Pannon keret

Milyen viszonyban áll a megértés az írói hiúsággal és az anyagi biztonsággal? Miért érdemes olvasni és újraolvasni lezárt életműveket? A Mészöly Miklós-emlékévben nemcsak a magyar próza megújítóját, hanem a magyar urbanitás egyik legnagyobb íróját is ünnepeljük.

A Magyar Művészeti Akadémia Mészöly 100 című kerítéskiállítása a budapesti Andrássy út és Bajza utca kereszteződésében. Megszólítja az utca emberét Fotó: Bach Máté

Mészöly Miklóst ma a magyar próza megújítójaként ünnepeljük – okkal. De közben elsikkad az a tény, hogy a korszakos poétikai változással egy időben mi mindent őriz meg a hagyományból, a közép-európaiságból, a nemzeti tradíciókba épült, azok történetiségét európai dimenzióban megélő magyar urbanitásból. Már csak ezért is érdemes kézbe venni a Megbocsátás című kisregényt vagy a Sutting ezredes tündöklését – egyáltalán: olvasni Mészölyt!

Milyen identitáselemek építik fel a szekszárdi születésű író műveit? Gróh Gáspár a hagyományhoz és a történelemhez való tudatos viszonyt említi, amely meghatározza a Mészöly-prózát. Meghatározta magát az írót is: a Mészöly (eredetileg Molnár) család fényképei megidézik a kort, amelynek mindennapjai még nem szakadtak el az élet természetes ritmusától: vannak évszakai és korszakai, hétköznapjai és ünnepei. A Duna áradásai éppúgy tagolják az idejét, mint a szüretek. Ennek a tagoltságnak a megelőző századokba nyúlnak a gyökerei. Benne van az idő a török hódoltsággal, a rác apácákkal; a birodalom, majd a Monarchia. Utóbb a megkisebbített ország határai közé szorított és azokon túlra is tekintő kapcsolatok rejtett és valóságos hálózatai. Ez adja Mészöly világának pannon keretét. Ez a hálózat nem jöhetett volna létre az egykori vidéki életformában is jelen lévő nyitottság, távlatosság nélkül, amelyből kinőtt az, amit magyar urbanitásnak mondhatunk.

A Magyar Művészeti Akadémia Mészöly 100 című kerítéskiállítása a budapesti Andrássy út és Bajza utca kereszteződésében. Megszólítja az utca emberét
Fotó: Bach Máté

Olvasójában akaratlanul is megidézi Babits Mihály Szekszárd-képét, azt a vidékies hagyományt, amelynek alapját a birtok, a szőlőtermelés, a borkereskedelem adja. Természetes része ennek a világnak a reformkorból hozott kisnemesi hagyomány, a polgári, értelmiségi lét és egyre inkább a modern életforma: Mészöly édesapja vízügyi mérnökként a Gemenc környéki Duna-szakasz mellékágait vizsgálja, közben fia az ártéri erdőket bújja. Az író kozmikus látásmódja természetélményében gyökerezik, és hogy mennyire mélyen, az kiolvasható a Magasiskolából, a Családáradásból, de ott van Az atléta halálában vagy a Saulusban is.

– Mészöly a felesége révén az erdélyi világhoz is közel került. A Pontos történetek, útközben című regény megmutatja, hogyan veszti el belső tartását az a közösség, amelyik elhagyja a kultúráját. Az író mindezt még akkor rögzítette, amikor ridegen ketté volt választva a hazai és a határon túli magyar irodalom, az erdélyinek pedig jellemzően paraszti, balladisztikus történelmi karaktert adtak. Hogy éppen egy magyarországi író örökítette meg a határon túli nemzettest bomlását, az a magyar irodalom egységének bizonyítéka volt 1970-ben – hívja fel rá a figyelmet Gróh Gáspár. – Mészöly döbbenetes pontossággal írja le, hogyan válik a vegyes házasságok miatt egyre általánosabbá a kettős identitás, amely az alapidentitás, a magyar gyökerek elvesztése felé mutat.

A bizonytalanság árnyalatai

Magyarságát legnyilvánvalóbban a nyelvvel azonosította: „A nyelv az én írói otthonom és hazám. Ebben a hazában rejtezhet a magyarságom is” – fogalmazott Mészöly, majd A mesterségről címmel ki is fejti, pontosan mire gondol. „[…] azt hiszem, a bizonytalanság árnyalatai azok, ami miatt érdemes magyarul írni. Grammatikai-stilisztikai adottságainkkal a megcélzott megjelölésen túl mindig másra is tudunk utalni (ha akarunk). Minden gazdagságunk ebben van: a logikus, konkrét, masszív – a félreérthetetlen többértelműségben. Ez – mondjuk – »gallul« szörnyen hangzik; s főképp nem érdem. De mennyire rímel például a természettudományos felismeréssel, hogy a valóság – mélyebb dimenziókban – már csak pontos többértelműséggel ragadható meg. A fény hullám is, korpuszkula is? Érd tetten egyszerre mindkettőt! Az átlagosnál jobban, valami ilyesmire képes a nyelvünk.”

A Magyar Művészeti Akadémia a kerítéskiállítás mellett emlékestet tervez szeptemberre, amelyen levetítik majd az In memoriam Mészöly Miklós című filmet is, emellett az író emlékezetének szenteli a Magyar Művészet folyóirat 2022/1. számát.

Egyetlen kritikus

– Az MMA Kiadó a művészeti könyvek gondozása mellett filmeket is gyárt, megbízásunkból eddig több mint háromszáz portré-, illetve in memoriam film készült el élő és néhai akadémikusokról, nemzet művészeiről és más elismert alkotókról – mondja Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA Kiadó ügyvezetője. – Évente mintegy negyvenöt alacsony költségvetésű film készül, a megrendelésénél figyelembe vesszük az aktualitásokat, legyen az kerek születésnap vagy más jelentős művészeti esemény.

Medgyesi Gabriella rendező alkotása, az In memoriam Mészöly Miklós nem hagyományos emlékező portréfilm. Archív felvételekből áll össze a szövete: Mészöly Miklós televíziós és rádió­interjúiból, felolvasásaiból, a műveiből készült film- és hangjátékrészletekből, valamint azokból a filmrészletekből, amelyekben az író mint színész szerepelt. Az 52 perces alkotás producere Ordódy Judit.

– Az in memoriam filmeket örömteljes rácsodálkozással fogadja a közönség – osztja meg velünk a tapasztalatát Pécsi Györgyi. – Célunk, hogy a hazai művészetről alkotott kép teljesebbé váljék, ezért dokumentációkkal, filmmel és kiadványokkal minél több művészeti területen és a lehető legszélesebb körben próbáljuk fölszámolni a hiányokat.

Az MMA tevékenysége az emlékezetben való megőrzést is biztosítja. Hogyan érdemes rátekinteni az időben egyre távolodó, de a kerek évfordulók ürügyén újra és újra megidézhető művészi teljesítményekre? Mészöly Miklós válasza erre: „A műnek egyetlen kritikusa van, az idő, amely úgy játszik a művel, ahogy azt ő és a benne született szemléletek egyezsége akarja. Minden egyéb: vanitatum vanitas.”