Helyi érték

Horvátba autóval, Olaszba fapadossal – vagy az egész macera nem ér annyit, úgyhogy inkább maradjunk szépen itthon, határokon belül? Azzal ugyan még várnunk kell egy csöppet, hogy átszeljük Észak-Amerikát Jack Kerouac után szabadon, vagy a zordabb napokat Délkelet-Ázsia fehér­ ­­homokos tengerpartjain, pálmafák árnyékában húzzuk ki, de az európai Covid-útlevél és a többé-kevésbé követhető szabályok szerint nyitott határok azért adnak már némi mozgásteret. Hogyan változtak meg a turisztikai trendek, és vajon másképpen utazunk-e a pandémia után?

20210727 Dunaszentpál Fotó: Huszár Gábor HG Kisalföld KA Kempingkörkép - Termál kemping Fotó: Kisalföld/Huszár Gábor

Az otthoni vakáció fogalma is új értelmet nyert az elmúlt másfél év során: a „staycation” kifejezés csak nemrég robbant be a köztudatba, ami az angol stay (maradni) és vacation (vakáció) szavakból tevődik össze. Arra utal, hogy nem kell vagyonokat költeni és mindenképpen messzire menni az otthonunktól ahhoz, hogy az ember kikapcsolódjon: a közvetlen környezetünkben is csodás helyekre lehet eljutni – akár az ország határain belül, netán az otthonunk közvetlen közelében.

Tavaly novemberben a Google is megvizsgálta az aktuális turisztikai keresési trendeket. Arra az eredményre jutottak, hogy hazánkban a turizmus témájú keresések mértéke a 2020-as év elején 10-15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának számait, majd a járvány nyilvánvalóan derékba törte ezt a trendet: 2019 azonos időszakához képest tavaly áprilisban már mintegy ötven százalékkal volt alacsonyabb a turizmussal kapcsolatos böngészések száma.

A magyarok utazási szokásai is változtak, ez pedig a választott szálláshelyeken is meglátszik. 

A hotelek ugyan még mindig tarolnak, ami a népszerűséget illeti, 2020 márciustól szeptemberig tartó időszakában viszont az „egyéb szálláshelyek” és a kempingek népszerűsége a járvány ellenére is óriási növekedést ért el. A vidéki böngészéseknél láthatjuk, hogy például a „wellness faház szállás” 383 százalékos, a „szállás Tisza-tó” 142 százalékos, az „erdei szállás” pedig 140 százalékos növekedést mutat, minderre pedig a nagyobb terekre, a természetbe vágyás a legkézenfekvőbb magyarázat, hiszen a járvány negatív hatása leginkább a fővárosban látványos. A határok lezárása a külföldről érkező, Magyarországra vonatkozó kereséseket is durván lefelezte, és Magyarországról más országokra is 41 százalékkal kevesebbszer kerestünk rá 2019-hez képest. A legnépszerűbb úti célok sorrendje is megváltozott: Horvátország átvette a vezetést az autóval nehezebben megközelíthető és a járványt alaposan megszenvedő Olaszországtól.

Belföld a megmentő

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) augusztusi jelentése szerint viszont a belföldi turizmus olyannyira szárnyal, hogy nincs is szükség a külföldiekre – Budapestet leszámítva. Szerte a világban, így nálunk is alapvetően a belföldi (vidéki) turizmus mentette meg a nyarat: a teljes nyári, országos szálláshelyi vendégforgalom nyolcvan százalékát adták a belföldiek idén. Szerettük a Balatont, de népszerű volt még a Mátra–Bükk, Bük–Sárvár, Debrecen, illetve Tokaj és Nyíregyháza is. Az MTÜ előrejelzése ráadásul az őszi szezonra tekintve is optimista, hiszen már most több mint 3,6 millió vendégéjszakát foglaltak le a szálláshelyeken november végéig, ez a szám pedig várhatóan jócskán emelkedik még.

Új szempontok váltak fontossá. A biztonság és a tisztaság, noha értelemszerűen mindig előkelő helyen szerepelt, ha szállást kerestünk, most igazán előtérbe került: egyrészt meg kell felelni a járványügyi intézkedéseknek, másrészt a vendégeknek prioritássá vált, hogy biztonságban tudják magukat és szeretteiket. Elengedhetetlen például a sokszori fertőtlenítés, de a takarító személyzet szerepe is felértékelődött. Emellett nagy előnybe kerültek azon szállásadók, akik rugalmas lemondási feltételeket biztosítanak, hiszen a vendégek nem akarnak attól félni, hogy anyagi veszteség éri őket, amennyiben változnak az utazási feltételek.

Digitális jelenlét

Aztán ott van a sokszor és sokat emlegetett digitális jelenlét: ma már nem lehet megkerülni, hogy a szektor szereplői jelen legyenek az online térben, lehetőleg saját arculatot találjanak ki, és kihasználják a közösségi médiát is. A bizalom óriási érték, a folyamatos kommunikáció pedig nagyban elősegíti: bizony be kell fektetni a vendégek tájékoztatásába. A különféle méretű képernyők mögé szorult életünkben mindeközben felértékelődik a személyes vélemények, ajánlások szerepe, hiszen a ránk ömlő óriási információáradatban mások tapasztalataira támaszkodva könnyebb eligazodni, döntést hozni. Az úti cél és szállás kiválasztása előtt éppen ezért egyre többen olvassák a véleményeket, értékeléseket, és kérdezik meg ismerőseiket a tapasztalataikról. Mindezek mellett hál’ istennek egyre tudatosabbak is vagyunk, már ami a fenntarthatóságot illeti. Egyre több utazó választ ugyanis a népszerű, zsúfolt célpontok helyett kisebb, félreesőbb helyeket, hogy támogassák a helyi közösségeket, emellett az is egyre többeknek fontos, hogy a szolgáltatók felelősséget vállaljanak a környezettudatosság területén – ezt pedig jól láthatóan kommunikálják is.

És hogy hogyan lehet felkészülni a bizonytalan jövőre? Az egyszer biztos, hogy a világjárvány által okozott átalakulás a már évek óta meglévő trendeket erősítette fel, így a turizmus sikeréhez kulcs lehet, ha a szereplők alkalmazkodnak hozzájuk. Nem ördögtől való irány ugyanis, ha a szállásadók helyi értékekre alapozott, egyedi élményt próbálnak nyújtani, ha igyekeznek környezettudatosabban működni, vagy ha a jó ajánlásokra és a vendégek hűségére hajtva emberileg is jobbá válnak. A turisztikai szektor hamarosan fel fog lendülni, de más képet fog mutatni, mint amit eddig megszoktunk. Az Airbnb felmérésében a válaszadók 36 százaléka árulta el, hogy rendszeresen álmodozik utazásról, egy-egy utazás megtervezése pedig reménnyel tölti el az embert.

Borítókép: hangulatjavító szálláskülső a Szigetközben, Dunaszentpálon (fotó: Kisalföld/Huszár Gábor)