalmába.

[…] A munkások először az 1898-ból való sirt bontották föl. Egyetlen ásócsapásra lehullott a kereszt, melyen ez állt: Fülöp Mátyás. Élt 42 évet. Fülöp Mátyás sirja felől jobbra Rehák Józsefé, balra pedig egy névtelen sir van. Gyorsan dolgoztak a munkások, mert negyed óra múlva már a kopasz koporsót húzták föl a mély sírból. Pedig humorizálni is ráértek:

– Itt a végitélet! Ezt is Mari néni csinálta – mondta egyik sirásó röhögve a másiknak és közben nagyot csendült az ásója a koporsószögekben.

A pergamentszerüen összeesett hullát az orvosok elé vitték. Következett a másik sír: Ennek már szép díszes fakeresztje volt. Ez volt a fölirás: Laczkó Ferenc. Élt 55 évet. 1905. Ez is férje volt a bábaaszonynak, de ezzel már meg is volt esküdve. Negyed óra múlva már ez a hulla is a felszínen volt. Teljesen ép volt a koporsó, még az aranyos cirádák is meglátszottak rajta. Az aranyos papirbetükből még lehetett olvasni:

– Szeretett férjemnek Ger … ia. A munkások vállukra vették a koporsót és vitték ezt is az orvosszakértők elé. Gerzsán Mária előtt vitt el az útjuk. A ráncos arcú asszony összerázkódott, de pillanat múlva újra visszanyerte hidegvérét és egyforma unottsággal rázogatta kék kendőbe kötött ősz fejét. Ugy tett, mintha őt érdekelné legkevésbé a dolog.

A Gerzsány Mária-féle megdöbbentő sorozatgyilkosság egyik korabeli ábrázolása
Fotó: Youtube (képernyőfotó)

Fölbontották a koporsókat. Az első koporsóban Fülöp Mátyás feküdt. Csontjai összetörve, már-már porladásnak indultak. Még az embert is alig lehetett fölismerni az össze-vissza töredezett csontrészekben. A másik koporsó, mely Laczkó Ferenc földi maradványait takarta, teljesen ép volt. A hulla is szépen megbirkózott az idővel. Hosszú bajusza lelógott a szájába, haja szépen megfésülve simult csontos koponyájára. Lábain a papucs teljes épségben megmaradt. A kiterített holttestekhez behivatták Gerzsány Máriát.

– Ez volt a férje? Tudja melyik sírból vettük ki? – Tudom, – volt a lakonikus válasz.

(Délmagyarország, 1911. július 30.)

*

A mult év legszenzációsabb bünügyi eseménye volt Gerzsány Mária, a kisteleki méregkeverő szülésznő letartóztatása. Évek óta űzte aljas mesterségét, amig végre rajtaütött a csendőrség. Megmérgezte a vadházastársát, amely után a többi mérgezési eset következett. Fejenkint negyven koronáért gyilkolta a fölösleges férjeket. A községben hirhedt kuruzsló volt, jobban hittek benne, mint az orvosban. Gerzsány Mária kihasználta ezt a bizalmat. Közönséges folyadékért húsz-harminc koronát csalt ki a hiszékeny emberektől. Az utóbbi években több gyanús haláleset történt Kisteleken. A csendőrség gyanított valamit Gerzsány Máriára, de eredménytelen volt a nyomozás. A jámbor falusiak, akik tudtak a szülésznő üzelmeiről, titokban tartották a bünt. Végre egy asszony, akit Gerzsány Mária megkörnyékezett, a csendőrségen leleplezte a méregkeverőt. Ez a mult év juliusában történt. A csendőrség az esetről értesítette a szegedi ügyészséget és a méregkeverő bűneinek a kiderítésére nagy apparátussal megindult a vizsgálat. A kisteleki temetőben több hullát ekszhumáltak. A hullarészeket fölküldték Felletár Emil országos vegyésznek vegy vizsgálás céljából. Az országos vegyész megállapította, hogy Laczkó Ferenc, Lévai József és Lisák György arzénmérgezés következtében haltak meg. Laczkó vadházastársa volt Gerzsány Máriának, még 1905, Lisák György 1909-ben, Lévai József pedig 1908-ban halt meg. A nyomozás megállapította, hogy a három embert Gerzsány Mária mérgezte meg.

(Délmagyarország, 1912. január 5. Az idézetek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár)

Száztíz éve, 1911. július 24-én tartóztatták le Gerzsány Mária kisteleki sorozatgyilkost. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott.