A világjárvány teljesen átformálta nagyravágyó terveinket, így turisztikai preferenciáinkat és szokásainkat is. Szerva itt, PCR-teszt ott: a lezárások, az utazási tilalmak és persze a népesség óvatossága és jogos félelme súlyos károkat okozott az utazási ágazatban. A Hotels.com januári felmérése szerint az idei, új trendek az úgynevezett spontán, utolsó pillanatban megtervezett utazásokra és a kényeztetés fokozott igényére összpontosítanak a hosszú lemondás időszaka után. Végül is érthető, hiszen óriási a vágy a kiszakadásra, a sok aggodalom utáni kikapcsolódásra, a nyugalomra pedig akár többet is szánunk. Megéri. Ez a tendencia egyébként már tavaly nyáron megfigyelhető volt, amikor sok ország részben vagy ideiglenesen újranyitotta a határait. 2020 júliusában és augusztusában a szállodai foglalások több mint fele három vagy még annál is kevesebb nappal az indulás előtt történt, ugyanakkor az utazók ezúttal megengedtek egy kis luxust is maguknak: a válaszadók huszonhét százaléka ugyanis elismerte, hogy bizony hajlandóak elfogadni egy magasabb árkategóriájú szobát vagy szolgáltatást, ha azt felajánlják neki.
Otthoni nyaralás
Az ember zsigeri felfedezés iránti vágya persze elvehetetlen, ám a klasszikus értelemben vett utazás fogalma megváltozott. A 2008-as gazdasági világválság közepén útjára indított Airbnb magánszállásokat és élményprogramokat kínáló platform mára több mint kétmillió szálláshirdetéssel rendelkezik a világ 191 országának 34 ezer városában. A cég egy évvel ezelőtti felméréséből az derült ki, hogy az emberek a lezárások közepette leginkább arra vágytak, hogy biztonságos módon újra együtt lehessenek a családjukkal és a barátaikkal. A mintegy ezer fő részvételével készült felmérés, valamint a következő évre szóló keresések és foglalások elemzése több tendenciára is rámutatott.
A korábban leginkább csak digitális nomádok és szabadúszók luxusa, a munkahely és munkaidő szabad megválasztása a koronavírus-járvány miatt már mások számára is elérhetővé vált. Az általánossá vált home office, azaz az otthoni iroda intézménye új megvilágításba helyezte a munka és a munkahely fogalmát. A távmunka és a digitális oktatás miatt a megszokott nyaralási időszakok, az utazás és kötelezettségek teljesítése közötti határ pedig egyre inkább el fog mosódni, hiszen bármikor bárhonnan dolgozhatunk, minden csak jó szervezés kérdése. A válaszadók 83 százaléka támogatta az áthelyezést a távmunka részeként, egynegyedük úgy gondolta, hogy képes lesz ott élni, ahol akar, és távolról dolgozni, minden ötödik megkérdezett pedig átmenetileg vagy véglegesen költözködött is a világjárvány idején.
Az otthoni vakáció fogalma is új értelmet nyert az elmúlt másfél év során: a „staycation” kifejezés csak nemrég robbant be a köztudatba, ami az angol stay (maradni) és vacation (vakáció) szavakból tevődik össze. Arra utal, hogy nem kell vagyonokat költeni és mindenképpen messzire menni az otthonunktól ahhoz, hogy az ember kikapcsolódjon: a közvetlen környezetünkben is csodás helyekre lehet eljutni – akár az ország határain belül, netán az otthonunk közvetlen közelében.
Tavaly novemberben a Google is megvizsgálta az aktuális turisztikai keresési trendeket. Arra az eredményre jutottak, hogy hazánkban a turizmus témájú keresések mértéke a 2020-as év elején 10-15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának számait, majd a járvány nyilvánvalóan derékba törte ezt a trendet: 2019 azonos időszakához képest tavaly áprilisban már mintegy ötven százalékkal volt alacsonyabb a turizmussal kapcsolatos böngészések száma.
A magyarok utazási szokásai is változtak, ez pedig a választott szálláshelyeken is meglátszik.
A hotelek ugyan még mindig tarolnak, ami a népszerűséget illeti, 2020 márciustól szeptemberig tartó időszakában viszont az „egyéb szálláshelyek” és a kempingek népszerűsége a járvány ellenére is óriási növekedést ért el. A vidéki böngészéseknél láthatjuk, hogy például a „wellness faház szállás” 383 százalékos, a „szállás Tisza-tó” 142 százalékos, az „erdei szállás” pedig 140 százalékos növekedést mutat, minderre pedig a nagyobb terekre, a természetbe vágyás a legkézenfekvőbb magyarázat, hiszen a járvány negatív hatása leginkább a fővárosban látványos. A határok lezárása a külföldről érkező, Magyarországra vonatkozó kereséseket is durván lefelezte, és Magyarországról más országokra is 41 százalékkal kevesebbszer kerestünk rá 2019-hez képest. A legnépszerűbb úti célok sorrendje is megváltozott: Horvátország átvette a vezetést az autóval nehezebben megközelíthető és a járványt alaposan megszenvedő Olaszországtól.
Belföld a megmentő
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) augusztusi jelentése szerint viszont a belföldi turizmus olyannyira szárnyal, hogy nincs is szükség a külföldiekre – Budapestet leszámítva. Szerte a világban, így nálunk is alapvetően a belföldi (vidéki) turizmus mentette meg a nyarat: a teljes nyári, országos szálláshelyi vendégforgalom nyolcvan százalékát adták a belföldiek idén. Szerettük a Balatont, de népszerű volt még a Mátra–Bükk, Bük–Sárvár, Debrecen, illetve Tokaj és Nyíregyháza is. Az MTÜ előrejelzése ráadásul az őszi szezonra tekintve is optimista, hiszen már most több mint 3,6 millió vendégéjszakát foglaltak le a szálláshelyeken november végéig, ez a szám pedig várhatóan jócskán emelkedik még.
Új szempontok váltak fontossá. A biztonság és a tisztaság, noha értelemszerűen mindig előkelő helyen szerepelt, ha szállást kerestünk, most igazán előtérbe került: egyrészt meg kell felelni a járványügyi intézkedéseknek, másrészt a vendégeknek prioritássá vált, hogy biztonságban tudják magukat és szeretteiket. Elengedhetetlen például a sokszori fertőtlenítés, de a takarító személyzet szerepe is felértékelődött. Emellett nagy előnybe kerültek azon szállásadók, akik rugalmas lemondási feltételeket biztosítanak, hiszen a vendégek nem akarnak attól félni, hogy anyagi veszteség éri őket, amennyiben változnak az utazási feltételek.
Digitális jelenlét
Aztán ott van a sokszor és sokat emlegetett digitális jelenlét: ma már nem lehet megkerülni, hogy a szektor szereplői jelen legyenek az online térben, lehetőleg saját arculatot találjanak ki, és kihasználják a közösségi médiát is. A bizalom óriási érték, a folyamatos kommunikáció pedig nagyban elősegíti: bizony be kell fektetni a vendégek tájékoztatásába. A különféle méretű képernyők mögé szorult életünkben mindeközben felértékelődik a személyes vélemények, ajánlások szerepe, hiszen a ránk ömlő óriási információáradatban mások tapasztalataira támaszkodva könnyebb eligazodni, döntést hozni. Az úti cél és szállás kiválasztása előtt éppen ezért egyre többen olvassák a véleményeket, értékeléseket, és kérdezik meg ismerőseiket a tapasztalataikról. Mindezek mellett hál’ istennek egyre tudatosabbak is vagyunk, már ami a fenntarthatóságot illeti. Egyre több utazó választ ugyanis a népszerű, zsúfolt célpontok helyett kisebb, félreesőbb helyeket, hogy támogassák a helyi közösségeket, emellett az is egyre többeknek fontos, hogy a szolgáltatók felelősséget vállaljanak a környezettudatosság területén – ezt pedig jól láthatóan kommunikálják is.
És hogy hogyan lehet felkészülni a bizonytalan jövőre? Az egyszer biztos, hogy a világjárvány által okozott átalakulás a már évek óta meglévő trendeket erősítette fel, így a turizmus sikeréhez kulcs lehet, ha a szereplők alkalmazkodnak hozzájuk. Nem ördögtől való irány ugyanis, ha a szállásadók helyi értékekre alapozott, egyedi élményt próbálnak nyújtani, ha igyekeznek környezettudatosabban működni, vagy ha a jó ajánlásokra és a vendégek hűségére hajtva emberileg is jobbá válnak. A turisztikai szektor hamarosan fel fog lendülni, de más képet fog mutatni, mint amit eddig megszoktunk. Az Airbnb felmérésében a válaszadók 36 százaléka árulta el, hogy rendszeresen álmodozik utazásról, egy-egy utazás megtervezése pedig reménnyel tölti el az embert.
